Az interjúalany beszél a családjáról és tanulmányairól (0:31), Észak-Erdély visszatéréséről (4:05), második világháborús emlékeiről (5:10), állandó költözéseikről (16:30), a katonaságról (17:16), 1956-ban kötött házasságáról (21:55), arról, mivel foglalatoskodott az 1956-os forradalom alatt, és beszél a forradalmi eseményekről is (26:22), az erőszakos kollektivizálásról (34:13), az asztalos szakmáról (36:11).

Az interjúalany beszél opera és színház karrierjének kezdetéről (0:08), majd arról mi indította erre a pályára, és hogy lett az Opera társulatának tagja (1:30). Szól arról, hogy a Kolozsvári Színház munkatársa lett Erdély visszacsatolása után, s ekkor a magyar kormány mindent a rendelkezésükre bocsátott, valamint szól az erdélyi nemességről, például Bornemissza báróról (5:35). Hozzáteszi, hogy a fiatalok már nem tudnak arisztokratákat játszani a színpadon, mert nem találkoznak velük az életben sem, de régen ez másként volt (8:38). Szól a nemzetiségi feszültségek hiányáról, valamint az 1944-es megnyitóról, amin Hóman Bálint is tiszteletét tette (13:05). Szól arról, hogyan készült szerepeire (15:28), majd arról, hogyan kezdte újra karrierjét Debrecenben. Elmeséli, hogyan csókolta meg a játék közben egyik tanárnője, mikor még statiszta volt (17:36). Szól a szocialista fordulatról és a színházi élet megbénulásáról (21:08), majd arról, hogyan alakult meg és bővült a társulat (24:10). Beszél Soós Imréhez és Mensáros Lászlóhoz fűződő kapcsolatáról, a kettő személyiségéről (27:30). Beszél az 1956-os forradalomról (30:00). Végül kedvenc szerepeiről, nyugdíjba meneteléről és további munkájáról szól (35:00).

4:02 A riportalany beszél horvát kisebbségi származásáról, iskolás éveiről, szüleiről. 5:26 Rövid ideig internátusban tanult Pécsett, de az államosítást követően visszakerült szülőfalujába. 8:30 Szól a pécsudvardi horvát hagyományokról, a korszak mindennapjairól. 9:52 Bejárós diákként Pécsre járt a Leőwey Klára Gimnáziumba. 13:19 Felidézi emlékeit az 1956-os forradalomról. 14:58 1956 szeptemberétől rövid ideig postai alkalmazott volt, majd az Állami Biztosítóhoz került. 17:46 Közben házasságot kötött egy nagyárpádi sváb fiatalemberrel, akinek a családját a háború után kitelepítették. 21:30 Felidézi milyen nehézségekkel járt, hogy ő és a férje eltérő etnikumú volt. Szól a családban bekövetkezett változásokról. 27:11 Beszél az életmód változásáról, a mindennapokról a Rákosi-rendszerben. 29:54 Vall arról, hogy édesapja megsebesült a II. világháborúban és hadirokkant lett. 34:20 Beszél az 1960-as évek mindennapjairól, közlekedési viszonyairól. 40:17 Végezetül elmondja, hogy miként változott meg az élete a rendszerváltoztatással.