0:00 családi háttér, a nagyszüleit nem ismerte, mert deportálták őket, édesanyja vallásos családból származott 4:58 a vallásos élet kevésbé jellemezte a generációját 6:22 felidézi iskoláit 8:20 a szocializmust túlélték, a mindennapokra koncentráltak; a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást, de zsidónak lenni a rendszerváltoztatás előtt biztonságosabb volt 10:22 édesapja családjára emlékezik vissza, nagyapjának maceszgyára volt, nevelőapja viszont tősgyökeres makói volt, aki hagymával foglalkozott 13:20 mesél az eddigi munkahelyeiről 16:50 rendszeresen jár zsinagógába, és tartja az ünnepeket is

Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről Kárpátalján (0:25), majd az 1956-os forradalom ottani hatásairól és Milován Sándor letartóztatásáról (2:38). Szól az 50-es évek terrorjáról (09:07), az oktatás átszervezéséről (12:45), majd a magyarokat ért hátrányokról és a szovjet nemzeti ünnepekről (15:09). Beszél a vallásgyakorlás lehetőségeiről és a katolikus templom elkobzásáról (21:13), majd a magyarok ukránosodásáról (24:00). Említi tanulmányi eredményeit és az elhelyezkedés nehézségeit (31:10), majd az enyhülés hatásait a 70-es években (36:17), végül a rendszerváltoztatásról, a magyar kultúra feléledéséről és az áttelepülésről mesél (40:55).

Az interjúalany beszél a családjáról és tanulmányairól (0:31), Észak-Erdély visszatéréséről (4:05), második világháborús emlékeiről (5:10), állandó költözéseikről (16:30), a katonaságról (17:16), 1956-ban kötött házasságáról (21:55), arról, mivel foglalatoskodott az 1956-os forradalom alatt, és beszél a forradalmi eseményekről is (26:22), az erőszakos kollektivizálásról (34:13), az asztalos szakmáról (36:11).