karhatalmisták

Az interjúalany elmondja, hogy szegény származása ellenére hogyan sikerült továbbtanulnia a II. világháborút követő változások következtében és hogyan lett belőle újságíró Tatabányán. Mesél az 1956-os események Tatabányai vonatkozásairól, a helyi munkástanácsok működéséről, és forradalom leverését követő időszak munkásmegmozdulásairól, sztrájkjairól, illetve a karhatalmisták megtorló tevékenységéről. 1:18--hogyan tudott továbbtanulni szegény származása ellenére, hogyan viszik el leventének a II. világháború során; 2:18--hogyan tudott a II. világháborút követő átalakulások következtében továbbtanulni az egyetemen; 3:50--hogyan lett belőle újságíró és hogyan került Tatabányára; 5:6--milyen cikkeket írt a forradalom előtt a változás szükségességéről, milyen retorziók érték a cikkei miatt; 6:13--hogyan kezdődött el Tatabányán a forradalom, milyen előzményei voltak ennek; 12:56--hogyan vett részt a forradalom alatt egy új helyi lap megindításában, és hogyan tudósított az eseményekről; 15:0--hogyan kezdődött a bányaipari diákság tüntetése október 26-án és hogyan jutottak fegyverekhez; 17:25--a forradalmi tanács és a nemzetőrség megalakulása, a helyi politikai foglyok kiszabadítása, a tatabányai forradalom áldozatai; 20:40--a forradalom leverése, a szovjetek bevonulása, a munkástanácsok működése, hogyan kezdtek sztrájkba a forradalom leverése után; 28:53--hogyan próbált Kádár tárgyalni az itteni munkástanácssal és hogyan utasította el a pártvezetés a tárgyalás lehetőségét; 32:2--hogyan látogatott el hozzájuk végül Kádár és hogyan tárgyalt velük; 34:24--milyen ellenkezést váltott ki a munkásokból a karhatalom megalapítása, a december 7-i sortűz előzményei; 41:0--hogyan lépett fel a karhatalom a bányászok ellen, hogyan zajlottak a forradalom utáni megtorlások

Az interjúalany mesél családjáról, gyerekkori emlékeiről, özvegyen maradt édesanyjáról (0:18). Beszél második világháborús élményeiről, hosszan részletezi a szovjet megszállók viselkedését, elmondja többek között, hogy édesanyja miért nem lett erőszak áldozata, mesél egy idős hölgyről, akit megerőszakoltak (6:05), majd további hasonló történetetekkel folytatja (15:13). Beszámol arról, hogyan kutatták át a szovjet katonák a lakásokat (19:59), majd a megszállással kapcsolatos emlékezéseit két 15 éves fiú tragikus történetével zárja (20:44). Röviden kitér az 1956-os forradalom közvetlen előzményeire, majd elmondja, milyen emlékeket őriz az október 23-i eseményekről (21:50). Később a forradalom és szabadságharc további történéseit meséli el, főként személyes élményeire támaszkodva (31:10): beszél többek között orvlövészekről (37:40), agent provocateur-ökről (41:57), állítólagos Dunába lövésekről (43:11), az október 25-i vérengzésről (44:15). Elmeséli egy pufajkásokkal kapcsolatos történetét (45:18), végül az utókornak címzett üzenettel zárja a beszélgetést (54:29)