Mezőgazdaság

Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok

00:00 - gyermekkora, családja, milyen nehézségei voltak a továbbtanulás során az apja fehér gárdista tagsága miatt; 03:40 - szülei, hogyan viszik el apját, mint kulákot, hogyan zajlott a padlássöprés; 07:39 - apja fogsága, hogyan került bajba az apja a helyi Kolhoz megalapításának sikertelensége miatt, milyen volt az élet vidéken a Rákosi-korszakban, milyen volt a munka a TSZ-ben; 13:57 - hogyan alakult ki annak idején a tanyasi élet, milyen volt a tanyasi élet (nők helyzete, oktatás, gazdálkodás), hogyan szüntették meg a tanyavilágot; 24:36 - apja emlékei az 1956-os forradalomról, hogyan lázadtak fel a börtönben, hogyan jutott ki a börtönből, és hogyan került vissza a Kozma utcába; 29:50 - hogyan rehabilitálják az apját és mit tudott csinálni miután kiengedték; 33:01 - hogyan szórakoztak a tanyavilágban; 39:50 - hogyan éltek a tanyán az 1980-as években, milyen hatással volt a rendszerváltoztatás az életükre, mi a véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany mesél családja II. világháborús élményeiről, a tanyasi életről, és az 1950-es és 1960-as évek mindennapjairól. 0:15--születés, szülők, élet a tanyán; 3:55--családja emlékei a II. világháborúról; 8:35--iskolái, emlékei az úttörőmozgalomról; 10:59--hogyan ünnepelték annak idején a különböző ünnepeket, miket főztek, miket ettek; 13:15--miket dolgoztak a gyerekek nyáron a tanyán; 15:0--lakáskörülményeik, milyenek voltak a korabeli házak; 18:50--mit dolgozik a helyi termelőszövetkezetben; 20:35--az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékei, hogyan jutnak el hozzájuk a hírek; 24:0--miért nem tudott tovább tanulni, hogyan helyezkedett el a cipőgyártásban és igyekszik továbbtanulni; 26:42--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen szórakozási lehetőségeik voltak, hol tudtak tévét nézni, hogyan tartják meg a különböző ünnepeket; 32:--hogyan tudtak elköltözni tanyáról; 33:28--KISZ tagsága; 36:31--milyen volt a megélhetés a Kádár-korszakban, milyen volt a GMK, milyen volt akkoriban a munkanélküliség, hogyan jutalmazzák a kiváló dolgozókat

Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháború alatt leventeként hogyan viszik őt és társait nyugatra, hogyan került Mautheusenbe, majd innen haza. Elmeséli, hogy a háború után hogyan tanult tovább, majd helyezkedett el, és milyen munkákat kapott a mezőgazdaságban. Beszél arról, hogy milyen helyi hatásai voltak az 1956-os forradalomnak, és milyen szerepet játszott ő az események mederben tartásában. Szól a helyi téeszesítésről, illetve a mezőgazdaság területén számos díjjal elismert munkájáról is. 0:12--születés, család, gyermekkor, iskolái; 2:10--leventeként hogyan viszik 1944-ben nyugatra és hogyan került Mautheusenbe; 3:35--hogyan került Romániába majd innen haza; 6:0--hogyan tanult tovább a háború után, és hova helyezkedik el, mit csinált a kuláküldözés alatt, és hogyan menteti fel magát a tanácselnökség alól; 8:40--milyen egyéb munkái voltak utána a különbözö gazdaságokban és termelőszövetkezetekben; 10:10--emlékei az 1956-os eseményekről, milyen tevékenységet fejtett ki a forradalom eseményei alatt; 13:6--hogyan érintik a forradalom utáni idők a helyieket, hogyan zajlik a téeszesítés; 15:57--nyugdíjazása, családja; 17:13--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást; 19:42--élményei a mezőgazdaság területén végzett munkájából, milyen olyan ötletei voltak, amiért kitüntetéseket kapott, milyen kitüntetéseket kapott

Az interjúalany beszél a nagy gazdasági világválságról, a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, illetve a háború alatti levente-szolgálatáról. Beszél arról, hogy milyen hatással volt a gazdaság átépítése a mezőgazdaságra, hogyan hatott rájuk a téeszesítés és a földosztás. Végül elmondja, hogy hogyan lett tengerész és mesél a tengeren töltött évekről. 0:22--születés, család, szülők, a nagy gazdasági világválság hatása a családra; 4:40--milyen hatást gyakorol az életére a II. világháború, amit leventeként élt meg; 8:50--hogyan érinti őt és környezetét a földosztás, illetve a téeszesítés; 11:40--hogyan kerül kapcsolatba a tengerészettel; 15:05--milyen volt a korabeli tengerészet, hogyan működött, milyen hajóik voltak; 20:08--milyen beosztásokban szolgált a különböző hajókon, mennyi volt a fizetése, mit ettek, milyen kalandok érték a tengeren; 28:25--hogyan viszonyult a családja ahhoz, hogy tengerész lett, hogyan töltik a szabadidejüket a tengeren, milyenek voltak a hétköznapok; 33:15--nyugdíjazása, milyen a viszony a legénység és a kapitány között;

Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből

Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan került családja Magyarországra és telepedett le Felsőzsolcán. Elmeséli, hogy hogyan alapítottak itt saját kertészetet, és hogyan ismertettek meg új növényeket az itt lakókkal. Szól a bolgár hagyományokról, szokásokról is, illetve arról, hogy a helyi bolgár kisebbségi önkormányzat vezetőjeként milyen tevékenységet fejtett ki. 0:4--hogy került az édesapja Bulgáriából Szlovákiába, majd innen Magyarországra; 2:35--hogyan került ide az egész családja, hogyan rendezkedtek be Magyarországon és hogyan tudtak önálló kertészetet nyitni; 4:0--hogyan viszonyultak a helyiek a beköltöző bolgárokhoz, milyen újdonságokat vezettek be a bolgárok a helyi mezőgazdaságba; 6:50--melyik nyelvet használták egymás között és a helyiekkel, hogyan segített be ő is a családi gazdaságban; 8:40--pályaválasztása; 9:11--hogyan tartották a saját ünnepeiket a faluban, hogyan szórakoztak; 12:10--milyen hatással volt rájuk a téeszesítés; 13:00--hogyan ismerkedett meg a férjével; 14:8--hogyan zajlott a téeszesítés, hogyan sikerült ezt végül elkerülniük; 15:40--hogyan kezdte el a földet művelni az apja halála után, hogyan ment tönkre a gazdaságuk; 18:10--milyen volt a kertészeti munka, milyen tennivalói voltak a kertészettel foglalkozóknak; 19:40--hogyan tanult meg a lánya bolgárul és hogy talált magának bolgár férjet; 21:58--hogyan próbálják őrizni a bolgár hagyományokat; 24:14--a bolgár kisebbségi önkormányzatban végzett tevékenysége, milyen emlékművet állíttattak a bolgároknak, hogyan vették fel a kapcsolatot más bolgár családokkal; 32:50--miért mennek vissza egyes emberek Bulágriába; 33:36--milyen céljai vannak még kisebbségi elnökként, milyen a viszonya Bulágriához és Magyarországhoz

Az interjúalany beszél szülei, illetve nagyszülei mezőgazdaságban végzett munkájáról, és elmondja, hogy hogyan hatott rájuk a mezőgazdaság Rákosi-rendszer alatti átalakítása. Beszél az 1956-os orosházi eseményekről valamint a forradalom utáni megtorlásokról. Szól származása miatt sikertelen gimnáziumi felvételiéről, a mezőgazdaságban végzett munkájáról, és a családalapítás nehézségeiről. Az interjú végén kifejti a rendszerváltoztatás hatásaival kapcsolatos véleményét is. 0:10--születése, családja, iskolái, vallásos neveltetése; 1:53--középfokú tanulmányai, nagyaszülei béresként, illetve önálló gazdaként végzett munkája, milyen hatással volt rájuk a mezőgazdaság átalakítása; 4:50--emlékei az 1956-os orosházi eseményekről; 8:50--a forradalom utáni megtorlások; 11:20--munkája a mezőgazdaságban, katonaévei, házassága, nehéz életkörülményeik; 17:57--milyen volt akkoriban a egy major; 19:16--hogyan kerültek Mezőhegyesre, második házassága; 21:43--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany mesél apja csendőri munkájáról, a II. világháborúról, arról, hogyan befolyásolta családja és személyes sorsát a apja korábbi munkája a Rákosi-rendszerben. Beszél az 1956-os debreceni eseményekben való személyes részévételéről, illetve a szocialista mezőgazdaságban szerzett tapasztalatairól. 0:15--apja, csendőri foglalkozása, bevonulása 1941-ben, Bácska megszállásakor; három náció együttélése Zomborban 4:35--zsidók deportálása 6:08--hogyan menekültek a partizánok elől, hogyan élik meg a háború végét 10:45--édesapja orosz hadifogsága, megmenekülése, bújkálása 11:50--továbbtanulása a debreceni piaristáknál, majd az iskola államosítása, hogyan hat ki ez a tanulmányaira 14:35--továbbtanulását hogyan befolyásolja apja csendőri múltja 0:16--a Rákosi-rendszer működése, hatása a mezőgazdaságra, hogyan érinti a rendszer az apját 19:15--személyes emlékei az ÁVÓ működéséről, tevékenységéről 22:17--hogyan került egyetemre 23:32--1956-ot hogyan éli megy egyetemistaként Debrecenben 29:30--történések november 4-én és utána 33:50--első munkája az egyetem után, a téeszesítés, tapasztalatai a mezőgazdaság átalakításáról 40:00--hogyan lesz végül tanító

Az interjúalany alapvetően az 1950-60-as évekről beszél. Mesél a katonaságról, és a helyi TSZ-ben, illetve a makói fegyvergyárban végzett munkájáról. Szól az 1945-ben Makóban feltárt tömegsír kiásásának körülményeiről is. 0:11--születés, szülők, iskolái, édesapja halála; 2:20--milyen mezőgazdasági munkákat végzett; 3:10--házassága; 3:57--katonaemlékei; 6:16--munkája a TSZ-ben és a makói fegyvergyárban, hogyan próbálnak meg boldogulni a Rákosi-korszakban; 10:10--sógora disszidálása; 12:3--a beszolgálatatások, hogy éltek a beszolgáltatások idején; 14:0--munkája a fegyvergyárban; 17:28--a háztájizás 19:50--hogyan éltek az 1970-es években, az 1970-es nagy árvíz; 21:8--véleménye a rendszerváltoztatásról; 22:10--milyen volt a fiatalkorában az oktatás; 23:39--emlékei a II. világháborúról

Az interjúalany beszél iskoláséveiről, a tanulás mellett végzett különböző munkáiról, és a korabeli iskolákban tapasztalható körülményekről. Mesél arról, hogy hogyan tudta elvégezni az egyetemet, milyen munkákat talált utána, és milyen volt a megélhetés a Kádár-korszakban. 0:5--születés, család, milyen munkákat kellett végeznie gyerekként az iskola, később pedig az egyetem mellett; 2:45--mit dolgozik az egyetem befejezése után, házassága; 4:48--emlékei a II. világháborúról, milyenek voltak a körülmények a háború befejezése után, milyen volt a Rákosi-korszak; 7:12--milyen sportokat gyakorol, milyenek voltak a körülmények az iskolában, milyen volt a korabeli egészségügyi ellátás; 16:50--milyen volta a megélhetés a Kádár-korszakban; 21:0--milyen játékaik voltak gyermekkorában

Dr. Basa Antal beszél háborús születéséről, édesapja haláláról a világháború végén (0:38), valamint tanulmányairól, az oktatás jellegéről az ötvenes években (2:40), a mezőgazdaság szocialista átalakításáról (7:25), az 1956-os forradalomról (11:38), az aszódi gimnáziumról és a hittan megszüntetéséről (13:40), illetve a pályaválasztás nehézségeiről a Kádár-rendszerben (19:22). A rendszerváltoztatásról, az 1990-es képviselő-, majd önkormányzati választásokról hangsúlyosan szól (27:15). 1990 óta tartó polgármesteri tevékenységét is összefoglalja. Szól a legfontosabb beruházásokról, az iskola újraalapításáról és a forráshiány leküzdéséről (27:15). Végül az orvosi hivatásnak és Galgahévíz polgármesteri hivatalának összeegyeztethetőségéről szól (38:12).

Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a leventemozgalomról. Ezt követően beszél II. világháborús katonai szolgálatáról és elmeséli, hogy hogyan esett szovjet hadifogságba. Bemutatja hadifogságának mindennapjait, ottani életkörülményeiket, az általuk végzett munkát. Elmondja, hogy milyen körülmények között jutott haza, mi fogadta itthon és hogyan hatott rá és családjára a mezőgazdaság átalakítása. 0:22--fiatalkora, iskolák; 1:8--katonaság, katonai szolgálata, hogyan került hadifogságba, milyen volt a hadifogság; 5:30--hogyan jutottak haza; 7:0--hogyan élte meg a katonáskodást és a fogságot, milyen volt az út hazafelé; 9:24--a hazaérkezés, beilleszkedés a fogság után; 10:22--milyen volt a háború utáni élet Magyarországon; 11:39--a TSZ-ek megalapítása; 12:35--milyen volt egy nap a hadifogságban, milyen munkát végeztek, mit ettek; 16:45--milyen volt a szálláshelyük, kapcsolatuk a helyi lakosokkal; 20:25--családja, milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban; 22:33--a levente mozgalom; 23:34--ismerősei a fogságban; 24:34--a Rákosi-korszak, beszolgáltatás; 27:10--lakhelye, hogyan tudtak megélni a beszolgáltatások idején, milyen módon próbálták meg kicselezni a beszolgáltatásokat; 29:49--milyen szállásuk volt a fogságban, hogyan pótolják ki saját főztjeikkel az étrendjüket, milyen ruhát kaptak; 31:50--milyen fegyvereik voltak a honvédségnél, milyen csatákba vettek részt; 36:6--milyen mukát végzett hazatérése után

Az interjúalany mesél a II. világháború előtti tanyasi hétköznapokról, és a világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Beszél iskolás éveiről és a levente mozgalomról. Elmondja, hogy hogyan érintették őt és családját a beszolgáltatások, padlássöprések, a mezőgazdaság átalakítása és a téeszesítés. 0:30--gyermekkora, a tanyasi mindennapok, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 4:33--emlékei a II. világháborúról; 6:7--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen munkákat végeztek a TSZ-ben, hogyan zajlottak a beszolgáltatások; 9:15--iskolás emlékei, hogyan bújtak el a szovjetek elől; 10:25--a levente mozgalom; 11:40--miben változott az élete, amikor elköltözött tanyáról, munkája TSZ-tagként; 14:18--hogyan folytatták a vallásos életüket a szocializmus alatt; 16:21--utazások a TSZ keretében; 19:9--padlássöprés; 20:17--közös munkák a falun (pl. tollfosztás, cséplés), egyéb mezőgazdasági munkák

Az interjúalany arról mesél, hogy hogyan vitték el őt és családját 1950-ben a Hortobágyi kényszermunkatáborba. Mesél a tábori mindennapokról, az őket ért megpróbáltatásokról, a szabadulásukról, illetve későbbi sorsáról. 0:17--mi volt a kiköltöztetés oka, hogyan viszik el őket, mik az elszállítás következményei 4:08--milyen volt a barakk, ahol laktak, milyenek voltak a körülmények a táborban, mit dolgoztak a szülők, milyen túlélési stratégiáik voltak 10:05--milyen volt a szabadulás, hová kerültek ezután, mit dolgozhattak utána, hogyan érintették őket a későbbi intézkedések (pl. téeszesítés), hol tudott továbbtanulni ő, illetve a bátyja 14:25--kiket vittek el a családból, milyen idősek voltak ekkor 15:00--milyen játékaik voltak a táborban, milyen ünnepeket tudtak itt megtartani, milyen atrocitások érték őket az őrök részéről, hogyan segítettek egymásnak 18:27--a szabadulásuk körülményei 19:55--hogyan élik meg utólag az eseményeket, mi maradt meg a vagyonukból, milyen későbbi nehézségekkel kellett szembenézniük, kikre haragszik a leginkább

Az interjúalany beszél a Levente mozgalomról, a II. világháború helyi hatásairól, és saját katonáskodásáról. Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdaságot érintő átalakításairól, illetve a Kádár-korszak téeszesítő törekvéseiről. 0:27--születés, család, iskola, gyermekkori munka a mezőgazdaságban, Levente mozgalom, ennek működése (Levente oktató is lesz) 4:30--II. világháború, hogyan zajlott a sorozás, hogyan ússza meg a harckocsizó tanfolyamot, hogy szolgált a határőrségnél; az elcsatolt országrészek visszacsatolása (elmondja néhány ebből az alkalomból íródott dal szövegét) 11:00--háborús hétköznapok, légitámadások, bombázások, orosz bevonulás, harcok Jánoshalma környékén 15:43--a II. világháború után visszatért zsidók Jánoshalmán, zsidók deportálása 20:20--a forint bevezetése 20:15--sorsa a II. világháború után, munkája egy pesti kórházban 24:00--Rákosi-rendszer, beszolgáltatás, mezőgazdaság 26:50--feketevágás, hogyan jelentik fel miatta, milyen büntetést kap 28:53--a TSZ szervezése, hogyan folyt az ilyen irányú agitálás, háztáji, hogyan lesz brigádvezető 33:00--első TV, tévézési szokások, hogy jutnak az első hűtőhöz, mosógéphez

Az interjúalany mesél gyermekként, majd felnőttként a mezőgazdaságban végzett munkájáról, az 1950-es évek mindennapjairól, a beszolgálatatásokról és a téeszesítésről. Szól arról is, hogy milyen különbségek voltak a Rákosi-, és a Kádár-rendszer között. 0:20--családja, szülei munkája a TSZ-ben; 0.21--rokonai, akik részt vettek az I. világháborúban, milyen előnyük származott nagyapja hadifogságából a II. világháború során; 3:10--munkája marokszedőként gyermekként; 4:10--emlékei az oroszok bevonulásáról; 5:29--emlékei az 1950-es évekről, milyen mezőgazdasági munkákat végeztek; 9:31--a fináncok tevékenysége; 10:8--milyen volt a téeszesítés; 12:16--emlékei a Kádár-korszakról; 13:15--neveltetése, iskolái; 16:30--emlékei a helyi levente zenekarról; 17:16--mit dolgozott az általános iskola befejezése után, hogyan érintette őket a mezőgazdaság átszervezése, a beszolgáltatás