Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
állambiztonság
disszidálás
leventemozgalom
hadifogság
Franciaország
II. világháború
ellenállás
Ausztria

Az ellenállás vitéze

3931 megtekintés

Hossz: 00:49:00
Témakörök: Ellenállás, Kivándorlás
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor 3:05 1944-ben már nehéz volt az iskolába járni a sok légiriadó miatt, 1945 januárjában az ő generációját is behívták, és Németországban katonai kiképzést kaptak, páncélvadász lett 4:37 a kiképzés után kivitték őket a frontra, de fegyverek nélkül, így kivitték őket Schleswig-Holsteinbe, ahol angol hadifogságba estek május 5.-én 7:40 nem volt fogolytábor, októberig a helyi parasztoknál voltak, csak akkor szedték össze őket, és vitték fogolytáborba, de decemberben eljönnek a táborból 9:51 az osztrák-német határon vártak egy hónapot, ott csatlakoztak egy hazatartó vonathoz, és január 6.-án érkeztek haza, jelentkezett a gimnáziumba és folytatta tanulmányait 12:00 1948-ban letartóztatták a bátyját, mert egy vadásztársaság tagjaként volt fegyvere, ezért átszöktek Ausztriába 14:08 Franciaországban dolgoztak mezőgazdasági cselédként, felvette a kapcsolatot az emigráció tagjaival, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségébe, ahol kiképzést kaptak, hogy szökjenek át a határon, és szervezzenek ellenállási sejteket 17:47 Szentgotthárd magasságában jöttek át a határon, elért a Rábáig, felvette a kapcsolatot, majd visszaszökött 21:10 mesél a magyarországi feladatairól, majd a visszaszökéséről Pinkamindszent határában 28:02 azért vállalta az életveszélyes helyzeteket, mert a családját itthon üldözték a kommunisták 29:19 1952 után 1953-ban szökött át ismét, közben kiképezték rádiókezelőnek az angol titkosszolgálat segítségével 32:10 Ausztriában érettségizett, egyetemet is elkezdett, de 1956-ban jött a forradalom, haza is tért, de elfogták Csákánydoroszlónál, először a szovjetek hallgatják ki, de 1957 januárjában átadják őt a magyar hatóságoknak 36:54 1957 júniusában hűtlenség miatt első fokon 16 évet kapott, majd később 10,5 évet kapott, 1967 márciusában szabadult 39:33 a szabadulása után nehéz volt munkát kapnia, fordító akart lenni a nyelvtudása miatt, de nem engedték 42:19 mesél az elásott rádió sorsáról, amit végül az AVO megszerzett 44:57 végül felvették a z OFI-hoz fordítónak 46:35 megint börtönbe került, mert kapcsolatot tartott egy osztrák vasutassal, de nem találtak semmit, ezért közhasznú munkára ítélték egy évig; 50:01 útlevelet csak 1989 után kapott, addig hiába igényelt, mindig visszautasították, még 1989-ben is 51:07 a vitézi címet az ötvenes években folytatott ellenálló tevékenységéért kapott
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Vitéz Tóth Károly
Interjúalany lakhelye: Hegymagas
Interjúalany született: Keszthely, 1929
Interjúalany foglalkozása: tolmács, fordító
Felvétel időpontja: 2011. február 12.
Felvétel helyszíne: Hegymagas

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany Chicago-ban született, apja 1945-ben emigrált Magyarországról (0:29). Az interjúalany beszél az emigránsok életéről (1:40), németországi tanulmányairól (4:05), az USA-ba való visszatérése utáni tanulmányairól (9:35), egyetemi éveiről, és egy sikeres pályázatról (11:50), melynek következtében 1994-ben visszaköltözött Magyarországra (22:04). Beszámol magyarországi munkájáról (22:35), a magyar emigránsok kivándorlásának okairól, és a korábban kivándoroltak, valamint az 1945 környékén emigrált magyarok közötti ellentétekről (26:15), melyeket elfedett az 1956-os forradalom (32:47). Mesél arról, hogy az emigránsok második generációja már nagyrészt asszimilálódott (34:40). Kitér a rendszerváltoztatásra, és az emigráns magyarok dilemmájára (35:32), a magyar nemzeti ünnepek emigrációban való megünneplésére (42:16).
Interjúalany: Jókay Károly
Felvétel időpontja: 2011. április 29.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), arról, hogy édesapja egy szovjet lágerben halt meg (0:37), az államosítások családot érintő hatásáról (2:28), a Horthy-korszakról (4:11), a Rákosi-korszakról, erőszakos téeszesítésről, padlássöprésről, terrorról, deportálásokról, kontraszelekcióról (5:25), ismerősei ’56-os részvételéről (9:55), a vallásgyakorlás lehetőségeiről (12:31), az 50-es éveket átható félelemről (13:10), munkájáról, életszínvonalról a Kádár-korszakban (16:07), szórakozási lehetőségekről (18:40), a rendszerváltoztatást közvetlenül megelőző időszak enyhüléséről (20:29), Magyarországra történő áttelepüléséről (21:16).
Interjúalany: Sebi János
Felvétel időpontja: 2011. március 28.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél családjáról, görögkatolikus és református szüleiről (0:16), majd római katolikus neveltetéséről és oktatásáról, és arról, hogy hittantanára miként keltette fel érdeklődését a papi hivatás iránt (2:05). Szól felszenteléséről, munkáiról (4:40), majd arról, hogy miként utasította vissza, hogy elmenjen a békepapság alakuló gyűlésére (9:00). Szól arról, hogyan került az ÁVO látóterébe azzal, hogy egy mozgalmi dalt átköltött vallásos szöveggé, és rendőrfőnökké lett osztálytársa hogyan mentette ki (11:00). Elmeséli, hogyan próbálták meg beszervezni békepapnak, hogyan állt ellen, és milyen retorziók érték (15:08). Azt is elmeséli, hogy 1945-ben ápoló volt a német sebesültekkel teli Szent János kórházban, és itt végig is élte Budapest ostromát. Egy orosz katona kézigránátot szorongatva jött be, de megenyhült egy gyermek sírásától (20:30). Szól Mindszenty Józseffel való kapcsolatáról, amerikai viszontlátásáról, és a rendszerrel való konfliktusáról (24:30). Szól arról, miként élte meg az 1956-os forradalmat és miért nem érintette a megtorlás (27:20). Mesél az előzményekről, az 50-es évek terrorjáról, és arról, hogy egy kommunista híve mindig "népnevelő, demokratikus papként" jellemezte a jelentéseiben, így nem bántották (30:50). Végül arról szól, hogy miért ment ki Amerikába 1964-ben, ott milyen sokat kellett dolgoznia a piarista rendházban, illetve arról, hogy keserves volt Magyarországon kívül élni (41:00).
Interjúalany: Miskolczy Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. március 03.