Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka

Dánfalvi Dezső emlékei a hortobágyi kitelelpítésekről

3207 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan telepítették ki őt és családját a Lenin-tanyára, hogyan éltek a táborban, végül melyikük hogyan szabadult. Beszél arról is, hogy a későbbiek során milyen megpróbáltatások érték őket a kitelepítések következtében. 0:24--kitelepítés körülményei, feltételezett okai 5:53--milyenek voltak a barakkok, a későbbi saját készítésű vályogházak, milyen munkákat végeztek, milyenek voltak a mindennapok a táborban 21:05--mi történt az otthon hagyott értékekkel 23:00--mi viselte meg őt a legjobban személy szerint, és hogyan érintették az események a családtagjait hosszú távon 24:15--a különböző családtagok szabadulásairól őrzött emlékei 26:05--az őt ért későbbi megkülönböztetések, a kárpótlás kérdése 31:15--anyja szökése a táborból
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Dánfalvi Dezső
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Hirics, 1945
Interjúalany foglalkozása: újságíró
Felvétel időpontja: 2010. október 14.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a Szent Orsolya Iskolában folytatott tanulmányairól (0:23), a második világháború időszakáról (7:28), az orosz megszállás hatásairól (8:53), a soproni bombázásokról (10:28), arról, hogyan kerülték el a németek kitelepítését, valamint arról, hogy a kitelepítetteknek mi lett a sorsa (11:37). Beszámol a beszolgáltatásokról, az erőszakos TSZ-szervezésről(14:01), a TSZ-ben megtermelt terményekről, az ott folyó munkálatokról (16:20), arról, hogy miért nem kap nyugdíjat (21:45).
Interjúalany: Stippinger Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. március 02.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség
Interjúalany: Lovkó László
Felvétel időpontja: 2011. július 12.

Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, édesapja mészáros volt, édesanyja földbirtokos családból származott; egyik testvérét a származása miatt kitették az egyetemről 1:36 a házukat államosították, a saját lakásukban lettek bérlők egy szoba-konyhában, a nagyapját 1952-ben kitették az utcára; ő elment egyetemre a háború után, de 1950-ben kulákká minősítették, ezért a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie 3:03 Komáromban majd Tatabányán lett gyógyszerész, 1957 januárjában levették róla a kulákbélyeget 5:03 mesél az államosítás körülményeiről 6:55 nem vághattak disznót, beszolgáltatást kellett teljesíteniük, édesapját kötelezték arra, hogy állami vállalatnál dolgozzon, kötelezően legalább 20 km-rel távolabb 9:15 ekkoriban alakították a TSZ-t, sok embert megnyomorítva 11:29 másodévtől a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie, mert kulák volt 17:15 az egyetemi felvételije sem volt egyszerű 19:34 mint kulák nem kapott menzajegyet, ezért a református menzára járt 21:25 a honvédelmi vizsgákról mesél 23:02 jegyrendszer volt érvényben, mesél az árakról 30:01 kapott kárpótlási jegyet a föld és a ház után 31:03 egyetemistaként az államosított patikákat leltározták 33:10 másodéves koráig nem vonult fel, de utána kötelező volt 37:05 1956-ban átdolgozták a forradalmat, de látták a pestieket nyugatra menekülni 38:24 a Kádár-rendszer nem hozott nekik lényeges változást, szorgalmasan dolgoztak
Interjúalany: Janovszky Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 14.