Interjú
Gyűjteményhez ad
Az 1956-os forradalom szegedi előzményei
2749 megtekintés
Hossz: 00:34:00
Témakörök:
1956
Leírás:
Az interjúalany a MEFESZ egyik alapítója. Beszél arról, hogyan sikerült értelmiségi származása ellenére végül bekerülnie a szegedi jogi egyetemre (0:15), majd arról, hogyan indult meg az óvatos kritika a rendszer ellen az SZKP XX. kongresszusa után (0:50). Szól az október 16-i gyűlésről, ahol a DISZ hirtelen elvesztette a hatalmát, és egy új egyetemista szervezet alakult ki (3:56), majd arról, hogy oktatási követeléseik, mint az orosz fakultatívvá tétele, hogyan alakultak át politikai követelésekké (07:03). Elbeszéli, hogyan kezdték terjeszteni követeléseiket más egyetemeken (07:56), majd azt, hogyan utazott el Budapestre október 20-án, s vett részt ott a 23-i tüntetésen (10:16). Értékeli a forradalom eredményeit, az önkormányzatiság spontán létrejöttét (16:32), valamint elbeszéli saját szerepét a forradalmi két hétben a Bem-szobortól a szegedi nemzetőrségig (19:00). Elemzi a hatalom összeomlását (21:50), majd arról szól, hogy gondolt-e a következményekre (23:16). Szól letartóztatásáról, tárgyalásáról és börtönbüntetéséről (26:36), majd a másodrendű állampolgárságról és a hátrányokról, amik szabadulása után érték (28:40). Végül a kárpótlásról, további karrierjéről és az 1956-os forradalomra méltó emlékeinek megteremtésében játszott szerepéről szól (31:00).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Dr. Kiss Tamás
Interjúalany lakhelye:
Balassagyarmat
Interjúalany született:
Tapolca,
1934
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. október 08.
Felvétel helyszíne:
Balassagyarmat
Interjút készítette:
Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Salgótarján
Kapcsolódó interjúk
Úttörőnek lenni jó! Jó?
Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:59), a bombázásokról, második világháborús emlékeiről, a szovjet csapatok megérkezéséről, az óvóhelyről (2:24), 1919-es kommunisták által elkövetett gyömrői gyilkosságokról (10:28), az áldozatok hozzátartozóinak rendszerváltoztatás utáni kártérítéséről, egy emlékmű felállításának tervéről (28:38), a leventeoktatásról (31:55), a katonaságról (34:41), az úttörőmozgalomról, táboroztató tevékenységéről (36:50).
Interjúalany: Borbás Ottó
Felvétel időpontja: 2010. november 25.
Egy csendőr gyermeke
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany mesél apja csendőri munkájáról, a II. világháborúról, arról, hogyan befolyásolta családja és személyes sorsát a apja korábbi munkája a Rákosi-rendszerben. Beszél az 1956-os debreceni eseményekben való személyes részévételéről, illetve a szocialista mezőgazdaságban szerzett tapasztalatairól.
0:15--apja, csendőri foglalkozása, bevonulása 1941-ben, Bácska megszállásakor; három náció együttélése Zomborban
4:35--zsidók deportálása
6:08--hogyan menekültek a partizánok elől, hogyan élik meg a háború végét
10:45--édesapja orosz hadifogsága, megmenekülése, bújkálása
11:50--továbbtanulása a debreceni piaristáknál, majd az iskola államosítása, hogyan hat ki ez a tanulmányaira
14:35--továbbtanulását hogyan befolyásolja apja csendőri múltja
0:16--a Rákosi-rendszer működése, hatása a mezőgazdaságra, hogyan érinti a rendszer az apját
19:15--személyes emlékei az ÁVÓ működéséről, tevékenységéről
22:17--hogyan került egyetemre
23:32--1956-ot hogyan éli megy egyetemistaként Debrecenben
29:30--történések november 4-én és utána
33:50--első munkája az egyetem után, a téeszesítés, tapasztalatai a mezőgazdaság átalakításáról
40:00--hogyan lesz végül tanító
Interjúalany: Varga Gyula
Felvétel időpontja: 2011. január 29.
Hogyan lettem bányász
Hossz: 00:45:01
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobosról a mátrai Recskre, illetve hogy hogyan lett a mezőgazdasággal foglalkozó családba született gyermekből bányász. Beszél az édesapja II. világháborús hadifogságról és az 1950-es évekről. Elmondja az államosítással, illetve a téeszesítéssel kapcsolatos személyes emlékeit. Mesél a beszolgáltatásokról, 1956-ról, és egy sztrájkról, melyben maga is részt vett.
0:10--születés, család, nagyszülők és szülők foglalkozásai;
3:19--édesapja emlékei a nyugati fronton töltött hadifogságáról;
7:10--hogyan minősítik az anyai ágat kuláknak;
8:6--a háború utáni újrakezdés, apja munkája az építőiparban;
10:46--iskolái;
12:40--milyen volt az élet az 1950-es években;
15:45--hogyan hatott rájuk a téeszesítés, hogyan hatott ez a pályaválasztásra;
21:46--katonaság, házasság, munkája bányászként;
23:45--emlékei a Rákosi-korszakról és az 1956-os eseményekről, hogyan segíti a falu a felkelő munkásokat;
31:0--milyen forrásokból értesültek a különböző eseményekről;
34:12--az első fogyasztási cikkek megjelenése a lakóhelyén;
38:0--küldöldi utazások, az útlevelek;
41:8--a recski tábor hatása a recskiek életére
Interjúalany: Madár Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 10.
