Interjú

Gyűjteményhez ad
megszállás
Horthy Miklós
szovjet megszállás
II. világháború
szövetkezetek
Kádár-korszak
óvóhely
légitámadás
Németország
beszolgáltatás
TSZ
leventemozgalom
'50-es évek
Rákosi-korszak
egészségügy
bunker
nyilasok
egyház
beszolgáltatás

Beszélgetés Gizi nénivel

3346 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany felvázolja a harmincas évektől a Kádár-korszakig a főbb állomásokat (0:30), majd megemlíti a beszolgáltatási rendszert (3:30). Szól arról, hogy a háború alatt iskolába járt (6:00), majd rátér a bombázásokra (7:30). Elmeséli, hogyan kellett édesapjának és a katonáknak kivinni a leventéket Németországba, és hogyan tudtak mégis visszafordulni (9:50). Szól az orosz megszállásról, arról, hogyan menekültek ki fiatal lányokként a pincéből az erőszak elől, valamint arról, hogy végül másokat erőszakoltak meg (13:50). Szól arról, hogy a később jövő kozákok már rendesebbek voltak, de később is ki kellett egyszer szaladniuk a rétre az erőszak elől. Arról is szól, hogy hány nőt becstelenítettek meg a faluban, hogyan lettek betegek, és arról, hogy még ők szégyellték magukat (17:15). Szól a hitéletről, a vallási nevelésről, és arról, hogy beléjük ivódott a becsület és a szüzesség eszméje (23:18). Szól az 1950-es évekről, a beszolgáltatási rendszerről és arról, hogy lehetett társulni is a beszolgáltatásban, kivéve, ha valakinek több földje volt (26:38). Szól a körülmények javulásáról a Kádár-korszakban, valamint a TSZ-ek megszervezéséről (32:05). Végül a munkákról és a házépítésről szól (37:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Ferincz Sándorné
Interjúalany lakhelye: Lenti
Interjúalany született: Páka, 1930
Interjúalany foglalkozása: varrónő
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Felvétel helyszíne: Lenti

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
AAz interjúalany beszél családjáról, születéséről, a II. világháborúról, a Vácot ért bombatámadásokról (0:10), majd rátér arra, hogyan golyószórózta le két rokonát egy angol repülőgép, de az ő árváik befogadása után sem volt éhezés (5:10). Szól édesanyjáról, akit nem tudtak taníttatni, majd varrónőként dolgozott a gyárban a háború alatt is (8:58). Szól oktatásáról az apácáknál, majd a rend feloszlatásáról, a matematika szeretetéről (11:15), illetve arról, hogyan lett kitűnő tanuló egy kiemelkedő matematika-tanár bíztatására (14:18). Főiskolai felvételije után azt mondták, felveszik "ha káderileg megfelel". Családalapítása miatt később nem fejezte be az iskolát és a sütőiparban kezdett dolgozni (17:05). Szól a Kádár-korszak ünnepeiről, a táncmulatságokról és arról, hogyan ismerte meg férjét (20:20). Megemlíti a munka és a gyereknevelés összeegyeztetésének nehézségeit (25:00). Visszatér édesapja hadifogságára, és arra, hogyan tudták meg, hogy valószínűleg Temesvárott hunyt el hastífusz következtében. Az ottani katonai temetőt meglátogatni vezetett első külföldi útja (29:50). Szól továbbá az 1960/1970-es évek javuló életszínvonaláról, Vác rengeteg építkezéséről (33:00). Szól a korszak szórakozási lehetőségeiről, a népszerű mozifilmekről. Elmeséli, hogy az egyik tanárnője leszidta, amiért megnézte a Vörös és feketét, de ő gyerekfejjel nem is értette, hogy milyen jeleneteket nem kellett volna látnia (35:25). Szól arról, hogyan végezte el végül a főiskolát, milyen munkahelyen dolgozott később (38:35). Végül a rendszerváltoztatást értékeli és a polgári életet állítja szembe a politizálással és nyerészkedéssel (41:50).
Interjúalany: SZIGETI JÁNOSNÉ, KISS MARIANNA
Felvétel időpontja: 2010. december 04.

Hossz: 00:26:00
00:30 - Nagyszülők, szülők (gulyás, kubikos) 05:00 - II. világháború hatása a családra 05:30 - 1956. évi családi tragédia 08:30 - '56 09:00 - TSz-esítés 13:20 - Nem lehetett úttörő, kisdobos 14:10 - Iskola 16:00 - Szakmunkásképző - fodrász 20:30 - Maszek 24:10 - Nyugdíj
Interjúalany: Hegyi Rozália
Felvétel időpontja: 2011. március 23.

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten született, édesapja tisztviselő volt, édesanyja háztartásbeli volt 1:10 1943-ban érettségizett, vegyészetre járt, két félév után behívják, 1945-ben Lengyelországból gyalog vezényelték át Hamburgba 3:37 mesél a behívásáról, és a kiképzéséről 1944 decemberében 6:21 a magyar alakulat lehagyta egy riadónál, így németekkel vonult, folyamatosan vonultak vissza Lengyelországból Németország felé 10:35 mesél a háborúban átélt borzalmakról, és halálesetekről, és arról is, hogy ők is rekviráltak 14:09 volt, hogy katlanba zárták őket, de végül eljutottak az Elbáig, ahol amerikai fogságba estek, teherautókon vitték őket a fogolytáborba, ami elég túlzsúfolt volt, a magyar táborparancsnok mellé került tolmácsnak 16:31 kétszázan kaptak egy egykilós kenyeret, füvet próbáltak főzni, eleinte nagyon gyenge volt az ellátás, így kitört a hastífusz, ezért próbáltak javítani az ellátáson, megkapták az amerikai katonák napi adagjának a felét (cigaretta, narancs, lekvár, bacon, kétszersült stb.), „főúri dolguk lett” 19:36 szabadlábon helyezik el őket később, parasztokhoz mentek egy csűrbe, majd az amerikaiak átadták az angoloknak a területet, akik keményebbek voltak az amerikaiaknál 20:57 az SS-eket összegyűjtik, ők, mint hunyadisok, szintén odakerültek, kb. négy hónapot töltöttek el ott 22:32 elmeséli a szökési próbálkozásának történetét, eljutnak Hamburgba, ahol egy teherszállító vonaton állva utaztak Passauba, ott találkoztak magyarokkal, sőt, ő egy rokonával is 29:22 ott feketézéssel próbált pénzhez jutni, felidézi ezt az időszakot, de végül lefoglalják az áruit 35:39 végül hazatért, és ott folytatta az egyetemet, „nyugatosként” azonban ferde szemmel néztek rá
Interjúalany: Jeney Iván
Felvétel időpontja: 2011. március 22.