Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
Gulág - Málenkij robot
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
svábok
Németország
II. világháború
Erdély
szovjet megszállás
át- és kitelepítések

Egy magyarországi német sorsa a '40-es években

2504 megtekintés

Hossz: 00:46:57
Témakörök: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, katonaság, politikai rendőrség, GULAG/GUPVI, kisebbségek
Leírás: Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől. 0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ; 1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket; 3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében; 10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza; 18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa; 24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése; 20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok; 35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról; 37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Balatoni Pál
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Bácsalmás, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas bányász
Felvétel időpontja: 2011. június 03.
Felvétel helyszíne: Tatabánya
Interjút készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:26:00
Tárgy: '50-es évek, Át- és kitelepítések, 1956
Friedrich Tünde családjának történetéről mesél, párhuzamosan a 20. századi magyar történelmi eseményekkel(0:18). Kutatásai során kiderült, hogy nagyapja a malomiparból elég jól megélt. Még a gazdasági világválság idején is(3:24).Édesapja 1920-ban született, hadmérnök lett, majd a második világháborúban bevonult, igaz nem hosszú időre(4:05)Szovjet hadifogságba esett, erről Friedrich Tündének sokat mesélt(5:10). Hazatérésekor szembesült a kommunista hatalom rendelekezéseivel(5:58). Munkát nem nagyon kapott, tanyasi postás volt, amígy 1950-ben tanító nem lett Jászapátiban(6:41).Felvették a szegedi matematika-fizika szakra és a testnevelési főiskolába. Futballbírói képesítést is szerzett(7:31).Átköltöztették őket egy kulák család házába(9:00). 1956-ban a szülei reménykedtek a pesti eseményekkel kapcsolatban. Édesanyja, több nővel egyetemben ledöntötték a szovjet emlékművet. Édesapját pedig a karhatalom kereste, zaklatta(9:39). Egy éjjel be is lőttek a házuk ablakán - majd el is vitték őket(12:05). Édesanyját és az édesapját a karhatalom emberei több alkalommal is megalázták(13:48). Édesapjától elvették a diplomáját, utcaseprő, útkaparó lett(14:19). Az édesapja tanítványai befogadták Friedrich Tündét, amikor a család helyzete nagyon nehéz volt(15:49). Beszámol az emberek a családhoz való viszonyáról is(17:22). Az 1960-as évekig tartott a nyomor, utána szépen lassan kezdett rendbe jönni a család sorsa(17:54). A '70-es években az ldesanyja takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, de végül bezáratták - komoly rendőrségi ügy lett belőle. Édesanyja egészsége meg is rendült(18:44).1977-78-ban házasodott volna meg, de származása és múltja miatt megtagadták - a húgához hasonlóan(21:04).Az édesapja ezért, ahogy tudta, a maga eszközeivel "bosszút is állt". A rendszerváltoztatás szabadította meg őket ettől(23:01). Ma már nyugdíjas, de könyvtárosként is dolgozik(24:35).Fogalommagyarázat(25:17).
Interjúalany: Friedrich Tünde
Felvétel időpontja: 2011. május 23.
Készítette: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan

Hossz: 00:31:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, II. világháborús emlékeirl, beszámolva az orosz katonák viselkedéséről (0:34). A két világháború kastélyok és parkjaik tönkretételéről (9:20), az újjáépítés sikerességéről (12:20) és a földosztás jelentőségéről is szól (13:46). A mezőgazdasági fellendülésnek véget vető szövetkezetesítést (16:14), majd a rendszerváltoztatást követően a TSZ felbomlását (19:50) is említi. Szól arról, miként élte meg az 1956-os forradalmat, milyenek voltak az életkörülmények akkoriban, és miért nem vándorolt ki nyugatra (20:42). Szól a mezőgazdaság helyzetéről a Kádár-korszakban (25:18), illetve a Rákosi-rendszer meggondolatlan kísérletezéseiről, így a citromtermelés erőltetéséről (27:38).
Interjúalany: Horváth Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Készítette: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Beszolgáltatás
0:00 bemutatkozás, gyermekkor, az első iskola 1:40 elvitték leventeként katonának, Körmenden gyűjtötték össze őket 5:50 átvezényelték őket Ausztriába, Passauig meneteltek, ennivalójuk sem volt 12:07 június utolsó napjaiig voltak egy osztrák gazdánál, utána amerikai hadifogságba kerültek 16:04 szeptember végén hallották meg, hogy megkezdődött a hazaszállítás, Salzburgból hazaszállítják őket 22:02 a hazaszállítottakat összegyűjtötték és igazoltatták 25:26 határőr volt, akkor a feladatuk volt, hogy a határon történő átjárást megakadályozzák 28:56 Tito partizánjaival volt a legtöbb probléma 29:35 leszerelt, megnősült, a Rákosi-rendszerben nem volt könnyű az élet, utána viszont igen, de a téeszesítés ezt megtörte, ingyen kellett dolgozniuk a TSZ-nek 32:49 felidézi a TSZ-szervezést és a TSZ-időket 35:33 a Rákosi-rendszerben a beszolgáltatások terhelték agyon a lakosságot, ők is kénytelenek voltak feketevágást csinálni 44:11 a háztáji volt a Kádár-korszakban, főleg állattenyésztés
Interjúalany: Kázmér Béla
Felvétel időpontja: 2011. február 16.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg