Az interjúalany elmeséli, hogy családjával milyen körülmények között költöztek át a II. világháborút követően Magyarországra, hogyan érintették a rokonságát a kiépülő új rendszer intézkedései, és milyen nehézségeket okozott számára a továbbtanulás során származása, illetve vallásos meggyőződése. Szól a rendszerváltoztatás korában kifejtett tevékenységéről, és a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményéről is. 0:23--gyermekkora, születése, családja, szülei, édesapja részvétele a II. világháborúban; 2:19--hogyan hatott a gyermekkorára a származása, hogyan élte meg diákként az 1950-es éveket; 5:39--mit csinált az érettségi után, milyen munkát végzett miután nem vették fel az egyetemre, hogyan jutott be végül a szegedi orvosi egyetemre és milyen volt az egyetemi élet; 8:58--hogyan sikerült vallásos életet élnie egyetemi évei során; 11:30--első munkahelye, milyen volt a munkája, hogyan sikerült itt a vallását gyakorolnia, hogyan lépett fel a vallás ellen a hatalom a Kádár-korszakban; 17:0--milyen ifjúsági mozgalmakban vett részt a középiskolában és azt követően; 18:27--viszonya a kommunista rendszerhez, hogyan vitték el egy rokonát málenkij-robotra, hogyan zajlott az internálás; 21:10--hogyan jöttek át családjával Magyarországra a II. világháború után, milyen megaláztatások érték a családját a származásuk miatt; 23:53--részvétele a lánchídi csatában 1986-ban, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésben és egyéb ellenzéki megmozdulásokban; 27:48--emléke Nagy Imre újratemetéséről; 29:33--hogyan hatottak az életére a rendszerváltoztatás eseményei, mi a véleménye a rendszeváltásról és az első demokratikusan választott kormányokról; 32:33--hogyan alakult a családi élete a rendszerváltoztatást követően; 33:48--részvétele az MDF-ben; 34:35--milyen hátránya származott a szocialista rendszerben a vallásos meggyőződése miatt, hogyan lehetett megélni a vallásos életet a korszakban

Az interjúalany beszél arról, hogy a háború alatt született, csendőr édesapjának pedig sokáig bújkálnia kellett a megszállók elől (0:28). Rátér oktatására és az összevont osztályokban folyó tanítás elemzésére (3:50). Szól az akkori szórakozási lehetőségekről, a farsangi bálokról (6:00). Beszél az úttörőmozgalomról és a kommunista propaganda megjelenéséről az iskolában (9:45), majd a Rákosi-rendszer terrorjáról, a fekete autótól való rettegéstől (11:40). Szól a mezőgazdaság terrorizálásáról és a propagandáról (13:25). Beszél az 1956-os forradalomról, arról, hogy édesapja részt vett a naggyűlésen, és felszólalt a forradalmi megtorlás ellen. Később a zöldávós azt nyilatkozta, hogy az interjúalany édesapja mentette meg az életét (17:35). Beszél arról is, hogy a 23-a utáni vasárnap olyanok is mentek misére, akik korábban nem mehettek (21:35), valamint arról, hogy a bátjya disszidált (24:24). Szól arról, mennyire határozta meg életét a csendőr édesapja miatti diszkrimináció, például az, hogy nem vették fel kollégiumba (25:00). Szól elhelyezkedéséről egy tatabányai cég adminisztrátoraként és az esti gimnázium elvégzéséről (30:10). Elmeséli, hogyan ismerkedett meg férjével és hogyan házasodtak össze (36:18). Összehasonlítja a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak jellegét, kiemelve, hogy 1963-ban az öccsét már felvették, tehát csökkent hátrányos megkülönböztetésük (39:38). Végül a rendszerváltoztatásról szól, melynek során részt vett a helyi MDF létrehozásában, ami azonban Antall József halála és a rendszerváltoztatás félresiklása miatt szétdarabolódott (42:45).

Az interjúalany beszél családjáról, tanulóéveiről (1:20), valamint arról, hogy jegyző édesapját üldözték a nyilasok, bújdosnia kellett (3:58). Szól arról, hogy az ott maradt kisnyilasok megalapították a kommunista pártot, így tovább folytatódott édesapja üldöztetése. Bár a népbíróság felmentette, az egészsége ráment az üldöztetésre, nem kapott érte nyugdíjat, és a lakását is elvették (6:35). Szól arról, hogy a megszálló orosz katonák elvették édesapja zsebóráját (11:05), majd arról, hogy édeasnyja rokonai meghaltak a Don-kanyarban (12:50). Szól a zsidók gettóba tömörítéséről és elhurcolásáról (13:12), majd a református kollégium államosításáról, a változásokról, a tandíj eltörléséről és a tanári kar megváltozásáról, valamint a sportéletről (16:10). Szól arról, hogy osztályidegennek számított "népnyúzó jegyző" édesapja miatt, a felvételijét pedig elvágta a párttitkár (28:05). Egy állami gazdaságnál helyezkedett el, ahová katonai szolgálata után nem akarták visszavenni (30:25). Elmeséli, hogy egyszer nem fogadták el az aratási jelentését, mert nem írt bele hazug adatokat a túlteljesítésről (31:58). Szól katonai szolgálatáról, ami épp 1956 október végén ért volna véget, és ahol rádiósként teljesített szolgálatot (36:45). Beszél arról, hogy nem örültek az 1956-os forradalomnak, mert nem szerelhettek le, hanem készültségbe álltak (38:45), valamint arról, hogy el voltak készülve Zalaegerszeg megvédésére, de a szovjet túlerő miatt megadták magukat (41:45). Az ezredparancsnok "árulása" miatt a lakosság megvetette a katonákat (44:35). Visszatért a civil életbe, a textilgyárban helyezkedett el és esti iskolában érettségizett (47:08). Végül arról szól, hogy miként állt ellen a pártba való belépésnek, miként lett üzemvezető, és hogyan működött az üzem (51:02).