0:00 családi háttér 2:44 iskoláiról mesél, a polgári iskolából Szegedre kerül az ottani katolikus tanítóképzőbe, elvégzi a kántorképzést is 3:27 behívják katonának, Désre vonult be, páncéltörősnek jelentkezik 6:13 kiépítik a lövészárkokat, rendesen ellátták őket fegyverekkel, de az állomáshelyükön lévő lengyel partizánok már akkor lőtték őket 10:43 fogságba esnek egy közeli városban, ahol meghúzták magukat a front áthaladásakor 17:25 négy orosz katona tartóztatja le őket, elvették mindenüket, bekerülnek egy fogolytáborba, amit a lengyelek őriztek 19:28 onnan bevagonírozták őket, és elviszik őket Gorkij városához közel egy táborba, ahol a spanyol Kék Hadosztály korábbi faházai álltak, kétezer magyar volt ott, rajtuk kívül pedig németek, csehek és lengyelek, mesél a tábori életről és az élelmezésről 27:25 a magyarok között egyből kialakult az ellentét; a foglyokat dolgoztatták a környék kolhozaiban, az oroszok szerették a magyarokat, mert jól dolgoztak 35:30 1956-ért érdemes volt megszületni, szinte kicserélték a világot 37:11 1956. október 24.-én szolfézsórát tartott, amikor a tanítványait tüntetésre hívják, a továbbiakban a nagykanizsai események helyszíneiről beszél 46:02 részt vett a városi forradalmi bizottság működésében, visszaemlékezik a szobor ledöntéséről

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztási nehézségeiről, és arról, hogy hogyan sikerült elhelyezkednie a katonaságnál. Elmondja, hogy milyen pályát futott be a katonaságban tesetnevelőtanárként. 0:1--születés, család, szülei foglalkozása; 2:17--emlékei a II. világháborúról, a Szombathelyt ért légitámadásokról; 4:33--mit csinált érettségi után, milyen hátrány érte apja börtönbüntetése miatt, hogyan sikerült a katonaságnál mégis elhelyezkednie; 7:56--kiskatona évei, szolgálata tüzértisztként Jánoshalmán, a határ közelében; 11:40--hogyan kerül be a testnevelési főiskolára, hogyan lesz testnevelő a tiszti iskolában, emlékei egy hadgyakorlatról; 17:2--tevékenysége tornatanárként; 25:0--a rendszerváltoztatás hatása a pályafutására

Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdte érdekelni a kiskunfélegyházi zsidók sorsa (0:06), milyen volt a helyi zsidók helyzete az 1930-as években, beszél a neológ és az ortodox zsidók közötti különbségekről (2:47), arról, hogy a ’30-as években nem volt jelentős az antiszemitizmus, és a helyi zsidók nem voltak túl gazdagok (8:22). Mesél Kun Lea (az interjúalany kapcsolatba lépett két- korábban Kiskunfélegyházán élő- zsidó hölggyel, Kun Leával és Rothman Lenkével) családjának helyzetéről (10:15). Mesél arról, hogy 1938-ban Endre László barátja, Rozsnyay Béla lett a polgármester, majd nemsokára Kamenyec-Podolszkijba deportáltak egy családot (16:21). Beszámol a zsidókkal szembeni intézkedésekről (22:45), a német megszállásról, és annak következményeiről (24:57), a zsidók gettósításáról, a gettóbeli körülményekről (28:45), a gettó felszámolásáról, az emberek részvétlenségéről (36:08), Endre László antiszemitizmusának forrásáról, a Kiskunfélegyházára gyakorolt hatásáról (40:34).Beszél arról, hogy először Kecskemétre vitték a gettó felszámolása után a zsidókat, majd Auschwitzba (43:05), ahol az amerikaiak szabadították fel őket, de innentől a két lány sorsa kettévált, Rothman Lenke híres svédországi művész lett (48:38), Kun Lea pedig hazatért Budapestre, majd Izraelbe emigrált (50:49).