Az interjúalany beszél családjáról, iskoláiról (2:30), a leventemozgalomról és az ahhoz kapcsolódó zenekarról (4:35). II. világháborús élményeivel, az erdélyi Désen töltött munkaszolgálatával (8:42) folytatja. Rátér hazatérésére, a nyilas hatalomátvételre, a zsidóság sorsára és a szovjet megszállásra, illetve arra, hogyan vett részt újjáépítési munkálatokban Baján (13:01). Később a Rákosi-rendszer, a Kádár-korszak és a rendszerváltoztatás korabeli életviszonyokról beszél (21:30).

Az interjúalany beszél családjáról (0:27), anyai nagyapja Romániából történő kiutasításáról (2:05), a család két világháború közötti helyzetéről (4:14), tanulmányainak megkezdéséről, az akkori, és a mai gyerekek hozzáállása közötti különbségekről (6:07), a háború előtti és utáni iskolatípusokról (9:12), az egyes iskolák elvégzése utáni elhelyezkedési lehetőségekről (10:55), a háborús idők nehézségeiről (13:58), Törökszentmiklós helyzetéről a második világháború alatt (15:56), apja hazatéréséről a hadifogságból, a község életének újjászervezésében játszott szerepéről, munkájáról (17:57), bátyja hadifogság utáni életéről (20:02). Beszámol katonai akadémiára történő felvételének körülményeiről (21:18), házassága miatti leszereléséről (23:20), a solti gépállomásnál végzett munkájáról (25:03), arról, hogyan lett a megyei tanács végrehajtó bizottságának az elnöke, valamint kitér a tanácsakadémiára is (26:10), végül a szalkszentmártoni művelődési ház élén eltöltött évekről mesél (31:38).

Az interjúalany 1958-ban született Budapesten, de 3 éves korában a család átköltözött Tinnyére (Pest megye), ahol édesanyja volt védőnő. Szülei elváltak. Nem tudja pontosan, hogy mi volt a válás oka, de valószínűleg közrejátszott benne az 1956-os forradalomban játszott szerepük. Anyai ágon felvidéki nemesi családból származott, a kommunisták mindenüket elvették. (03:02) Beszél arról, hogyan élték meg szülei, nagyszülei a forradalmat. Nagyapját hazafalé menet egy eltévedt golyó megsebezte. Apját a megtorlások alatt börtönbe zárták. Ezeket azonban nem lehetett még családi körben sem megbeszélni. (05:36) Apja híres sebész volt, a vietnami háború alatt kivitték hadikórházba orvosnak. Miután édesapja hazatért újranősült, de Vietnamban olyan betegséget kapott, amelybe hamarosan belehalt. (07:30) Az interjúalany családja elég jól élt a korhoz viszonyítva. Luxuscikkeik nem voltak, de mivel nem tudtak ezekről, nem is volt rá igény. Elmondja milyen volt a falusi élet, hogyan élt meg a család egy átlagos napot. (09:50) Az interjúalany a Kecskeméti Piarista Gimnáziumba járt. A történelemtanáruk elmondta a valós eseményeket is, nem csak a tankönyv hazugságait. Kisdobos még volt, de se az úttörőkhöz, sem a KISZ-be nem lépett, nem léphetett már be. Valószínűleg azért, mert sem a szülők, sem a rendszer nem akarta ezt. Nem vették fel az orvosi egyetemre sem, a régész szakot már meg sem próbálta, mivel származása miatt esélye sem lett volna. (14:38) Protekcióval lett végül mentős, itt sok hasonló családi háttérrel rendelkező munkatársa volt. Szerette a munkahelyét, mert sok emberen tudott segíteni. (17:42) Amikor az MDF szerveződött, többedmagával megalapította a párt szervezetét a mentőszolgálaton belül. Majdnem kirúgták, megfigyelték. Politikai viták indultak a mentősök között. Miután megszüntették az MSZMP mentősszervezetét, leállították az MDF szervezetét is. (23:36) Piliscsabán is részt vett a helyi MDF alapításában. Az elsők között a korábbi helyi pártvezetők akartak belépni, de később kiderült, hogy voltak köztük ügynökök. A testület többsége mégis megszavazta a korábbi párttagok felvételét, később ők alapították meg a helyi SZDSZ-t. (27:00) Már a rendszerváltoztatás előtt rendeztek augusztus 20-án nagy sikerű kenyérszenteléseket, programokat. (29:24) Beszél arról, hogyan zajlottak a politikai viták. Mivel a tagok tudták, hogy mi ellen küzdenek, ekkor még mindenki egyetértett. Beszél Orbán Viktor 1989-es március 15-i beszédéről, amely keménységével nagy hatással volt mindenkire, és meglepő volt, hogy a haldokló Kádár-rendszer retorziók nélkül hagyta ezt. (32:28) Elmondja, milyen volt a helyi politikai élet az első szabad választások előtt. Pártok alakultak, viták generálódtak. (33:40) Elmondja, hogy amikor egy iskolai ünnepélyről gyermeke vörös zászlót hozott haza, kidobatta vele a kukába. Ezzel meghatározta fia életét. (34:44) Visszatér az 1990-es választásokhoz, a kampányhoz. Helyi szinten nagy harc volt az MDF és az SZDSZ között. Az önkormányzati választásokon a polgármester MDF-es lett, az interjúalany még bejutott a képviselő-testületbe MDF színekben, viszont a többség SZDSZ-es volt. A pártellentétek ellenére az első 4 éves ciklusban jól együtt tudtak működni. Nagy hibának tartja, hogy manapság már helyi szinten is a pártpolitika a döntő, nem a közös érdek. (42:44)