Az interjúalany beszél intézeti gyermekkoráról, nevelőszülőkhöz kerüléséhez, valamint édestestvérével való 28 évvel későbbi találkozásáról (0:57). Rátér a munkájára és a férjével való ismeretségére (3:14). Elmeséli II. világháborús emlékeit, amikor orosz tiszteket ápoltak a hadikórházban (4:40), és azt, hogy látta a magyar hadifoglyokat Oroszországba menet a szolnoki állomáson (6:00). Beszél családi életéről (10:40), valamint az ijedtségről, amit 1956-ban egy repülőről leadott sorozat okozott (11:50). Szól a szórakozási lehetőségekről és a hétköznapi szocializmusról (19:10), valamint a korszak hitéletéről, az egyházakról (25:08). Visszatér nevelőotthonban töltött éveire és a nevelőszüleire (26:10), majd vér szerinti szüleivel való viharos kapcsolatára (30:00).

0:00 Budapesten született, fiatalabb éveiben versenyszerűen sportolt, és modellezett, édesapja fodrászmester volt, édesanyja pedig házmester 2:44 a ferencvárosi pályaudvar bombázásánál érték az első bombák, mesél az oroszok bejöveteléről, a fiatal nőket elvitték 6:12 a háború után az oroszok kényszer-lakásfoglalásokat csináltak, a nagyobb lakásokba beköltöznek az orosz katonák 8:36 a háború alatt, és háború után a felhalmozott élelmet fogyasztották, pl. lencsét, babot, krumplit, később pedig cserével keresték meg az élelmet, a háború után pedig nyulakat tenyésztettek, és azokat ették, a jegyrendszer miatt az élelmezés akadozott 10:24 a zsidóüldözések során édesapjának sok vendégét elvitték, de mindenki vissza tudott jönni 12:24 édesapja fodrászüzletében megfordultak mind a németek, mind az oroszok 17:20 visszaemlékezik a háború utáni évekre, különösen az éhínségre és az államosításokra, a családjában történt B-listázásra, a békekölcsönre 24:45 a munkásoknak túlzott normákat írtak elő, így zsigerelték ki az embereket, nem lehetett pl. kapni zsírt, az életkörülmények, és a politikai berendezkedés váltotta ki 1956-ot 28:35 1956 októberében katona volt, de az alakulat feloszlott, Gyálra ment, ahol a rendfenntartás végett megalakították a nemzetőrséget, pár nappal később tér haza, látta az Üllői úton lévő holttesteket 31:00 Maléter Pált nem szereti, mert katonaként lövetett a tömegbe 32:30 1956. okt. 6.-án sebesült meg, de addigra az erős aknatűz, és a légi bombázás megtörte az ellenállást, mesél a Corvin közi eseményekről 36:33 a forradalom valóságos mészárlás volt a túlerő miatt, az ellenállást mutató helyeket szétlőtték, később a hatvanas években az épületek árkádosítása is azért történt, hogy ne legyen ott ellenállás 38:15 őt is elkapják, a karácsonyt és az újévet is börtönben töltötte, 1963-ban szabadult amnesztiával

Az interjúalany beszél családjáról, édesapja megélhetéséről és nagybátyja szocialista érzelmeiről (0:10). Beszél a magyarok délvidéki bevonulásáról, a csetnikek (4:55), majd a partizánok elleni harcokról, illetve az újvidéki razziáról (7:55). Szól arról, hogy esett áldozatául a partizánok elleni razziának egy rokona (11:28), majd arról, hogy 1944-ben Magyarországra jöttek, és később már nem tudtak visszamenni a megtorlás miatt (12:37). Szól arról, hogy az otthon maradottak hogyan szenvedtek a szerbek bosszújától (17:12). Beszél egy német titkosszolgálati tiszttel (22:23), illetve az ideiglenes németpárti lengyel kormány (28:16) tagjaival való ismeretségéről. Végül iskolaéveiről, a különböző nyelvek tanulásáról szól (32:40), illetve a kommunizmus mibenlétét elemzi (38:38).