Interjú

Gyűjteményhez ad
KALOT
kulák
oktatás
sport
Szabad Európa Rádió
Barankovics István
1956
osztályharc
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
FKGP

Egy testnevelő tanár emlékei

2611 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany 1947-ben született Mogyoródon. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei osztályidegen értelmiségiek voltak, így elveszítették munkájukat. Végül 1953-ban apja gyárban, anyja iskolában helyezkedhetett el, ekkor kissé javultak az életkörülmények. (03:40) Apja jogász volt, a KALOT egyik alapítója, 1945 után az FKgP majd a Barankovics vezette Demokrata Néppárt képviselője lett. (05:26) Az 1956-os eseményeket Mogyoródon élte át. Apja megmentette a helyi rendőr családját, ezért később nem vitték el. (06:44) Beszél diákélményeiről, hogyan tudott osztályidegen gyerekként tanulni. A Kádár-korszakban már nem kezelték hátrányosan, ezért bejuthatott főiskolára orosz-testnevelés szakra. (11:00) Kézilabdát és atlétikát oktatott. Beszél tanári pályafutásáról. (14:10) Beszél a '60-as, '70-es évek iskolai sportéletéről. (15:32) Az interjúalany NB2-es kézilabdás volt és indult atlétikaversenyeken is. Visszatér a diáksport részletes elemzésére. (21:38) Az interjúalany kint volt az 1980-as Moszkvai Olimpián nézőként. A sportélmények mellett barátaival sokat üzleteltek az oroszokkal. (27:50) Tudta, hogy a nyugatiak az afganisztáni agresszió miatt nem vettek részt a Moszkvai Olimpián. (29:30) Beszél az olimpián 1896-tól máig végbement változásokról. Elmondja a doppingszerek káros hatását. A teljesítménynövelők miatt már nem rajong az olimpiáért, sokkal többre becsüli az amatőr sportot. (36:00) Véleménye szerint ma több igazolt sportoló van, de a fiatalok összességében sokkal kevesebbet mozognak, egészségtelenebb életmódot folytatnak. (37:40)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Farkas Balázs
Interjúalany lakhelye: Gödöllő
Interjúalany született: Mogyoród, 1947
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Felvétel helyszíne: Gödöllő
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:00:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, Mindennapi élet , Sport
A 91 éves Palásthy úr Kassán született. Beszél arról, hogyan fogadták Csehszlovákiában élő magyarként a bécsi döntést (0:00), majd rátér az ottani oktatás leírására (4:35), különös tekintettel a nyelvtanulásra (9::02) és a szórakozásra, művelődésre (12:30). Beszél második világháborús katonai szolgálatáról és ausztriai brit hadifogságáról (17:45). Ottani esküvőjéről (23:40) is szól, valamint a hazatérés nehézségeiről (26:20). Szól a Benes-dekrétumokról és a többnemzetiségű Csehszlovákia felépítéséről (28:15). Rátér a szlovák nacionalizmusra és a csehszlovák-magyar lakosságcserére (32:35). Magyarországon a szegedi tanítóképzőben helyezkedett el, ahol meglepte az ottani osztálytagozódás a felvidéki egyenlőség után (36:12). Beszél a szovjet rendszer kilépüléséről, a szaktudás hiányáról, és bátyja koncepciós peréről (39:03). Szól arról, miként figyelték őt is, mikor tanárcsere programon vett részt Szabadkán (44:24). Szemét operáltatni Svájcba szeretett volna utazni, ezért előtte és utána el kellett mennie az ÁVH-ra (47:38). Beszél arról, hogyan kérték fel később az ávósok, hogy legyen a csapatuk edzője (49:20).
Interjúalany: Palásthy Pál
Felvétel időpontja: 2011. február 12.
Készítette: Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Szeged

Hossz: 00:40:00
Tárgy: Mindennapi élet , második világháború, kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél a juhászok II. világháború előtti és utáni életéről, munkájukról, illetve arról, hogy hogyan érintette ez a szakmát a rendszerváltoztatás. Mesél a II. világháborúban szerzett tapasztalatairól is. 0:5--születés, család; 5:0--hogyan kezdett juhászként dolgozni, majd hogyan lett kocsis legény; 11:45--hogyan kezdett fellépni a dudájával, hogyan ismerte meg a feleségét; 13:35--hogyan lesz katona, milyen volt a katonai szolgálat; 18:25--hogy szerelt le, és hogyan kellett újra berukkolnia és milyen munkát talált a háború után; 23:13--hogyan tenyésztett és tanított be terelőkutyákat, mi a terelőkutyák szerepe a juhász életében; 28:00--mi a különbség a különböző juhászok között, hogyan zajlott a juhfejés, egyéb érdekességek a juhászok munkájával és életével kapcsolatban; 34:35--milyen jövő vár a juhászatra, mi változott a rendszerváltoztatás után
Interjúalany: Pál István
Felvétel időpontja: 2011. május 05.
Készítette: LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény

Hossz: 00:21:00
Tárgy: Mindennapi élet
0:00 családi háttér, gyermekkor, csak édesapja és fiatalabb öccse élte túl a holokausztot 2:03 Budapesten élt, hittanórára külön járt, 1961-ben kivándoroltak Izraelbe, mesél édesanyjáról, aki felsőfokú tanulmányokat végzett, és túlélte Auschwitzot 9:19 az 1956-os forradalom idejéig zsidó szervezetekkel kevésbé tartották a kapcsolatot, utána újra tudott szerveződött az ortodoxia, de a disszidálásokkal ez megszűnt 12:47 vallási okok miatt vándoroltak ki, ezért kivándoroltak Izraelbe 13:34 felidézi a gyermekkora környezete és vallása közötti kapcsolatot 18:21 találkozott antiszemitizmussal is iskolásként
Interjúalany: Weiszberger István, Pinchasz
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 06.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest