Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
rendszerváltoztatás
II. világháború

A juhászok élete a nógrádi dombokon

3405 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: Mindennapi élet , második világháború, kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany beszél a juhászok II. világháború előtti és utáni életéről, munkájukról, illetve arról, hogy hogyan érintette ez a szakmát a rendszerváltoztatás. Mesél a II. világháborúban szerzett tapasztalatairól is. 0:5--születés, család; 5:0--hogyan kezdett juhászként dolgozni, majd hogyan lett kocsis legény; 11:45--hogyan kezdett fellépni a dudájával, hogyan ismerte meg a feleségét; 13:35--hogyan lesz katona, milyen volt a katonai szolgálat; 18:25--hogy szerelt le, és hogyan kellett újra berukkolnia és milyen munkát talált a háború után; 23:13--hogyan tenyésztett és tanított be terelőkutyákat, mi a terelőkutyák szerepe a juhász életében; 28:00--mi a különbség a különböző juhászok között, hogyan zajlott a juhfejés, egyéb érdekességek a juhászok munkájával és életével kapcsolatban; 34:35--milyen jövő vár a juhászatra, mi változott a rendszerváltoztatás után
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Pál István
Interjúalany lakhelye: Tereske
Interjúalany született: Kétbodony, 1919
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas juhász
Felvétel időpontja: 2011. május 05.
Felvétel helyszíne: Tereske
Interjút készítette: LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:30
Tárgy: Holokauszt, Kádár-korszak, kultúra/művészetek
Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról. 0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei; 5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága; 7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg; 14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük; 17:48--iskolás emlékei; 23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz; 27:11--egyetemi évei; 29:39--miért nem veszik fel a pártba; 30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró; 37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya; 40:46--miért maradt hűséges a párthoz
Interjúalany: Balázs István
Felvétel időpontja: 2011. május 03.
Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Hossz: 00:26:00
Tárgy: '50-es évek, egyházak, kultúra/művészetek
0:00 családi háttér, a szülei a pápai református nőnevelő intézetben ismerték meg egymást, ő Pilismaróton született, ahol édesapja református lelkész volt 3:21 édesapja az államosítás idején volt negyedéves teológus Pápán, édesapját, mint a diákság egyik hangadóját internálják, édesanyja pedig lelkészfeleségként nem kap állást, pket pedig megfigyelték, és jelentettek róluk 8:14 Debrecenbe járt, az akkor egyetlen református gimnáziumba, mesél a gimnáziumi évekről 10:51 Budapesten folytatja tanulmányait, az ottani teológiai akadémián 14:57 szülei örültek a pályaválasztásának, előbb a dorogi gyülekezetben szolgált, majd a Héreg és Tarján következett a házassága után, utána az őrségi Bajánsenyére költöztek, mert ott kaptak állást 20:46 a szabadszállási művészeti iskola kezdeteire emlékezik vissza
Interjúalany: Máté Sándorné
Felvétel időpontja: 2010. november 04.
Készítette: Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, Kunszentmiklós

Hossz: 00:52:00
Tárgy: Mindennapi élet , Propaganda, szovjet megszállás
Az interjúalany beszél Szarvas orosz megszállásáról való emlékeiről (0:05). Rátér iskolaéveire, a kommunista hatalomátvételnek az oktatásra gyakorolt hatására (6:52). Szól egyetemi éveiről, és arról, hogyan távolították el a „kispolgári elemeket” (13:44). Beszél a kollégiumi életről, és arról, hogyan érvényesült a kommunista társadalompolitika a tanításban (17:03). Szól arról, hogy még a rendszer által preferált tanulókat is megváltoztatta az egyetemi képzés (19:46). Beszél arról, hogyan leplezett le az ÁVO egy főiskolai ellenálló kört (24:48), illetve hogyan vitték el barátnőjét a Hortobágyra (29:20). Beszél Rákosi Mátyás személyéről (32:26). (36:47). Végül tanári elhelyezkedéséről és az oktatás jellegéről szól (40:02).
Interjúalany: Bácskai Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. január 28.
Készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest