1938-ban született az akkori Tatatóvároson(0:37). Édesapja magyar királyi csendőr volt, 1942-ben áthelyezték Kolozsvár mellé, Felsőzsukra(1:04). Felőszsuk lakossága teljesen román, a szomszédos Alsózsuk lakossága pedig teljesen magyar etnikumú volt. Csak Tóth Ferenc József családja volt az egyetelen magyar család a faluban(3:35).A front közeledése miatt az édesapja visszakérette magát az anyaországba - így Csákvárra helyezték át(4:49).Szemtanúja volt a Magyarország fölött zajló légiharcoknak, személyésen is találkozott a lelőtt amerikai repülőgépek pilótáival(5:37). A csákvári zsidók mielőtt deportálták őket meglátogatták a falu népét és igyekeztek megajándékozni mindenkit(6:22). A német megszállás Csákváron a német katonák és a magyar leventék között is feszültségeket szült, kis hijján tűzharc alakult ki(7:39). Emlékei szerint Csákvár fölött nagy légiharcok dúltak, 6 repülőgépet le is lőttek(8:49).1944 őszén Csákvárról lovaskocsikkal Gyermelyre költöztek(9:18) Eközben a németek visszavonultak, s a német katonák többször is meglopták a szekérrel költözködő Tóth Ferenc József családját(9:56).1944 szentestéjén érkeztek meg az oroszok Gyermelyre, és az édesapját elvitték magukkal, mert a szovjet katonák tábornoknak hitték a csendőri egyenruhája miatt - nemsokára viszont el is engedték(11:03). A szovjetek nem tettek különbséget a magyar fegyveres alakulatok között, ezért a csendőröket is elfogták(12:55).Visszaemlékszik a Budai várban rekedt német és magyar alakulatok felmentésére küldött német támadásra is(15:10). Ezekben a harcokban 2 bomba hullott a ház elé, de szerencsére senki sem sérült meg(16:00).A németek támadása nagyon meglepte a Gyermelyen állomásozó orosz katonákat, ott szinte minden szovjet katona el is esett(17:42).A németek elvitték Tóth Ferenc József édesapját, mert azt hitték róla, hogy katonaszökevény. Győrbe került vizsgálati fogságba(18:26). Végülis Felső-Ausztriában esett amerikai fogságba, de kiadták az oroszoknak, azok pedig Máramarosszigeten tartották fogva(19:40).Mivel az édesapja nem volt otthon, sok volt az éhes gyerek, Tóth Ferenc József nagynénje elment Gyermelyre és onnan Kalocsa mellé költöztek(20:05). 1947-be hazaköltözött Gyermelyre, ekkor újra összejött a család(édesapja is hazatért a fogságból)(21:42). Édesapját nem büntették meg, mert az igazolóbizottság előtt ártatlannak bizonyult(22:30).Mivel az apja csendőr volt, ezért 1948 után szinte minden iskolai közösségből kizárták, megbélyegezték(23:43). A TSZ-esítés ideje alatt elvették a család földjeit, állatait(25:34).Tóth Ferenc József beszél az '50-es évek mindennapjairól, a jegyrendszerről, a beszolgáltatásról, a nyomorról, a megkülönböztetésről,stb(26:10).Mint "osztályidegen", semelyik iskolába nem vették fel, végül a Volánnál kalauz lett - de itt is káderlapot vezettek róla(29:32).1956-ban az egész család nagyon lelkes volt, de az édesapja már előre sejtette, hogy a szovjetek nem fogják hagyni a változásokat(31:09). Október 26-án részt vett a tatabányai tüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításakor, és már fontosabb helyi eseményekben is(31:32). Október 26-án az ÁVO-sok igazoltatták(32:57). A szabadságharc leverése után elhagyta Magyarországot és Bécsbe ment(34:06). Bécsben ilyenkor rengeteg magyar volt, a követség előtt óriási sorok kígyóztak(34.40). A magyarok számára "lagereket" alakítottak ki, főként kultúrházakból(35:26). Végülis a családját féltette a megtorlástól, így hazajött Hegyeshalomnál(36:48). Hegyeshalomnál viszont megjöttek az oroszok, teherautóra tették Tóth Ferenc Józsefet és egy barátját, de sikerült megszökniük(38:12). A Volánnál sokáig titkolnia kellett 1956-os szereplését(39:15).Származása miatt gyakran érte atrocitás(42:22). Később Gyermelyre ment a helyi TSZ-be, mint vízvezeték és fűtésszerelő kezdte ottani pályafutását, de végül innen is krúgták származása miatt(43:30). Önéletrajzát is úgy kezdte: "Csendőr volt az édesapám..."(44:40).

Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).

Az interjúalany gyerekként élte meg a II. világháborút és a szovjet megszállást. Szól továbbá a repülőgép-modellezéssel való megismerkedéséről (5:22). Szól arról, hogyan került katonai középiskolába. Hosszan beszél az 1956-os forradalom gyöngyösi eseményeiről, és abban játszott szerepéről (11:23). Napjainkig végigtekinti a város, a saját, és családja történetét.