0:00 családi háttér, a szülei, nagyszülei mezőgazdasággal foglalkoztak 5:58 édesapja részt vesz az első világháborúban, elbeszéli a környezet lakásviszonyait, leírja a korabeli lakásukat, és a bútorokat 12:16 a korabeli étkezésről beszél, zöldségekről, tejtermékekről, húsokról, számukra változatos volt a hétköznapi étkezés 14:15 édesapja I. világháborús, és II. világháborús részvételéről mesél, szerencsére nem sérült meg 15:15 a II. világháborút gyerekként élte meg, a településüket először a román hadsereg foglalta el, őket követték a szovjetek, látták a visszavonuló németeket is, akik felrobbantották a hidakat, sőt a falu három templomát is felrobbantották, az állatokat elhajtották a németek, a gyerekek azonban az erdőben néhány állatot megőriztek a német hadsereg elől 21:26 a gyerekkori játékokról mesél, majd Gávára emlékezik vissza 26:24 a front egy ideig a Tisza vonalán volt a német és a román katonák között, a tüzérségi párbaj miatt Gávát és a szomszéd falvakat kitelepítették, Bujra irányították őket, elbeszéli a menekülést a településről 32:48 katonai felügyelettel beköltöztették őket egy családhoz két hétig 34:06 visszatérésük alkalmával a lakásuk üres volt, és kifosztott, a bútoraikat eltüzelték, az élelmüket és a takarmányt feletették, és megették 35:48 a háború alatt nem volt iskola, szeptember végétől szünetelt, és csak január-februárban indult újra, az ötödik osztályt már nem is Gáván járta ki 38:42 a háború után újjá kellett építeni mindent, ő azonban a polgári iskolában folytatta a tanulmányait

Az interjúalany beszél édesapja első világháborús emlékeiről, családjáról (0:48), tanulmányairól (4:51), a front átvonulásáról, a magyar katonák bújtatásáról, a helyi harcokról (6:55), a katonaságról és a tangazdaságról, ahol a katonaság után dolgozott (20:30). Mesél további tanulmányairól (22:46), arról, hogy 1956 októberében Csehszlovákiában volt kiránduláson (26:56). Kitér a megtorlásra és a disszidálásra (30:53), tanítói munkásságára (32:00), majd visszatér katonai élményeire a határőrségnél, kitér egy határőr halálra ítélésére (34:35), beszél a téeszesítésről, a család érintettségéről (41:38), a beszolgáltatásról, melyet édesapja túlteljesített (43:15). Végül beszámol a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (44:48).

Az interjúalany Chicago-ban született, apja 1945-ben emigrált Magyarországról (0:29). Az interjúalany beszél az emigránsok életéről (1:40), németországi tanulmányairól (4:05), az USA-ba való visszatérése utáni tanulmányairól (9:35), egyetemi éveiről, és egy sikeres pályázatról (11:50), melynek következtében 1994-ben visszaköltözött Magyarországra (22:04). Beszámol magyarországi munkájáról (22:35), a magyar emigránsok kivándorlásának okairól, és a korábban kivándoroltak, valamint az 1945 környékén emigrált magyarok közötti ellentétekről (26:15), melyeket elfedett az 1956-os forradalom (32:47). Mesél arról, hogy az emigránsok második generációja már nagyrészt asszimilálódott (34:40). Kitér a rendszerváltoztatásra, és az emigráns magyarok dilemmájára (35:32), a magyar nemzeti ünnepek emigrációban való megünneplésére (42:16).