Interjú

Gyűjteményhez ad
cserkészet
oktatás
Rákosi-korszak
légitámadás
II. világháború
Horthy Miklós

Ciszterci öregdiákok

3211 megtekintés

Hossz: 00:30:20
Leírás: Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, nevelési elveiről és a cserkészettel kapcsolatos élményeiről. Szól világháborús emlékeiről is, valamint elmondja, hogy milyen állást talált az épülő kommunizmusban az egyetem elvégzése után. 0:10--születés, tanulmányai, milyen volt a nemzeti nevelés az iskolában; 12:42--milyen tárgyakat tanultak a gimnáziumban, milyenek voltak az órák; 16:57--hogyan érintette őket a háború, milyen módon érintette ez az iskolai életet, az iskolai tananyagot, hogyan kellett cserkészként figyelniük az ellenséges repülőket; 21:10--belépése a cserkészetbe, a cserkészetről őrzött emlékei; 23:00--a cserkészet feloszlatása után hogyan ápolták tovább a cserkész-hagyományokat és hogyan élesztették újra a cserkészetet; 26:19--hogyan alakult az élete a gimnázium elvégzése után, milyen nehézségei voltak jogászként az elhelyezkedésben, és milyen munkát talált végül
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: dr. Páva István
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Kaposvár, 1928
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. november 24.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:40
Az interjúalany elmeséli, hogy családjával milyen körülmények között költöztek át a II. világháborút követően Magyarországra, hogyan érintették a rokonságát a kiépülő új rendszer intézkedései, és milyen nehézségeket okozott számára a továbbtanulás során származása, illetve vallásos meggyőződése. Szól a rendszerváltoztatás korában kifejtett tevékenységéről, és a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményéről is. 0:23--gyermekkora, születése, családja, szülei, édesapja részvétele a II. világháborúban; 2:19--hogyan hatott a gyermekkorára a származása, hogyan élte meg diákként az 1950-es éveket; 5:39--mit csinált az érettségi után, milyen munkát végzett miután nem vették fel az egyetemre, hogyan jutott be végül a szegedi orvosi egyetemre és milyen volt az egyetemi élet; 8:58--hogyan sikerült vallásos életet élnie egyetemi évei során; 11:30--első munkahelye, milyen volt a munkája, hogyan sikerült itt a vallását gyakorolnia, hogyan lépett fel a vallás ellen a hatalom a Kádár-korszakban; 17:0--milyen ifjúsági mozgalmakban vett részt a középiskolában és azt követően; 18:27--viszonya a kommunista rendszerhez, hogyan vitték el egy rokonát málenkij-robotra, hogyan zajlott az internálás; 21:10--hogyan jöttek át családjával Magyarországra a II. világháború után, milyen megaláztatások érték a családját a származásuk miatt; 23:53--részvétele a lánchídi csatában 1986-ban, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésben és egyéb ellenzéki megmozdulásokban; 27:48--emléke Nagy Imre újratemetéséről; 29:33--hogyan hatottak az életére a rendszerváltoztatás eseményei, mi a véleménye a rendszeváltásról és az első demokratikusan választott kormányokról; 32:33--hogyan alakult a családi élete a rendszerváltoztatást követően; 33:48--részvétele az MDF-ben; 34:35--milyen hátránya származott a szocialista rendszerben a vallásos meggyőződése miatt, hogyan lehetett megélni a vallásos életet a korszakban
Interjúalany: Czeininger Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 10.

Hossz: 00:33:54
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is. 0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata; 8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése; 10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással; 15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai; 19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben; 21:20--házassága, gyermekei; 29:9--miért nem tért vissza Izraelbe
Interjúalany: Radnóti Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. július 08.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a családjáról és gyermekkoráról, valamint tanulmányairól (0:45). Mesél fiatalkori munkájáról, a szórakozási lehetőségekről (5:32), házasságáról, gyerekeiről (6:25), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (8:20), a háború utáni élelmiszerhiányról (17:28), férjével való megismerkedéséről és házaséletükről (20:13), 1956-os emlékeiről és nemzetőr férjéről (28:48), a 60-as, 70-es évekbeli életkörülményeikről (31:53), a rendszerváltoztatás hatásairól (36:00).
Interjúalany: László Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. január 10.