Interjú
Gyűjteményhez ad
Interjú Bátovszki István középiskolai tanárral
3705 megtekintés
Hossz: 01:40:00
Leírás:
Az interjúalany beszél beszél az 1950-es évekről, a Sztálin halálával bekövetkező változásokról, a különböző ifjúsági mozgalmakról és a hivatalos ünnepélyekről. Részletezi az 1956-os forradalom előzményeit, illetve, hogy hogyan látták akkoriban a nemzetközi segítségnyújtás lehetőségét. Szól a forradalom leverését követő megtorlásokról, a Kádár-korszak alatt érzékelhető változásokról, a rendszer felpuhulásáról, valamint a rendszer válságának jeleiről.
0:14--emlékei az 1950-es évekről, hogyan kezdett el lassan beszivárogni az iskolás életébe;
6:50--mi változott Sztálin halálával, milyen emlékei vannak az iskoláról;
12:17--ifjúsági mozgalmak, a DISZ és az úttörőmozgalom működése;
19:40--milyen megkülönböztetés érte a kulákok gyerekeit az iskolában;
24:53--az iskolai és egyéb ünnepélyek;
35:10--a propaganda működése, a párttagság;
40:59--milyen változások voltak a szovjet politikában 1955-ben;
45:00--az ÁVÓ, a határőrség és a besúgók;
49:30--milyennek látta az állampártot;
52:00--emlékei az 1956-os eseményekről, ennek előzményeiről, a nemzetközi segítségnyújtás esélyeiről;
1:13:00--a forradalom leverése okoza pusztítások, a forradalmat követő megtorlások;
1:18:05--a Kádár-korszak jellemzői; maszekolás, háztáji gazdálkodás, KISZ, propaganda, TSZ;
1:29:20--a rendszer válságának jelei;
1:33:00--milyen tapasztalatok érték Ausztriába tett utazása során
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Bátovszki István
Interjúalany lakhelye:
Mende
Interjúalany született:
Budapest,
1942
Interjúalany foglalkozása:
tanár
Felvétel időpontja:
2011. április 08.
Felvétel helyszíne:
Mende
Interjút készítette:
Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest
Kapcsolódó interjúk
A pápai teológusok exodusa (1951)
Hossz: 00:48:00
Tárgy:
'50-es évek
0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor
4:11 mesél Trianon hatásairól a mindennapokra, az iskolában is elmondták a magyar Hiszekegyet, a világháború kettős érzéssel töltötte el őket: reménnyel a revízióra és unszimpátiával a németekkel szemben
6:13 a német bevonulást passzív tüntetéssel fogadták, másnap nemzeti szalaggal tiltakoztak
7:00 Budapest ostroma idején már tudták, hogy be fogják hívni a még be nem hívott korosztályokat, őt is leventeként vitték ki Németországba, meneteltették őket zsidó elhurcoltakkal is
12:57 a hadifogságban alig élelmezték őket, így mindenünnen próbáltak élelmet szerezni, 1946 májusában értek haza
16:46 felidézi a pápai reformátusoknál eltöltött időket
19:19 a teológián folytatta tanulmányait, mert távol akart maradni a rendszertől, de a református teológiát is be akarták zárni
22:19 a teológia bezárása miatt Budapestre utazott, hogy beiratkozzon, közben pedig a kormány szóvivője azzal magyarázta Pápa és Sárospatak bezárását, hogy az ottani tanulók beiratkoztak Budapestre és Debrecenbe
25:11 a teológus-hallgatók találkozását a Szabadság-szobornál tartották meg, megbeszélendő a tiltakozás formáját
27:33 elutaznak Pápára, felkeresik a pápai püspöki hivatalt, memorandumot nyújtottak be a teológia bezárásával kapcsolatban, de a püspök megtiltotta a tüntetést
33:09 a Pesten maradt diákok elhatározták, hogy megpróbálják felvenni a kapcsolatot a patakiakkal
39:27 szerdán már Pápáról mindenki visszautazott Pestre, a tüntetés hamar feloszlott, megfenyegetik őket az ÁVH-val
43:05 az akció eredményeképpen őt kicsapták a teológiáról
44:35 1997 szeptemberében rehabilitálták
Interjúalany: Adorján István
Felvétel időpontja: 2010. november 05.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Megmaradás és otthonkeresés
Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél 1919-es születéséről és a trianoni békeszerződésről (0:15), majd oktatásáról és a férjével való megismerkedéséről (4:22). Szól arról, hogy a visszacsatolásokkal hogyan került Magyarország a németek hálójába (9:00), majd arról, hogy a magyarok nem tehettek semmit a németek őrültségei ellen (10:00). Szól férje katonai szolgálatáról, illetve a magyarok szerepléséről a világháborúban (11:25). Rátér a földkérdés trükkös rendezésére (14:45), majd a Rákosi-rendszer működésének elemzésére (17:15). Szól az 1956-os forradalomról (19:00). Beszél a zsidók deportálásáról, az őket sújtó intézkedésekről és azokról, akik segítették őket. Azt mondta egy sárgacsillagot viselő zsidó fiúnak, hogy ne szégyellje magát, inkább legyen büszke (21:55). Végül arról szól, mennyit lehet a zsidóságtól tanulni (29:30).
Interjúalany: Ölbey Árpádné
Felvétel időpontja: 2011. január 27.
Nem mindenki harcos lélek
Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél szüleiről, nagyszüleiről (1:05), arról, hogy nagyapja részt vett az első világháborúban, édesapját viszont nem vitték el a második világháborúban (3:32), a második világháború utáni éltről, apja B-listázásáról (5:33), tanulmányairól és a tanításról (6:41), Pécs kulturális életéről és képzőművészeti pályafutásáról (15:47), a rendszerváltoztatásról (21:28).
Interjúalany: Dr. Pandur József
Felvétel időpontja: 2011. február 24.
