Az interjúalany mesél a nagykállói vasipari vállalat megszervezésében való részvételéről, a vállalat növekedéséről, majd csődjéről. Beszél az egyéb helyi ipari vállalatok munkájában való részvételéről, illetve társadalmi tevékenységéről is. Végül szót ejt az 1956-os események helyi történéseiről. 0:19--születés, II. világháború hatása a családjára, apja hortista repülőtiszti tevékenysége; ennek hatása a család háború utáni sorsára 3:22--gyermekkor, továbbtanulás kérdése, első munkahelye 6:30--Nagykállóra kerül, és résztvesz a helyi fa- és fémipari szövetkezet munkájában 9:19--sorállományba vonulása, katonai élményei 11:53--visszatérése a fémipai munkába 14:26--részvétele a nagykállói vegyesipari vállalatok megszervezésében, majd a Magyar Posztógyár helyi üzemének megszervezésében 19:56--osztályvezető majd üzemvezető lesz, illetve a Magyar Posztógyár szakszervezeti bizottságának és a Vállalati Tanácsnak a tagja 24:10--a Ganz-MÁVAG felszámolása, a szövetkezet önállósodása, majd csődje 31:15--társadalmi munkája (önkormányzati tanácstag 2 ciklusig, a helyi tartalékos klub vezetője), amatőr focis tevékenysége 33:57--milyen hátrányok érték őket apja katonai múltja miatt, hogyan figyelték meg őket 1956-ban, a helyi 56-os eseményekkel kapcsolatos emlékei 39:45--hogyan konszolidálódott a család helyzete 1956 után 40:10--a rendszerváltoztatás hatása, az életmód változása

0:00 Budapesten született, fiatalabb éveiben versenyszerűen sportolt, és modellezett, édesapja fodrászmester volt, édesanyja pedig házmester 2:44 a ferencvárosi pályaudvar bombázásánál érték az első bombák, mesél az oroszok bejöveteléről, a fiatal nőket elvitték 6:12 a háború után az oroszok kényszer-lakásfoglalásokat csináltak, a nagyobb lakásokba beköltöznek az orosz katonák 8:36 a háború alatt, és háború után a felhalmozott élelmet fogyasztották, pl. lencsét, babot, krumplit, később pedig cserével keresték meg az élelmet, a háború után pedig nyulakat tenyésztettek, és azokat ették, a jegyrendszer miatt az élelmezés akadozott 10:24 a zsidóüldözések során édesapjának sok vendégét elvitték, de mindenki vissza tudott jönni 12:24 édesapja fodrászüzletében megfordultak mind a németek, mind az oroszok 17:20 visszaemlékezik a háború utáni évekre, különösen az éhínségre és az államosításokra, a családjában történt B-listázásra, a békekölcsönre 24:45 a munkásoknak túlzott normákat írtak elő, így zsigerelték ki az embereket, nem lehetett pl. kapni zsírt, az életkörülmények, és a politikai berendezkedés váltotta ki 1956-ot 28:35 1956 októberében katona volt, de az alakulat feloszlott, Gyálra ment, ahol a rendfenntartás végett megalakították a nemzetőrséget, pár nappal később tér haza, látta az Üllői úton lévő holttesteket 31:00 Maléter Pált nem szereti, mert katonaként lövetett a tömegbe 32:30 1956. okt. 6.-án sebesült meg, de addigra az erős aknatűz, és a légi bombázás megtörte az ellenállást, mesél a Corvin közi eseményekről 36:33 a forradalom valóságos mészárlás volt a túlerő miatt, az ellenállást mutató helyeket szétlőtték, később a hatvanas években az épületek árkádosítása is azért történt, hogy ne legyen ott ellenállás 38:15 őt is elkapják, a karácsonyt és az újévet is börtönben töltötte, 1963-ban szabadult amnesztiával

Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).