Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
disszidálás
katonaság
Néphadsereg
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek
munkástanácsok

Gépeltérítés 1956-ban

4357 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Témakörök: 1956
Leírás: Az interjúalany 1929-ben született Salgótarjánban. Az egyetemen gépészmérnök végzettséget szerzett, de repülőmérnöknek is tanult. A repülőmérnököknek katonának kellett lenniük, az interjúalanynak viszont ott kellett hagynia a Néphadsereget, mivel volt külföldön élő rokona. (04:42) Az interjúalany szombathelyi vízerőművekhez került. Munkája miatt sokat kellett utaznia, főként belföldi repülőjáratokkal. (06:30) 1956. július 13-án eltérítették a gépet, amellyel utazott. A 7 gépeltérítő a Rákosi-rendszer által meghurcolt emberek voltak: kirúgott katonák, egyetemisták, osztályidegenek. Nyugat-Németországba akartak eljutni. (11:00) Az eltérítési akció miatt sok volt a sérült. Mivel az interjúalany félt attól, hogy ha Magyarországon szállnak le, őt is gyanúsítani fogják, segített az eltérítőknek München felé navigálni. (14:20) Egy ismeretlen város kiürített repülőterén szálltak le, evakuálták a sérülteket. Egy helyi tájékoztatta őket, hogy az NSZK-ban vannak, ő hívott orvost és rendőrt is. Kiderült, hogy Ingolstadt mellett szálltak le egy NATO repülőtéren. A helyiek szívesen látták őket. (17:34) Hamarosan megjelent egy BBC riporter és egy magyar származású fotós is amerikai repülőtisztekkel együtt. Sikerült tisztázniuk a helyzetüket. (19:36) Harmadik nap érkezett egy magyar küldöttség is. Mindenkit külön meghallgattak, hogy haza akar-e térni. A német hatóságok mindvégig jelen voltak, nem hagyták, hogy fenyegessék az utasokat, eltérítőket. Az eltérítők közül mindenki kint maradt, a többiek többségben hazajöttek. (21:56) Az interjúalany 1956. október 23-án szintén repült, az utolsó Ferihegyen leszálló géppel utazott. Budapesten tartózkodott a forradalom alatt. Jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél, látta a kialakuló harcokat. Élelmiszerszállító teherautókkal jutott vissza Szombathelyre. (32:02) Mire visszaért a vállalathoz, már megalakult a munkástanács. November 4-re viszont már megérkeztek a szovjet csapatok. Ekkor az interjúalany is családjával együtt nyugatra akart szökni, de betegség miatt maradtak. (35:36)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Somody Imre
Interjúalany lakhelye: Veresegyház
Interjúalany született: Salgótarján, 1929
Interjúalany foglalkozása: gépészmérnök
Felvétel időpontja: 2011. június 16.
Felvétel helyszíne: Gödöllő
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Tárgy: Át- és kitelepítések, 1956, Ipar
Az interjúalany beszél fiatal éveiről, képzéséről, a munkalehetőségekről, az általa létrehozott, régi szerszámokat gyűjtő múzeumról, érintve a rendszerváltoztatás hatásait (9:46), illetve a németek kitelepítését (19:42).
Interjúalany: Gráf Gyula
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron

Hossz: 00:45:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , 1956
Gergely Ferenc részletesen beszél a német-szovjet harcokról és a világháború pusztításairól a térségben (1:47), elmeséli, hogy próbált meg ellenállni a beszolgáltatásnak és ennek következményeit (8:55), később pedig az ötvenes évek TSZ-esítéséről (24:09), majd a munka és a párttagság viszonyáról a Kádár-rendszerben.
Interjúalany: Gergely Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 17.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód

Hossz: 00:33:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , 1956
Az interjúalany beszél arról, hogy a családjából többeket elvittek munkaszolgálatra (0:59), kitér a „felszabadulásra” (2:02), tanulmányaira (2:32), az 1956-os eseményekre (7:18), az ismerősei között található áldozatokra, disszidensekre (9:45), arra, hogy hol szolgált katonaként, majd rátér az esti egyetemi képzésére (12:34), a Kádár-korszakbeli teljes foglalkoztatottságra (13:40), majd visszatér az esti egyetemi tanulmányaira (15:37), a család második világháborús veszteségeire, háborús emlékeire (20:20). Mesél felesége munkájáról (24:07), a külföldi utazás lehetőségeiről (25:37), az angolok elleni 1954-es 7-1-es győzelemről (27:42), a szórakozási lehetőségekről (30:51).
Interjúalany: Leichner János
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő