Interjú

Gyűjteményhez ad
01:01 - ÁVO/ÁVH
02:11 - beszolgáltatás
03:45 - Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
05:10 - Wehrmacht
07:34 - 1956
08:45 - rendszerváltoztatás
10:15 - '50-es évek
11:17 - leventemozgalom
30:02 - '40-es évek
36:00 - II. világháború
40:10 - hadifogság
42:10 - légitámadás

Pápa János

3375 megtekintés

Hossz: 01:26:00
Leírás: 0:00 gyermekkor, családi háttér, már tíz éves korától dolgozott 0:50 1944 decemberében, mint leventéket összeszedték őket a csendőrök, és el akarták vinni őket Németországba, de elszöknek, és szentestére hazatérnek 4:18 1945 febr. 2.-án parancs jött, hogy vigyék el őket, különben az édesapjukat vitték volna el 7:44 egy hónapos kiképzés után felesketik őket, majd gyalogmenetben elindítják őket, de egy légitámadás miatt nem jutnak el a bevetési helyükre, így Nagykanizsára mentek, de ott is kaptak egy légitámadást 10:01 mesél a tűzkeresztségről, majd a Kerka folyó mellé vezényelték őket, ahol szintén óriási orosz támadást kaptak, de élve megúszta a támadást, Lendvára rendelik őket vissza 12:41 tüzelőállást foglaltak el a lendvai temető mellett, de nagyon erős tüzérségi támadást kaptak 15:54 Muraszombatnál keltek át a határon, oszlopban meneteltették őket, ott végül kaptak három nap pihenőt, de a sok partizán miatt őrjáratokat kellett tartaniuk, később pedig ellentámadásba mentek ét 20:15 a háború emberpróbáló dolog, kivetkőzteti emberi mivoltából a katonákat, a vér vörösre festette a Mura vizét 23:18 megsebesül, légnyomást is kapott, a századból mindenki megsebesült, a szanitécek bekötözik, majd kiviszik őket a frontvonalból, megműtik, majd egy kórházvonattal vitték ki Ausztriába, de az elégtelen ellátás miatt megkapja a tetanuszt 26:39 egy bajtársa megszökik a kórházból, és értesíti a szüleit, hogy halottnak látta a fiúkat 27:35 a csigolyasérülése miatt kap gipszből egy merevítőt, de kórházról kórházra viszik, Németországot sokkal jobban lebombázták 34:45 sebesültként esik hadifogságba, kaptak rendes étkezést, eleinte még német ellátást, később azonban angol konzerveket kaptak 37:54 DDT-vel fertőtlenítik őket, az angol ellátás megfelelő volt, de a honvágya erős maradt 40:56 a német fegyverletétel előtt két-három héttel esett fogságba, a fogság ideje nagyjából nyolc hónap volt, máig sem szereti a háborús filmeket 42:55 az első transzporttal elviszik őket Bécsig, haza akartak vinni angol konzerveket, és a Chesterfield cigarettát, Bécsben azonban az oroszok elszedtek tőlük mindent, még a naplóját is elveszik, csak a gipsz alatt tudott becsempészni néhány dolgot 46:43 Hegyeshalomnál a hazai földet sokan leborulva csókolták meg, az állomáson kiválogatták a katonákat, sebesültként azonban igazolópapírt kapott, hogy hazautazhat 49:45 1945. október 4.-én ért haza, befejezte a tanulmányait, járniuk kellett marxista szemináriumra is 51:58 elvégzi az egyetemet, tanító lett 53:41 politikával nem foglalkozott, a gimnáziumi tanároknak kötelező volt a szeminárium 55:35 az ötvenhatos hírek nehezen jutottak el hozzájuk, csak a vasutasok hozták a híreket, kokárdákat csináltak, és kitűzték őket 58:42 behívatja az igazgató a kokárdák miatt, ahol a járási pártbizottság emberei fogadták, és hallgatják ki 1:01:05 elterjed a hír, hogy letartóztatták, de nem volt igaz, a helyi események spontán módon törtek ki 1:03:07 felvonulást tartottak, megalakul az ideiglenes nemzeti bizottság, ő is bekerül, részt vesz a működésében 1:06:34a kompromittálódott elemeket leváltották, az iskolaigazgatót is leváltották, őt akarták a helyére rakni, de visszautasítja 1:08:34 végül járási oktatási szakfelügyelőnek nevezik ki 1:10:43 az orosz beavatkozás véget vet mindennek, mindenki félt a megtorlásoktól, orosz páncélos is jött hozzájuk, ő nem volt otthon, pedig keresték 1:17:13 igazi rendszerváltoztatás nem volt, nem így képzelte el a rendszerváltoztatást 1:18:54 mikor 1956-ban hazatért, egészen 1957 februárjáig tanított, de át akarták helyezni őt Nagyatádra az 1956-os szerepe miatt 1:20:13 internálják Nagyatádra, Csurgóra, Kaposvárra majd Kistarcsára, ahol nyolc hónapig fogva tartották, utána egy politikai tiszt akarta beszervezni, hogy a kollégáiról jelentéseket írjon, ezért két év rendőrségi felügyelet, valamint munkanélküliség következett
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Pápa János
Interjúalany lakhelye: Nagykanizsa
Interjúalany született: Szenta, 1928
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. december 20.
Felvétel helyszíne: Nagykanizsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdett iskolába járni, hogyan készítette fel édesanyja, és milyen felszereléssel dolgoztak (0:12). Rátér későbbi élményeire, a második osztályra és tanulmányai befejezésére (6:00). Szól a gyakorlóiskoláról (8:48), és arról, hogy a nővér megkérte apját, hogy tandíjmentesség fejében hagyja ott a lányát tanulni, de édesapja nem tudta nélkülözni a lányát a munkából (10:42). Szól arról, hogyan nevelte a nagyanyja, mikor édesapa cselédnek állt (15:00), majd hogyan költöztek egy rokonukhoz (19:00). Beszél II. világháborús emlékeiről, az oroszok előli bújkálásról és a rekvirálásokról (26:20). Szól arról, hogy mennyire próbálta elnyomni a vallást a kommunizmus. Őt is megfigyelték, hogy templomba vitte a gyerekeket, a férjét pedig még a rendőrség is zaklatta (31:40). Végül a rendszerváltoztatásról szól (33:50).
Interjúalany: Czipóth Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. április 17.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél arról, miként harcolt apja az I. világháborúban, s kényszerítették a Kommün katonái közé (02:00), majd rátér a két világháború közötti évek iskolarendszerének bemutatására (03:45). Saját taníttatásáról, a leventemozgalomról és a hittan oktatásáról is beszél (7:35). II. világháborús emlékeit hosszan feleleveníti, így a német hadseregnek végzett munkálatait (15:26) és a Magyarország szovjet megszállásáról való emlékeit (19:26). Szól továbbá az egyházi iskolák államosításáról (30:24), a mezőgazdaság átalakításáról (32:23), az 1956-os forradalomról (35:50). Végül a Kádár-korszakot (36:00) és a rendszerváltoztatást elemzi (38:42).
Interjúalany: Demsa Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 13.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél családjának lengyel származásáról (1:15-ig). Édesapja szolgált az I. világháborúban, hadifogoly lett (2:14-ig). Beszél arról, hogyan lett kántortanító (4:03-ig), majd az iskolaévekről az egri Érseki Tanítóképzőben (6:25-ig). Kitér a pályakezdés éveire, összehasonlítja a kántori és a tanítói fizetését. 7.00-tól: beszél a katonai szolgálatról a II. világháború előtt és alatt. 11:45-től: a leszerelése utáni, de még a háború alatti időszakról beszél, amit a Borsod megyei Arlóban kántortanítóként töltött. 15:08: A nyilas uralom alatt ismét katona, Linzig vonultak, ahol amerikai fogságba estek. 22:35-től: a hazatérés után igazolni kellett magát, majd hazatért Arlóra, ahonnan politikai nyomásra áthelyezték volna, de ő ezt elutasítva Pinkamindszentre ment kántortanítónak (25:05-től). Beszél az 1947-es választásokról (26:08-tól), a TSZ megalakulásáról (27:40-től), a falusi életről (28:56-tól). Beszél 1956 helyi eseményeiről (30:46-tól) és elbocsátásáról 1957-ben. (37:15-től) a MUK-ról és internálásáról beszél.
Interjúalany: Kömlői Sándor
Felvétel időpontja: 2011. február 27.