Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, arról, hogy a német megszállás alatt hadikórház lett az iskolából, valamint arról, hogy az újrakezdés után a latin és nyugati nyelvek helyén oroszt tanultak (0:40). Szól arról, hogy a színművészetin vagy a bölcsészkaron szeretett volna továbbtanulni, de végül mégis a honvédség tisztképzőjét választotta, ahol híradós lett (7:20). Beszél arról, hogy 1956. október 23-án az ezredét Budapestre vezényelték, de ő kimenős volt, és nem találták, úgyhogy másnap meglepve tapasztalta, hogy nincs a laktanyában szinte senki (13:40). Szól arról, hogy az októberi forradalom során a posta katonai irányításának átvételével bízták meg, és arról, hogy milyen feladatokat láttak el (17:30). Szól a leszereléséről, és arról, hogy kezdetben nem volt munkája, később azonban a ruhakereskedelemben kezdett dolgozni (22:00), majd később az ezt felügyelő állami vállalat ellenőrzési osztályvezetője lett, a rendszerváltoztatás után pedig Kft-t alapított (27:00). Szól az 1950-es évek sportéletéről, az atlétikáról és a futballról. Magán futballklubot alapítottak, ami később a vasutasokkal együtt aszód második számú csapata lett (28:35). Végül arról szól, hogy a külföldi csapatoknak való szurkolás a totó megjelenésével kezdődött Magyyarországon (40:48).

0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kisgyerekként túlélt a családja egy bombatalálatot 2:30 nagyapja hivatásos katona volt, az ő katonatörténeteit az édesanyja révén ismerte meg 4:02 az iskoláira emlékezik vissza, főleg a soproni éveire, a szüleiről is mesél, a családban sok volt a tanító 6:12 1956 idején gyerek volt, az iskolai szünet miatt örültek neki 8:11 az úttörőmozgalomról beszél, sok programot szerveztek a fiataloknak 9:39 a Kádár-rendszerben megtalálta a számítását, dolgozott és azt csinálhatta, amit szeret, nagy előnye volt a kiszámíthatóság 14:30 a hobbijairól mesél, a természetjárás az egyik meghatározó tevékenysége 18:41 1956 után az osztályuknak csak harmada maradt ott tanulni, mert a többiek kivándoroltak, 1957-ben viszont már Veszprémben tanult, látták a súlyos veszprémi harcok nyomait 21:01 mesél a KISZ-ről, és a KISZ szerepéről, ezt mindenki azzal töltötte meg a KISZ-t, amivel akarta, volt aki politikával, volt aki viszont más programokkal 22:02 a párttagság előnnyel járt, de igazgató-helyettes ő akkor volt, amikor még nem lépett be a pártba 23:43 pedagógusként sok elismerést kapott 25:11 1959-ben ki tudtak menni külföldre, meglátogatni az ott élő rokonokat, de utána csak 1975-ben jut csak ki 28:09 az egyetemi szórakozási lehetőségekről beszél

Szomor Miklós 1939-ben született Soltvadkerten. Édesapja eltűnt a II. világháborúban. Kisgyerekként megtapasztalta a Rákosi-rendszer parasztellenes politikáját. A kalocsai tanítóképzőben tanul, 56-ban megválasztják a Diáktanács vezetőjének. A helyi lapokban teszi közzé a diákság követeléseit, emiatt a forradalom leverése után kizárják az ország összes középiskolájából. Egy tanára segítségével egy évvel később mégis befejezheti tanulmányait. Innentől főképp tanítóként dolgozik, rengeteg túlmunkát vállal, hogy három gyermekét el tudja tartani. (00:00-01:00) a családi háttér bemutatása; (01:00-06:45) nehéz életkörülmények a Rákosi-korszakban; (06:45-17:45) a kalocsai tanítóképző és a kollégium bemutatása, különösen a kollégium pozitív nevelő hatása, az 53-as politikai enyhülés hatása; (17:45-31:40) az 56-os forradalom Kalocsán, beválasztják a Diáktanácsba, forradalmi hangvételű cikkek írása; (31:40-37:24) fegyelmi eljárás, küzdelem az ítélet megsemmisítése ellen, érettségi, elhelyezkedés; (37:24-43:35) küzdelmes mindennapok pedagógusfizetésből, kompromisszum a rendszerrel.