0:00 családi háttér, édesapja pék volt, 1945 után a helyzetük nehézzé vált, mert normákat írtak elő, és a keresetük nagy részét elvitte az adó 1:28 1952-ben került a soproni Berzsenyibe, vidéki tanulóként kollégista lett 6:09 az egyetemi felvételiről beszél 9:07 1956 szeptemberében kerül Budapestre, az egyetemi élet és a főváros légköre újdonságot jelentett számára 12:36 1956. október 6.-án temették el Rajk Lászlót, a részvétel kötelező volt 16:51 az orosz nyelv tanulása kötelező volt, őket is egy olyan tanítónő oktatta, aki alig járt előttük a tankönyv leckéiben, a gimnáziumban is nagy ellenérzés volt az orosz nyelvvel szemben, az egyetemen is tanult oroszt 22:30 1956. október 23.-án délelőtt részt vett az egyetemi gyűlésen, délután pedig az egyetemisták felvonulásán 26:40 a Bem-szobortól átvonultak a Parlamenthez, ott már nem csak egyetemisták voltak, hanem mindenféle ember, akik együtt hallgatták Nagy Imre beszédét, ami azonban csalódást okozott 30:03 Gerő Ernő beszéde feltüzelte a tömeget, amely a rádióhoz vonult, a tömeg másik fele pedig a Sztálin-szoborhoz vonult, de a szobordöntést nem látta, a Nemzeti Színháznál viszont látta a szobor szétverését 36:30 a rádió ostrománál is ott volt, de csak szemtanúként, később éjféltől már fegyverropogás hallatszott a városból, éjjel a kollégiumból is lehetett hallani 39:41 október 28.-án látta, hogy egy ávós katonatisztet felakasztanak 41:32 a forradalom utolsó napjaiban nemzetőr volt, ki volt rendelve a szociáldemokraták újjáalakuló gyűlésére 43:58 a forradalom leverése után Budapesten kellett maradnia, ellátásuk nem volt, de végül november 22.-én hazajut, disszidálni akart, de végül a szülei nem szerették volna, hogy elmenjen

Az interjúalany beszél nagyszüleiről, az 1915-ös spanyolnátha járványról, majd szülei életkörülményeiről, édesanyja betegségéről (0:05). Szól arról, miként lett nemzetközi vasúti kalauz, és milyen képzést járt ki hozzá (11:00), valamint arról, hogyan találkozott egy vonaton a moszkvai Békekonferenciára menő lelkészekkel, s hogy később miért választotta a lelkészi szolgálatot (13:50). Beszámol arról, hogyan nehezítette meg a szovjet állam a lelkészi működést (20:30), valamint arról, hogyan került a viski gyülekezet élére (22:14). A gyülekezet életéről, a hely történetéről és az ottani hitéletről hosszan szól (26:00). Beszél arról, hogyan kaptak híreket a külvilágról Kárpátalján, valamint magyarországi útjairól (35:24. Rátér arra, hogy az 1989-es román forradalom során segélyeket szállított Temesvárra, aminek során a román rendőrség is kihallgatta (38:50). Végül családja további történetéről szól (43:33).

Az interjúalany mesél családtagjai I. és II. világháborús élményeiről, a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsáról, megpróbáltatásáról, életmódjáról. 0:20--születés, foglalkozás, munka, nagyszülők foglalkozása 2:22--nagyszülők emlékei az I. világháborúról (pl. galíciai front) 5:25--Trianon hatása a kárpátaljai magyarságra, csehek bevonulása 7:48--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, Kárpátalja visszacsatolásának hatása, német megszállás, szovjet megszállás 11:42--a helyi zsidóság helyzete 14:45--harcoló katonák a családban (nagybátyja) 15:30--1944-es "háromnapos robot", ennek hatása a községre 19:28--iskola, oktatás 21:22--az egyház, vallás üldözése 26:15--mit tudnak ebben az időben külföldről, Szabad Európa Rádió, az első háztartási gépek megjelenése 29:00--téeszesítés, kolhozosítás, háztartási gépek, áruhiány 32:50--szórakozási lehetőségek 33:45--60-as és 70-es évek, a rendszer válságjelenségei, magyarok helyzete Kárpátalján 38:28--a rendszerváltoztatás,válságjelenségek 40:40--KMKSZ alapítása, kárpátaljai magyarok reményei