0:00 családi háttér, nagyapja Kanadában próbált szerencsét, édesanyja is ott született, de az első világháború után hazatelepedtek, édesapja egy szegény családból származott, apai nagyapja Doberdónál elesett a harcokban 6:33 a szülei összeházasodtak, a család akarata ellenére, a nagyapjuk sokat mesélt Kanadáról, az öccse később Kanadába vándorolt ki 1956-ban 8:39 a nagy gazdasági világválság miatt édesapjuknak csak alkalmi munkái voltak 11:30 a háborúra való felkészülés miatt egyre több munka lett, így édesapjuk is el tudott helyezkedni asztalosmesterként 14:16 1941-ben kezdett el iskolába, akkor még olyan iskolába, ahol 1-4. osztályig egy tanteremben volt mindenki, később áttértek a délelőtt-délután turnusra 15:30 első osztályban nem volt könyvük, csak a katolikus katekizmus, édesanyja baptista volt, és a nagyapja sem látogatta a katolikus templomokat, így ő sem nagyon szerette a hittant, az első két osztályban meg is buktatták belőle, pótvizsgáznia kellett 20:20 1945 őszén kezdte a felső tagozatot, akkor már nyolc általános volt, falusi iskola volt ugyan, de tanították a német nyelvet, neki az könnyű volt, mert nagyapja és édesanyja sváb volt, németül beszélgettek, 1946-tól oroszt oktattak 22:47 édesapja egy kis színjátszó kört csinált a faluban és környékén 24:47 orosz nyelvből nem volt annyira jó, de sikerült mindig jól levizsgáznia 27:16 megkezdődött Sztálinváros építése, az édesapja ott dolgozott a faépítő-telep vezetőjeként, ő pedig dolgozott a zsebpénzért, mert Székesfehérvárra került kollégiumba, és kohó és-, gépipari technikumba 30:20 Magyarországon akkor még jegyrendszer volt, majd ezt követte a békekölcsön rendszere; őket, mint középiskolásokat küldték ki a házakhoz, hogy békekölcsönt jegyezzenek, részt vettek a pákozdi emlékmű felépítésében 36:10 egy alkalommal megszökött a kollégiumból, és feljött Budapestre, ott megkereste a Fővárosi Tanácsot, elhelyezik egy gimnáziumba, és kollégiumi elhelyezést is kap, a közbeeső az éjszakát a Margitszigeten töltötte, két hetet pedig ismerősöknél töltött 44:51 végül bejut a kollégiumba, a szülei is megtudják, hogy hova ment

A harmincas évek elején született interjúalany mesél Aszódon töltött iskolai éveiről, a vidéki élet nehézségeiről, a II. világháború helyi hatásairól,a Kádár-korszakban a helyi baptistákat ért megpróbáltatásokról. 00:54--család, születés 04:24--iskola, oktatás helyzete vidéken 07:10--napszámos munka 08:50--az Aszódi Gimnáziumban töltött évek 19:46--a Budapesti Közlekedési Vállalatnál végzett fizikai munka 21:45--II. világháború, bombázások, német és orosz megszállás 29:25--földosztás 30:20--Rákosi rendszer megtorló intézkedései, baptisták elleni megtorlások 34:08--az 1956-os forradalom eseményei 38:00--elhelyezkedés nehézségei 41:05--élet a Kádár-rendszer alatt

Az interjúalany beszél családjáról (0:18), apja második világháborús élményeiről (2:45), tanulmányairól (4:40), a „diák munkatáborról” (9:09), a szovjet katonák fogadtatásáról (10:37). Mesél arról, hogy meglincseltek egy katonát, miután megerőszakolt egy nőt (14:54), az angol bombázásokról (15:35), a háború utáni jegyrendszerről (17:22), az egyházi iskolákkal kapcsolatos emlékeiről (19:32), végül arról, hogyan kényszerítették arra, hogy belépjen a kommunisták ifjúsági szervezetébe (21:33).