Interjú

Gyűjteményhez ad
állambiztonság
oktatás
rendszerváltoztatás
SZDSZ
zene
Demszky Gábor
Kádár-korszak
80-as évek
Securitate
'70-es évek

Citoyen-lét a Kádár-korszakban

2355 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Az interjúalany 1948-ban született Budapesten. Beszél iskolai éveiről. Egész életét meghatározta a Fazekas Gimnázium, a kiváló pedagógusok. (06:52) Az ELTE matematikus szakát kezdte el több volt gimnáziumi osztálytársával együtt. (07:50) Rájött, hogy a matematika nem neki való, ezért 1974-ben beiratkozott a Zeneművészetire, zenetörténésznek tanult. (08:52) Közben jótékonykodott, ellenzéki politikai mozgalmakban vett részt. Több neves ellenzékit ismert meg, egyesekkel ma is tartja a kapcsolatot. (14:46) A SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapító tagja (1979). Itt közelebbről megismerte a szociológusok munkáját, szemléletmódját. (18:52) Ismerte Demszky Gábort, részt vett a szamizdat könyvek kiadásában. A rendőrség egyszer ki is hallgatta. (22:50) Benne volt a Duna-körben. Beszél a Bős–Nagymaros körül kialakult politikai vitákról, tiltakozásokról. Az egyik tüntetésen ismerkedett össze Sólyom László későbbi köztársasági elnökkel. (31:20) Kapcsolatban volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatával, amelyből később kialakult az SZDSZ. Elmondja a szervezet létrejöttének eseményeit, a kialakult célokat. (37:34) Beszél az első nagy ellenzéki tüntetésekről. A rendszerváltoztatás előtti években már a nemzeti ünnepek előtt letartóztatták az ellenzéki vezetőket. (41:06) 1988 tavasza, Kádár leváltása után lehetett biztosan érezni, hogy szétesik a rendszer. (43:22)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Malina János
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1948
Interjúalany foglalkozása: zenetudós, zenész
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:31), II.világháborús emlékeiről (2:13), a család Tanácsköztársasággal kapcsolatos rossz emlékeiről (6:25), a háború utáni időkről (7:42), úttörőként átélt negatív élményeiről (8:45),az ifjúsági szervezetekről (11:35), az 1956-os forradalomról (13:38), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (19:20), a korszak ellenállóiról, szamizdat kiadványokról, tüntetésekről (20:05), a rendszerváltoztatásról (34:12), a Történeti Hivatalban folytatott kutatásáról (37:56).
Interjúalany: Magos András
Felvétel időpontja: 2010. október 22.

Hossz: 01:00:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, családjáról (0:38), tanulmányairól (4:47), a Rákosi-korszak légköréről (5:37), arról, hogy kitűnő gimnáziumi bizonyítványa miatt felvételi nélkül jutott be a Pécsi Orvostudományi Egyetemre (9:45). Felvázolja, 1953-tól milyen események előzték meg a felkelést (11:58), és 1956-ban milyen események történtek a forradalom előtt (13:42). Mesél arról, hogy 1956-ban milyen beszédet mondott az egyetemi DISZ-gyűlésen (16:41), majd arról, hogy mi történt október 22-én az egyetemen, hogyan zajlott a diákparlament ülése (21:27), majd hogyan nyomtatták ki a saját 16 pontjukat, hogy alakult újjá a MEFESZ (30:15). Beszél az október 23-i eseményekről (33:58), arról, hogy rádión hallgatták a budapesti történéseket (36:06), majd 24-én több ezren gyűltek össze a pécsi Petőfi-szobornál (38:16), 25-én pedig az ún. Nemzeti Bizottmány átvette a város irányítását (48:52), majd november 3-án már aggasztó híreket hallottak a szovjet tankok bejöveteléről (50:37). Beszél a megtorlásokról, és arról, hogy a maradást választotta a disszidálás helyett (53:26), de letartóztatták, és Kistarcsára internálták, majd több börtönt is megjárt (55:00), 1959-es szabadulása után pedig kizárták az ország összes egyeteméről, és bányába ment dolgozni (57:42), azonban 1963-tól folytathatta tanulmányait, és végül orvosi diplomát szerzett (58:46).
Interjúalany: Dr. Debreczeni László
Felvétel időpontja: 2010. október 20.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany a Kópházán élő horvát kisebbség történelméről beszél. 0:16--hogyan került a horvát nemzetiség Magyarországra, milyen különböző horvát nemzetiségek vannak az országban; 7:20--Kópháza alapításának története; 9:40--a helyi horvátok szerepe az 1848-as forradalomban és a magyar történelem más eseményeiben; 14:48--a Trianon utáni soproni népszavazás horvát szemmel; 14:49--hogyan élik meg a II. világháborút a horvát nemzetiség tagjai; 18:50--a rendszerváltoztatás, a horvát kisebbség részvétele a Páneurópai Pikniken; 22:5--milyen a horvát nemzetiség helyzete manapság Kópházán
Interjúalany: Dr. Payrits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 20.