Rövid bemutatkozás után elmeséli, hogy az első iskolai osztályokat Belgiumba végezte(0:16), s ennek kapcsán kitér családja anyagi lehetőségeire(2:30). Ezután a 2. világháború emlékeit, főleg a légiriadókat idézi fel(4:45), majd arra emlékezik, hogyan menekítettek 80 fiatal leventét az orosz hadsereg elől(6:30). Beszél férje fogságba eséséről és a Szovjetunióba hurcolásáról(12:20). A következő részben munkahelyéről, a munkahelyi hangulatról szól(19:30), majd az 1956-os forradalom eseményeire tér át(21:16). A forradalom utáni megtorlások kapcsán visszakanyarodik a nyilasokhoz és a zsidók deportálásához(27:50). Felidézi, hogy jegyző férje hogyan tért ki a zsidók összegyűjtésére vonatkozó utasítás elől(30:16), majd újra az orosz katonákkal kapcsolatos emlékek kerülnek elő(37:20). Végül a polgári származásúakat ért hátrányos megkülönböztetéseket férje munkába állásának nehézségein keresztül illusztrálja(40:08).

0:00 családi háttér, gyermekkor, a család az édesapja munkája miatt gyakran költözködött 2:34 elmeséli azt, hogy Ausztriába mentek az orosz front elől Püspökladányból; előbb Pestre, majd Linzbe menekültek, mesél az ausztriai tapasztalatokról 12:20 az amerikai megszállás alatti életre emlékezik vissza, akkor látott először néger katonát, az élelmezés pedig összehasonlíthatatlanul jobb volt 17:20 a lágerban összevont csoportokban oktatták a gyerekeket 19:15 tíz hónappal később az amerikaiak bejelentették, hogy hazautazhatnak, Magyarországra, Angliába vagy Belgiumba, ők a legelső utat választották, vagonokban vitték őket haza 22:51 az apácazárdába járt iskolába, mesél arról, hogy testi fenyítést is alkalmaztak 26:52 a gyerekkori családi ünnepekre emlékezik vissza, de arra is, hogy sokszor nehéz volt költözködni 31:32 1956 Szolnokon éri őket, eleinte kivonták magukat a felhajtásból, de édesapja legfiatalabb húgáért felküldik őket Csepelre, látták a sok suhancot fegyverrel a Nagykörúton, de a nagynénje házát találat érte, 19 halott volt a házban 37:51 tudomása szerint a Gubacsi útról lőtték be a házat, de az 1956-os Intézet szerint a Gellért-hegyről lőtték azt a területet 40:06 a határőrségnél KISZ-tag, majd párttag lesz, politikai tiszt-helyettes is volt, a megyei tanácsnál is KISZ-titkár lett 42:26 mesél a korabeli kulturális életről

0:00 családi háttér, gyermekkor, örökbe fogadták, miután a szülei otthagyták a szoptató dajkánál, mesél az iskoláiról 5:06 egy zsidó családhoz ment el szőnyeget csomózni két évig, utána pedig kifutónak vették fel az egyik selyemgyárba 8:02 ezt követően egy hadi üzemben dolgozott, ahol többet fizettek nekik, de a munkahelyi légkört, ezért nem dolgozott ott sokáig, ezért a cérnagyárban dolgozott tovább, mesél arról, hogy a háború után „német nevűket” kerestek a rendőrkapitányságra 14:24 a német katonák szinte besétáltak az országba, nem volt velük különösebb probléma 16:16 az élelemszerzés nagyon nehéz volt, időnként lőttek, csákánnyal bányászták ki a fagyott földből a marharépákat 20:34 a bombázások szörnyűek voltak, egy alkalommal a mellettük lévő pincébe csapódott be a bomba, a Váci úton egy villamosnyi embert pusztított el egy bomba 24:32 a háború után kezdődött a batyuzás, ami azt jelentette, hogy vidékre mentek árut cserélni élelemre 30:49 a zsidók üldöztetésére emlékezik vissza