Interjú

Gyűjteményhez ad
Kultúra
lakitelki találkozó
tudomány
kmk
egyetem
megfigyelés
Rendőrség
állampárt
pályaválasztás
besúgó
ünnepek
párttagság
továbbtanulás
KISZ
SZDSZ
FIDESZ
MDF
rendszerváltoztatás
1956
államosítás
Antall József
tanács
kulák
kommunista diktatúra
MSZMP

MSZMP a konyhában, Fidesz a kisszobában, MDF a nagyszobában

2503 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, kulákká nyilvánított édesapja erőfeszítéseiről, hogy felvegyék az orvosi egyetemre, majd az '56-os forradalom leverését követő apátiáról (0:00). Mesél anyai dédapjáról, aki Amerikában keresett pénzt, hogy földet vegyen, amit aztán az államosítás során elveszítettek (4:00). Szól első munkahelyéről a miskolci városi tanácson (7:00), majd az egyetemi évekről, például arról, hogy férje nemzeti színű karszalagja botrányt keltett egy március 15-i rendezvényen (9:08). Szól arról, mit gondolt a szocializmusról, és arról, miért kellett belépnie az állampártba ahhoz, hogy szociológiát tanítson (12:20). A rendszer korrupcióját egy Omega-koncerttel kapcsolatos történettel szemlélteti (17:10). Beszél arról, hogyan alakult meg avasi lakásukban az MDF első helyi szervezete, és arról, mekkora kockázatot vállaltak még akkor (21:30), majd rátér arra, hogy hogyan küldtek besúgókat a rendezvényre (26:30). Arról is szól, hogy a pártbizottság megfúratta a saját páncélszekrényét, hogy az ő szociológiai kérdőíveit kilopják (31:22). Elmondja, hogy egy egyetemi vita lehallgatását követően férje otthagyta az ügyészséget, hogy független jogtanácsos legyen, illetve arról, hogyan lett az MDF országos alelnöke (33:45). Beszél arról, hogy miért nem lépett be az MDF-be (36:35), és arról, hogy a helyi Fidesz is az ő lakásukon alakult meg, az SZDSZ szervezete számára pedig már egyszerűen nem volt helyiség a lakásban (38:00). Végül az MSZMP utolsó kongresszusáról beszél, korai MSZP-tagságáról és a naiv hitről, hogy valódi szociáldemokrata pártot lehetett építeni (42:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Miskolc, 1962
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 15.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:20:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan került kapcsolatba a Páneurópai Piknikkel (0:23), a gyerekként megélt ’80-as évekről (1:17), a vallási élet korlátozásáról (2:34), a rendszerváltoztatás előtt létrejövő ellenzéki mozgalmakkal való kapcsolatáról, a cserkészet újjászervezéséről (4:14), a cserkészként történő „határátlépésről” (6:21), a keletnémetekkel való találkozásukról (7:53), a Páneurópai Piknik megszervezéséről, a rendezvény előkészületeiről, és magáról az eseményről, az ezzel összekapcsolódó határátlépésekről, a gyerekek segédkezéséről (8:31). Beszél a keletnémetek félelméről (15:16), a rendezvény pozitív és negatív hatásairól (17:04), végül értékeli az eseményeket (19:14).
Interjúalany: Magas Ádám
Felvétel időpontja: 2010. október 11.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél arról, hogy 10 év börtönre, valamint 5 év közügyekről való eltiltásra ítélték (0:08). Mesél a Gyűjtőben és a Váci Fegyház és Börtönben átélt történetekről (2:10), az ellátásról (14:27), a higiéniás viszonyokról és a börtöntársakról, akik között görög emigránsok is voltak (15:07). Beszámol a börtönben végzett munkáról (21:30), arról, hogy nagyon sokat olvasott a börtönben (26:55). Beszél a szabadulása utáni életéről, a REF-esek megfigyeléséről (31:03), néhány ’56-os forradalmár gondolkodásának megváltozásáról (34:56), a büntetett előélete miatt a lányát ért hátrányokról (39:17), arról, hogy az egyik munkahelyéről azért rúgták ki, mert azzal gyanúsították, hogy fel akarja robbantani az épületet (42:50). Végül megemlíti azt is, hogy a Történeti Hivatalban (ma: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) lehetősége volt betekinteni a rá vonatkozó iratokba (47:46).
Interjúalany: Juhász Attila
Felvétel időpontja: 2010. november 29.

Hossz: 00:49:00
Tárgy: 1956
Az interjúalany beszél gyermek- és iskoláséveiről, melyet az akkori Sztálinvárosban töltött. Kitér Sztálinváros felépítésére, a DISZ-re, és elmeséli 1956-tal kapcsolatos személyes élményeit. Végül beszámol arról is, hogy milyen körülmények között hagyta el Magyarországot. 0:13--születés, család 2:46--II. világháború, orosz megszállás, viszony az orosz katonákkal 5:24--iskolái, gimnáziumi évei, melyek egybeesnek "Sztálinváros" felépítésének idejével; hittan és úttörőmozgalom 13:50--hogyan éltek a Rákosi-rendszerben, földosztással kapcsolatos emlékei 15:50--hogyan éli meg diákként, hogy DISZ titkár lett, egy DISZ konferencia leírása 18:40--1956 előzményei, milyen jelei voltak, hogy valami van a levegőben, hogy próbál ő is ellenállni a DISZ-ben, és hogy lép ki a szervezetből 22:00--1956 első napjai helyileg, hogyan értesülnek a műegyetemi eseményekről, Gerő és Sándor András előadásai, az általános sztrájk kitörése; hogyan kerül Pakson börtönbe és hogyan szabadul ki 34:37--részvétele egy munkásgyűlésen, ahol sikerül leváltania a vezetőséget 37:10--mi történt november 4-én, hogyan áll be katonának, harcol az oroszokkal, és hogyan vonul be a Vörös Hadsereg 44:15--iskola a forradalom alatt és a leverése után 46:26--hogy és miért megy ki Ausztriába
Interjúalany: Gódány Róbert
Felvétel időpontja: 2010. június 04.