Az interjúalany beszél születéséről, egyik ágról horvát, másik ágról magyar őseiről, a Czapáry név eredetéről (0:58). Szól édesapja munkájáról és lakhelyükről (5:58). Szól oktatásáról, a zalaegerszegi Deák Ferenc polgári iskoláról, valamint arról, hogyan került az Eötvös Collegiumba és ott mely tanárok tették rá a legnagyobb hatást (9:20). Beszél arról, hogy a budapesti egyetemen nem érte megkülönböztetés a zsidókat, sőt, rajongtak Fejér Lipót professzorért (17:02). Mesél az akkori egyetemi életről, a gólyák tréfálkozásairól, tanulásról, és arról, hogyan helyezkedett el az egyetemen még tanulóként (19:20). Mesél a bécsi döntéseket kísérő ovációról, tüntetésekről, melyen ő is részt vett, valamint arról, hogy Észak-Erdély visszaszerzése után egy egyetemi csoporttal kiment Magyarborzásra utat építeni (24:45). Szól Magyarország hadbalépéséről (28:02), családja elmeneküléséről Zalaapátiból, és arról, hogy visszatérésükkor az állásukat már elvesztették (29:30). Egyik unokatestvére ijesztő lelki állapotban tért vissza a Don-kanyarból (31:30). 1944 októberétől híradósként szolgált (33:15). Beszél a német megszállásról, ahogy az Eötvös Collegiumban bujkáló egyik franciát letartóztatták, vagy ahogy egy Zala megyébe menekült bajor papot elvittek a csendőrök (35:20). A háború során nyugatra vitték, angol hadifogságba került, majd 1946 februárjában hazaszökött (37:25). Beszél a németországi éhezésről (40:20), majd arról, hogyan védték meg egyszer amerikai katonák az oroszoktól (41:18). Szól Magyarország 1945 utáni helyzetéről (44:00), tanári pályájáról (46:38), valamint arról, hogy rövid ideig ő maga is a Nemzeti Parasztpárt tagja volt (48:46). Szól Mindszenty József személyiségéről, akinek Zalaegerszegen még ministrált is (53:38). Szól rokonáról, Martincsevics Pál gyékényesi plébánosról és Hajnal Zénó ferences atyáról, akiket bolgárok lőttek le. Brusznyai Árpádról, akivel együtt járt az Eötvös Collegiumba, szintén megemlékezik (55:35).

Az interjúalany mesél apja csendőri munkájáról, a II. világháborúról, arról, hogyan befolyásolta családja és személyes sorsát a apja korábbi munkája a Rákosi-rendszerben. Beszél az 1956-os debreceni eseményekben való személyes részévételéről, illetve a szocialista mezőgazdaságban szerzett tapasztalatairól. 0:15--apja, csendőri foglalkozása, bevonulása 1941-ben, Bácska megszállásakor; három náció együttélése Zomborban 4:35--zsidók deportálása 6:08--hogyan menekültek a partizánok elől, hogyan élik meg a háború végét 10:45--édesapja orosz hadifogsága, megmenekülése, bújkálása 11:50--továbbtanulása a debreceni piaristáknál, majd az iskola államosítása, hogyan hat ki ez a tanulmányaira 14:35--továbbtanulását hogyan befolyásolja apja csendőri múltja 0:16--a Rákosi-rendszer működése, hatása a mezőgazdaságra, hogyan érinti a rendszer az apját 19:15--személyes emlékei az ÁVÓ működéséről, tevékenységéről 22:17--hogyan került egyetemre 23:32--1956-ot hogyan éli megy egyetemistaként Debrecenben 29:30--történések november 4-én és utána 33:50--első munkája az egyetem után, a téeszesítés, tapasztalatai a mezőgazdaság átalakításáról 40:00--hogyan lesz végül tanító

0:00 családi háttér, mesél a mindennapi életről 3:51 mesél az általános iskolai évekről 9:33 felidézi háborús emlékeit, a helyieknek csak egy áldozata volt a háború alatt 12:24 a világháború után nehéz volt az élet, az oroszok rekvirálták az élelmiszert 15:42 1956-ban nem történt a faluban semmi különös, a kulákokat viszont elvitték 17:20 a gabonakutató intézetnél dolgozott, a férje pedig a TSZ-nél