Interjú

Gyűjteményhez ad
Gulág - Málenkij robot
oktatás
1956
Rákosi-korszak
Szovjetúnió
90-es évek

Gyömrőiek a GULAG-on

2527 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Témakörök: Mindennapi élet , 1956
Leírás: Az interjúalany 1937-ben született Gyömrőn (Pest megye). Beszél gyermekkoráról, iskoláiról. Villamosenergia-ipari Technikumban tanult. (04:48) 1956-ban fejezte be az iskolát. Győrben dolgozott a forradalom alatt. Nem voltak fegyveres események, csupán tüntetések. Mivel a villamosiparban dolgozott, folyamatosan munkában volt. (09:14) "A közjó gyömrői mecénása" megtisztelő névvel illetik. 1996-ban került vissza Gyömrőre, innentől kezdve aktívan részt vett a helyi hagyományok megőrzésében, a civil szervezetek munkájában. (11:46) Az interjúalany könyvet írt azokról a gyömrőiekről, akiket a II. világháború után elhurcoltak a Szovjetunióba málenkij robotra. Részletesen beszél a gulágok kiépítéséről, az elhurcolt gyömrőiek történetéről (munka, életkörülmények, kapcsolatok a helyi lakossággal). (22:50) A gyömrőieket egy idő után a Fekete-tenger partjára szállították át dolgozni. Jobbak voltak az életkörülmények a kedvezőbb időjárás miatt. (27:38) 1946 őszén indult haza az első gyömrői csoport a betegekkel. A többieket 1947-1948-ban engedték haza. (28:00) Az interjúalany összegyűjtötte a túlélők és családtagjaik visszaemlékezéseit. (31:22) Beszél Gyömrő kultúrtörténetéről. (33:18)
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Perényi László
Interjúalany lakhelye: Gyömrő
Interjúalany született: Gyömrő, 1937
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. január 13.
Felvétel helyszíne: Gyömrő
Interjút készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, 1956
Rövid bemutatkozás után elmeséli, hogy az első iskolai osztályokat Belgiumba végezte(0:16), s ennek kapcsán kitér családja anyagi lehetőségeire(2:30). Ezután a 2. világháború emlékeit, főleg a légiriadókat idézi fel(4:45), majd arra emlékezik, hogyan menekítettek 80 fiatal leventét az orosz hadsereg elől(6:30). Beszél férje fogságba eséséről és a Szovjetunióba hurcolásáról(12:20). A következő részben munkahelyéről, a munkahelyi hangulatról szól(19:30), majd az 1956-os forradalom eseményeire tér át(21:16). A forradalom utáni megtorlások kapcsán visszakanyarodik a nyilasokhoz és a zsidók deportálásához(27:50). Felidézi, hogy jegyző férje hogyan tért ki a zsidók összegyűjtésére vonatkozó utasítás elől(30:16), majd újra az orosz katonákkal kapcsolatos emlékek kerülnek elő(37:20). Végül a polgári származásúakat ért hátrányos megkülönböztetéseket férje munkába állásának nehézségein keresztül illusztrálja(40:08).
Interjúalany: Kralovánszky Kálmánné
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Hossz: 00:21:00
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél az 1919-es román megszállásról (1:44), pilóta öccséről, akit Olaszországban képeztek ki (9:20), mesél az állomás bombázásáról, az óvóhelyről (11:37), a rekvirálásokról (15:15), arról, hogy a háború után a Felvidéken nemkívánatos személynek nyilvánították őket (16:14).
Interjúalany: Mágyel Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 18.
Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Hossz: 00:37:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Az interjúalany beszél II.világháborús emlékeiről (0:22), édesapja és húga betegségéről (16:03), édesapja nyugdíjának elvételéről és bátyja többéves börtönbüntetéséről (18:58), a zsidók deportálásáról (20:35), gyerekei hittantanulásának megakadályozásáról (23:40), a háború utáni „cipőproblémákról” (24:40), a Kádár-korszakról, felvonulásokról , szocialista ünnepségekről (26:28), arról, hogy férjét érték hátrányok pártba való belépésének elmaradása miatt (29:46), az egészségügy helyzetéről a Kádár-korszakban (31:03), a korszak szórakozási lehetőségeiről (32:07), a tartós fogyasztási cikkek megjelenéséről a családban (33:23).
Interjúalany: Jobban Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. április 14.
Készítette: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár