Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
sport
osztályharc
ünnepek
II. világháború

Egy testnevelő tanárnő életútja

3886 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Témakörök: kettős megszállás, Sport
Leírás: Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:11), gyerekkoráról (1:06), tanulmányairól (2:32), a tanítóképzőről, tanítói gyakorlatáról (5:50), második világháborús emlékeiről, édesapja megöléséről (7:30), a pedagógiai főiskola elvégzéséről, későbbi munkájáról (11:56), az MHK-mozgalomról (14:19), a politika és az oktatás viszonyáról (16:03), a korabeli ünnepekről (17:50), osztályfőnöki munkájáról (18:30), esküvőjéről (20:03), vöröskeresztes munkájáról (21:10), lány tanítványainak érettségiztetéséről (22:25), sportbemutatókról (23:52), az Országos Sportnapokról (24:47), kitüntetéseiről (25:20).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Lovas Antalné
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Jánd, 1922
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
Tárgy: Sport
00:10 - születés, család, ősök, 10:00 - gyermekkoráról, tanulmányairól, 12:20 - munkahely, 13:40 - 50-es évek, 15:00 - 60-as és 70-es évek, sportlövészet, katonaság, hétköznapok, 16:40-sportlövészet, 18:55 - lovak, lovaglás, lovas oktatás, lovas tanulmányai, 22:00 - fegyvergyűjtés,sportfegyverek, 23:40 - lovas hagyományőrzés, pécsi Huszár egyesület, 30:00 - mai sportlövészet, 31:00 - mai lovas oktatás, 32:30 - mai lovashagyományőrzés
Interjúalany: Péter József
Felvétel időpontja: 2010. október 21.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél munkáiról (0:37), házasságáról (2:58), édesapjáról (3:41), az 1956-os forradalomról (6:22), a világháborús hétköznapokról (11:00), a jugoszláv határon teljesített katonai szolgálatról (12:01), a háború alatti óvóhelyekről, légiriadókról (20:36), a német és orosz katonákról, a nőkkel szembeni erőszakról (21:49), a helyi zsidók meghurcolásáról (25:17), a Kádár-korszakról (29:06), tanulmányairól (30:23), a háború utáni újjáépítésről (33:39), és postai munkájáról (35:07).
Interjúalany: Fehér Lajos
Felvétel időpontja: 2009. december 17.

Hossz: 00:29:00
Édesapja vasutas, édesanyja háztartásbeli volt. Röviden összefoglalja a rossz anyagi körülmények miatt keserű gyermekkorát(0:14). A disznókat azért kellett feketén levágni, mert ha bejelentették volna, akkor nagyon sokat be kellett volna szolgáltatni(2:08). Az interjúalany szerint a borzalmas Rákosi rendszer miatt robbant ki az '56-os forradalom(2:45).Kiskunfélegyházán csak a a vörös csillagot verték le a szovjet emlékműről, de nagyobb zavargás nem volt. Szülei nem folytak bele a politikában, és az ellenállásban sem vettek részt(3:30).Bense Mihályné a gyermekkori mindennapok nyomorúságáról mesél(4:26). Édesapja nem járt a fronton, mert vasutas volt, ott volt szükség a munkájára. Édesanyja a háborúban is a gyerekekre ügyelt, a földeken dolgozott, végezte az otthoni munkákat(5:38). A mezőgazdasági munkákról beszél(6:38). Ápolónő szeretett volna lenni, de sajnos nem volt rá pénz(8:19).Az általános iskola utáni munkalehetőségeiről(9:00). A testvérei sem tanultak tovább. Valamint az interjúalany a korabli szórakozási lehetőségekről beszél(12:01). A férjével egy kiállításon ismerkedett meg - jelenleg 52 éves házasok(13:42). A háborúban az édesapját le akarták lőni az oroszok, mert azt hitték a vasutasegyenruhájára, hogy valamilyen különleges egység tagja. A szovjet megszállásról, a bombázásról és a háború egyéb szörnyűségeiről mesél(15:17). Édesapját végül nem lőtték le, csak bebörtönözték, de miután igazolta magát, kiengedték(16:56). Több szovjet katona is megszállt náluk, közben loptak, fosztogattak, erőszakoskodtak(17:26).A szovjet katonák egymást váltva szálltak meg náluk, nagyjából 2 hónapon keresztül(20:00). Arról nem volt tudomása, hogy mennyi zsidót vittek el. A kiskunfélegyházi zsidók sorsáról is beszámol(20:34). Nagybátjya a Don kanyarban esett el(23:46). A háború alatti gyilkosságokat, mészárlást nem látta személyesen, csak hallomásból értesült az eseményekről(24:19). A háború alatt egy tanyán laktak, nem pedig városban, így próbáltak a bombázásról elmenekülni(26:37). Még a háború után, 1954-55-ben is találtak fel nem robbant bombákat, amik balesetet okoztak(27:50).
Interjúalany: Bense Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. január 18.