Interjú

Gyűjteményhez ad
megszállás
zsidóság
II. világháború

"Borzasztó a háború..."

2276 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: Édesapja vasutas, édesanyja háztartásbeli volt. Röviden összefoglalja a rossz anyagi körülmények miatt keserű gyermekkorát(0:14). A disznókat azért kellett feketén levágni, mert ha bejelentették volna, akkor nagyon sokat be kellett volna szolgáltatni(2:08). Az interjúalany szerint a borzalmas Rákosi rendszer miatt robbant ki az '56-os forradalom(2:45).Kiskunfélegyházán csak a a vörös csillagot verték le a szovjet emlékműről, de nagyobb zavargás nem volt. Szülei nem folytak bele a politikában, és az ellenállásban sem vettek részt(3:30).Bense Mihályné a gyermekkori mindennapok nyomorúságáról mesél(4:26). Édesapja nem járt a fronton, mert vasutas volt, ott volt szükség a munkájára. Édesanyja a háborúban is a gyerekekre ügyelt, a földeken dolgozott, végezte az otthoni munkákat(5:38). A mezőgazdasági munkákról beszél(6:38). Ápolónő szeretett volna lenni, de sajnos nem volt rá pénz(8:19).Az általános iskola utáni munkalehetőségeiről(9:00). A testvérei sem tanultak tovább. Valamint az interjúalany a korabli szórakozási lehetőségekről beszél(12:01). A férjével egy kiállításon ismerkedett meg - jelenleg 52 éves házasok(13:42). A háborúban az édesapját le akarták lőni az oroszok, mert azt hitték a vasutasegyenruhájára, hogy valamilyen különleges egység tagja. A szovjet megszállásról, a bombázásról és a háború egyéb szörnyűségeiről mesél(15:17). Édesapját végül nem lőtték le, csak bebörtönözték, de miután igazolta magát, kiengedték(16:56). Több szovjet katona is megszállt náluk, közben loptak, fosztogattak, erőszakoskodtak(17:26).A szovjet katonák egymást váltva szálltak meg náluk, nagyjából 2 hónapon keresztül(20:00). Arról nem volt tudomása, hogy mennyi zsidót vittek el. A kiskunfélegyházi zsidók sorsáról is beszámol(20:34). Nagybátjya a Don kanyarban esett el(23:46). A háború alatti gyilkosságokat, mészárlást nem látta személyesen, csak hallomásból értesült az eseményekről(24:19). A háború alatt egy tanyán laktak, nem pedig városban, így próbáltak a bombázásról elmenekülni(26:37). Még a háború után, 1954-55-ben is találtak fel nem robbant bombákat, amik balesetet okoztak(27:50).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bense Mihályné
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Kiskunfélegyháza, 1940
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. január 18.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany elmeséli családja történetét, amely szorosan összefügg családi cserépkályha gyártás történetével is. Mesél vállalkozásuk két világháború közötti, a II. világháború alatti és a Rákosi-rendszer korabeli sorsáról. Beszél arról, hogy milyen munkákat kapott az 1970-es években, illetve, hogy milyen változások érték vállalatát a rendszerváltoztatást követően. Beszél díjairól, valamint a "Virágos Sopronért" mozgalomban folytatott tevékenységéről. 1:35--a család és a családi műhely története az I. világháború előtt 6:55--családtagok részvétele az I. világháborúban 7:35--milyen megrendeléseket kaptak a két világháború között, milyen volt a kisipar helyzete ekkoriban 9:50--a II. világháború időszaka, hogyan bújtatják az üldözött zsidókat a műhelyükben 12:26--a Rákosi alatti államosítások hatása a műhely életére 14:05--hogyan sajátítja el a szakmát 15:55--egy 1956-os élménye 16:50--a külföldi megrendeléseik, az 1970-es években kapott megrendeléseik (restaurálás, megrendelés múzeumoktól) 24:30--a rendszerváltoztatás utáni változások a műhely életében 25:18--a "Virágos Sopronért" mozgalomban folytatott tevékenysége 27:57--a cserépkályhás munkájának bemutatása 30:36--különböző díjai, elismerései
Interjúalany: Steinbach Ernő
Felvétel időpontja: 2010. július 02.

Hossz: 00:57:00
Az interjúalany beszél családjáról, tanulóéveiről (1:20), valamint arról, hogy jegyző édesapját üldözték a nyilasok, bújdosnia kellett (3:58). Szól arról, hogy az ott maradt kisnyilasok megalapították a kommunista pártot, így tovább folytatódott édesapja üldöztetése. Bár a népbíróság felmentette, az egészsége ráment az üldöztetésre, nem kapott érte nyugdíjat, és a lakását is elvették (6:35). Szól arról, hogy a megszálló orosz katonák elvették édesapja zsebóráját (11:05), majd arról, hogy édeasnyja rokonai meghaltak a Don-kanyarban (12:50). Szól a zsidók gettóba tömörítéséről és elhurcolásáról (13:12), majd a református kollégium államosításáról, a változásokról, a tandíj eltörléséről és a tanári kar megváltozásáról, valamint a sportéletről (16:10). Szól arról, hogy osztályidegennek számított "népnyúzó jegyző" édesapja miatt, a felvételijét pedig elvágta a párttitkár (28:05). Egy állami gazdaságnál helyezkedett el, ahová katonai szolgálata után nem akarták visszavenni (30:25). Elmeséli, hogy egyszer nem fogadták el az aratási jelentését, mert nem írt bele hazug adatokat a túlteljesítésről (31:58). Szól katonai szolgálatáról, ami épp 1956 október végén ért volna véget, és ahol rádiósként teljesített szolgálatot (36:45). Beszél arról, hogy nem örültek az 1956-os forradalomnak, mert nem szerelhettek le, hanem készültségbe álltak (38:45), valamint arról, hogy el voltak készülve Zalaegerszeg megvédésére, de a szovjet túlerő miatt megadták magukat (41:45). Az ezredparancsnok "árulása" miatt a lakosság megvetette a katonákat (44:35). Visszatért a civil életbe, a textilgyárban helyezkedett el és esti iskolában érettségizett (47:08). Végül arról szól, hogy miként állt ellen a pártba való belépésnek, miként lett üzemvezető, és hogyan működött az üzem (51:02).
Interjúalany: Böröczky Dezső
Felvétel időpontja: 2011. április 08.

Hossz: 00:21:00
Az interjúalany 1920-ban született Adonyban. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei pékek voltak, később malmuk volt és földműveléssel is foglalkoztak. (01:02) Beszél iskoláiról, a szigorú oktatási rendszerről. 1941-ben érettségizett, kereskedelmi képzettséget szerzett. (05:20) Az érettségi után molnársegéd lett, majd Budapesten kitanulta a molnár szakmát. Utána apjától bérelte a malmot, amelyet 1949-es államosításáig vezetett. Elmondja az államosítás menetét. (09:44) A család sejtette, hogy közeledik az államosítás, ezért a telket szétosztották az apa és a testvérek között. Ettől függetlenül a kommunisták minden földet elvettek. (12:08) Elmondja, hogy 1942-ben hívták be a Magyar Királyi Honvédséghez. Az alapkiképzés után tartalékos tiszti tanfolyamot végzett el, szakaszvezető lett. Elvégezte a hadapródi képzést is, hadapród őrmesteri rendfokozatot kapott. Részt vett lelőtt amerikai pilóták letartóztatásában. (15:40) Frontszolgálatra kérte magát, ő volt a legfiatalabb szakaszparancsnok zászlósi rangban. Ungvár mellé irányították. (18:10) A háború után nehezen tudott elhelyezkedni, mert az államosítás miatt összeveszett a helyi párttitkárral. Adonyban lett vasúti dolgozó. (19:10) Újra beszél a II. világháborús emlékeiről, a románok átállásáról. (21:06) Hazatérhetett a frontról, öccsét megmentette attól, hogy a többi leventével együtt elhurcolják. (21:30)
Interjúalany: Szalontai Károly
Felvétel időpontja: 2011. május 23.