Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
beszolgáltatás
katonaság
kulák
oktatás
rendszerváltoztatás
svábok
fekete vágás
Rákosi-korszak
Szovjetúnió
hadifogság
Kádár-korszak
át- és kitelepítések

Sváb nagymamám emlékei

2412 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról (0:20), édesapja orosz hadifogsággal kapcsolatos élményeiről (0:50), édesapja hazatéréséről (8:16), a svábok kitelepítéséről, és arról, hogy a családot azért nem vitték el, mert magyarosították a nevüket (11:32). Mesél arról, hogy nem volt jellemző, hogy a svábok helyére betelepültek más emberek (15:07), arról, hogy milyen volt a magyarok és a svábok együttélése (16:24). Beszámol arról, hogy a sváboknak általában volt szakmájuk (18:48), kitér az ötvenes évek terrorjára, a kulákok meghurcolására, a jegyrendszerre, a kenyérért való sorban állásra, a beszolgáltatásra (19:20). Beszél végzettségéről, munkájáról (27:30), a ’60-as évek hétköznapjairól, a politikához fűződő viszonyáról (28:03), a Kádár-korszak és a mai rendszer összehasonlításáról (29:52), majd visszatér a munkájára (31:03), végül pedig a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményét is kifejti (33:10).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Ropoli Zoltánné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Királyegyháza, 1944
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. február 02.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:09:00
Az interjúalany mesél családjáról, gyermekkoráról, sváb származásáról, névváltozatásáról. (05:12) Részletesen elmeséli szülei életének történetét. (12:40) Elmondja a megszálló szovjet katonák viselkedését. (14:30) Beszámol a falusi életről, munkáról, iskoláról, a padlássöprésekről és a vallási életről. (22:50) Elmeséli, hogy a második világháború végén a falujukból édesapja szabotzsa miatt nem vitték el a leventéket Németországba. (24:32) Az interjúalany beszámol középiskolás élményeiről, kapcsolatairól a katonasággal. (34:54) Kalocsa környékéről a család Ajka mellé költözött, apja és anyja is itt kapott állást. Később Pápára került kollégiumba. (41:04) A rádióból értesült az 1956-os eseményekről. Részt vett a tüntetéseken. (47:54) 1959-ben lépett be a KISZ-be. Többször beszélt a forradalom eseményeiről, egyik tanára mentette meg a kirúgástól. (52:50) Színésznek készült, de nem vették fel, így elektroműszerész lett. (57:46) A Keszthelyi Helikon egyik főszervezője volt, találkozott többek között Kodály Zoltánnal is. Fiataloknak szervezett programokat, elkezdett helytörténettel foglalkozni. (01:09:30)
Interjúalany: Bándi László
Felvétel időpontja: 2011. március 18.

Hossz: 00:37:00
Címszavak: 1-10. perc: II.világháború (apa a keleti fronton volt zenész) soproni zsidók soproni poncichterek babsterc 10-15. perc: kitelepítés (1946), telepesek TSZ (1953) Csereingatlan, föld kiváltása 15-22. perc: Szőlőművelés és szüret változásai az elmúlt 50-60 évben 22-27. perc: 1956 – Ausztria, Bécs (1 hét), menekültek Disszidálás, kivándorlás 27-30. perc: Iskolák, szakmaválasztás 30-37. perc: Hegybíróság, hegyközségek, csőszök Rendszerváltoztatás hatása
Interjúalany: Taschner István
Felvétel időpontja: 2010. november 30.

Hossz: 00:37:00
Varga Imréné 83 éves páhi asszony, paraszti családból származik. 1969-ig szülőfalujában élt, ekkor került a fővárosba, ahol minisztériumi alkalmazottként (takarítónő, portás) dolgozott, munkásszállóban lakott. 1975-től ÁFÉSZ-dolgozóként a kiskőrösi Szarvas szálloda portása volt nyugdíjazásáig. 01:40-ig család, lakóhely bemutatása; 01:40-03:50 iskola, család, politikai tájékozódás; 03:50-07:15 háború, orosz megszállás; 07:15-10:25 '50-es évek, beszolgáltatások, TSZ-szervezés; 10:25-14:20 az '56-os forradalom helyi eseményei; 14:20-17:00 TSZ-szervezés 1961-től; 17:00-18:00 vallásgyakorlás; 18:00-22:30 minisztérium, munkásszálló; 22:30-27:00 a Szarvas kombinát vendégei (éjszakai élet Kiskőrösön); 27:00-30:00 lakáshelyzet, TSZ-összevonás; 30:00-37:30 az átélt korszakok összehasonlítása (munkaszolgálatosok, nyilasok, kuláküldözés).
Interjúalany: Varga Imréné
Felvétel időpontja: 2010. december 14.