Az interjúalany beszél a családjáról, magáról (0:18), tanulmányairól (2:45), a katonaságról (4:32), a második világháború alatti katonai szolgálatról, az újvidéki bombázásokról, az első bevetéséről az oroszok ellen, arról, hogy Szálasira is fel kellett esküdni (9:58), a hadifogságról (12:47), Szovjetunióba hurcolásáról és lágerbeli emlékeiről (20:16), végül hazatéréséről (25:52).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, zsidó származásáról és szocialista elkötelezettségéről (0:07). Szól budai középosztálybeli családjáról, Bródy Imrével és Bródy Sándorral való rokonságáról (1:05). Szól korai érdeklődéséről a politika és a ping-pong iránt (3:15). Érettségi után Svájcban tanult tovább történelemszakon, ám ott egy illegális kommunista mozgalom szervezésébe kezdett (5:22). Szól a világháború szörnyűségei elöl Svájcba szöktetett Kasztner-csoportról, akinek ifjú hölgy tagjába beleszeretett és a háború után elvette (11:10). Szól arról, hogyan halt meg édesapja munkaszolgálatosként és hogyan szerezett édesanyja és húga hamis papírokat a svájci konzulátusról (13:20). Elmondja, hogyan lőtték a Dunába egyik nagybátyját, a másik, Bródy Imre odaveszett koncentrációs táborban (18:04). Szól hazajöveteléről, házasságáról, arról, hogyan lépett be a pártba, lett a Szabad Nép írója, és hogyan került a Külügyminisztériumba (20:40). Szól 1949-es letartóztatásáról, és arról, hogy nem vette észre a Rákosi-rendszer diktatúrájának kiépülését, pedig a felesége figyelmeztette. Elmeséli, hogyan vitték az Andrássy út 60-ba, hogyan vallatták ki, és közölték vele, hogy a régi svájci barátai imperialista ügynökök (24:25). Elmeséli, hogy félreértésnek tartotta, majd azt, hogy hetekig tartó vallatás után összeállt az összeesküvési vádirat (31:40). Szól bírósági ítéletükről és a különböző börtönökben eltöltött időről (36:05). Végül mesél meglepetésszerű szabadulásáról, hazatéréséről, melynek részleteit Déry Tibor is felhasználta novellájában. Az 1956-os forradalom elleni szovjet intervenció folytán úgy döntött, elhagyja az országot (41:50).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, és a debreceni piacolásról (0:20). Rátér a földjükre illetve a kenyérlángos készítésére (2:20). Szól általános iskoláiról, valamint arról, hogyan került a vegyipari technikumba (6:28). Szól arról, hogy felküzdötte magát kémiából, s így elvégezte a technikumot s a hajdúsági gyógyszergyárban kezdett dolgozni (11:35). Szól arról, hogy milyen egyéb oktatást kapott, és hogyan doktorált a vetőmagtermesztés területén (13:55). Szól arról, hogy miként találkoztak az orosz katonákkal a megszállás során (18:28). Szól a németekről is, akik kulturáltabbak voltak, sőt, még fogkrémet is használtak (22:50). Mesél a földosztás mikéntjéről, az igénylőbizottságról, majd arról, hogy a szövetkezetesítés során tulajdonképpen visszavették a földeket (26:45). Beszél arról, hogy miként kezdődtek Debrecenben az 1956-os tüntetések (31:10). Végül arról szól, hogy miként nyomták el a forradalmat november 4. után, majd arról, hogy miként gyalogolt haza, mert a vasút és a közút nem volt biztonságos (39:12).