Interjú
Gyűjteményhez ad
Politikusi életpálya
3170 megtekintés
Hossz: 00:45:00
Leírás:
Az interjúalany beszél édesapja cselédi származásáról (0:28), arról, hogy 1942-ben a Délvidékre költözött a család (1:11). Mesél arról, hogyan lett baloldali elkötelezettségű (11:12), hogyan szakadt el a vallástól (12:27), milyen állást ajánlottak neki a diploma megszerzése után (14:08), hogyan emlékszik az 1956-os forradalom helyi eseményeire (16:06), hogyan lett párttitkár, milyen pályát futott be az államigazgatásban (16:47). Kitér arra, hogy a ’60-as évektől már tanultabb emberek kerültek az államigazgatásba (24:53), röviden rátér a Kádár-korszakbeli fizetésére (29:42), külföldi útjaira (31:28). Beszél a rendszerváltoztatásról, az új pártok képviselőivel kialakított kapcsolatáról (32:46), gyerekeiről (35:22).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve:
Bánóczi Gyula
Interjúalany lakhelye:
Nyíregyháza
Interjúalany született:
Csenger,
1933
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. március 16.
Felvétel helyszíne:
Nyíregyháza
Interjút készítette:
Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Nyíregyháza
Kapcsolódó interjúk
101 év a magyar történelem viharában
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany Erdélyben élte meg az I. világháborút majd a terület Romániához csatolását, a magyar iskolarendszer megszüntetését (0:05). Beszél arról, miként költözött Szegedre majd élte át a front átvonulását Budapesten (08:50), illetve miként szállták meg Magyarországot a szovjetek (21:00). Beszél továbbá arról, hogyan szervezték meg az életet a háború után, hogyan próbálták meg átvenni a közigazgatást a kommunisták (23:26). Hangsúlyosan szól az 1950-es évekről, a diktatúra kiépüléséről, férje recski internálásáról és következményeiről (27:53), majd saját munkájáról és az oktatás jellegéről beszél (36:42).
Interjúalany: dr. Bittó Endréné
Felvétel időpontja: 2010. december 09.
Apám hitte... – Beszélgetés Gajáry Antallal
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a szerzetesrendek feloszlatásáról, a hitoktatás megszűnéséről, a vallásüldözésről (3:27), édesapjáról, aki a kisgazdapárt tagja volt. 1954-ben letartóztatták és börtönbe csukták (7:37). Mesél az 1956-os eseményekről, amelyek során édesapját november elején szabadították ki a börtönből (13:02). Beszámol arról, hogy továbbtanulása kérdésessé vált (15:32), mesél a katonaságról, ahol repülős volt (18:16), Műegyetemre történő felvételéről, munkájáról a Chinoin Gyógyszergyárban (29:59), a készpénz hiányáról, a vállalatok pénztelenségéről a Kádár-korszakban (36:21), valamint a privatizációról (39:17).
Interjúalany: DR. GAJÁRY ANTAL
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác
A sátoraljaújhelyi nemzetőrség megalakulása
Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél iskoláiról, az orosz és latin nyelvek tanulásáról (0:10), majd rátér az 1950-es évek világának leírására, a feljelentgetésekre, internálásra és az állambiztonságiakra (2:25). Szól az 1956-os forradalom kitöréséről (7:10), majd arról, hogyan döntötték el, hogy elfoglalják a rendőrség épületét (10:00). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszer támogatói Csehszlovákiában bujkáltak a forradalom idején (12:36). Beszél arról, miként szervezték meg a sátoraljaújhelyi nemzetőrséget (16:08), hogyan alakult meg a Kádár-kormány és tértek vissza a bujkáló kommunisták (19:48). Szól az orosz csapatok bejöveteléről (23:18),valamint arról, miként vonultak fel társaikkal Kőkapura a szovjetek elől (27:06). Végül a fegyverletételről, a megtorlásokról és a disszidálásról beszél, beszámolva a börtönben töltött időről (31:25).
Interjúalany: Zsámbokréty Zénó
Felvétel időpontja: 2010. december 04.
