Interjú
Gyűjteményhez ad
Nyíregyházi töredékek
3117 megtekintés
Hossz: 00:54:20
Leírás:
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan lett belőle a Kelet Magyarország nevű lap újságírója, és hogyan élte át újságíróként Nyíregyháza 1956-os eseményeit. Beszél egyéb, újságíróként szerzett emlékeiről is, illetve elmondja, hogy mennyiben különbözött a régi Nyíregyháza a maitól.
0:32--gyermekkora, születése, iskolái, milyen hatások érték az iskolában, továbbtanulása, a sport szerepe az életében;
7:14--hogyan került kapcsolatba az újságírással, milyen híres emberekkel került kapcsolatba kezdő újságíróként;
15:20--egyetemi tanulmányai;
16:16--emlékei az 1956-os nyíregyházi eseményekről, a szovjet csapatok bevonulásáról;
22:45--hogyan lett gyakornok a Kelet Magyarország nevű lapnál, újságíróként szerzett emlékei;
28:59--emlékei Váci Mihályról és más híres írókról;
33:1--milyen volt a korabeli Nyíregyháza és mi változott azóta;
44:4--mit várt a korábbi rendszertől annak kialakulásakor, milyen véleménnyel volt róla
Említett időszakok, témák
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve:
Angyal Sándor
Interjúalany lakhelye:
Nyíregyháza
Interjúalany született:
Nagyecsed,
1938
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. február 24.
Felvétel helyszíne:
Nyíregyháza
Interjút készítette:
Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Nyíregyháza
Kapcsolódó interjúk
Nánási Imréné életútja
Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a szovjet megszállásról, a zabrálásról (0:29), a háború utáni újrakezdésről (4:44), a kulákok meghurcolásáról (6:20), a zsidók deportálásáról (7:35), a beszolgáltatásokról és a kommunista terrorról (8:30), a földek kollektivizálásáról és a TSZ-ekről (11:10), Recskről és a kényszermunkatáborokról (12:59), a helyi 1956-os forradalmi eseményekről (17:17), a szovjet intervencióról és a megtorlásról (18:37), a kádári amnesztiáról és a forradalom alatt polgármesteri tisztséget vállaló nagybátyja szabadulásáról (19:34), a Kádár-rendszerről (22:08), házasságáról, férjéről, költözésükről, életkörülményeikről (22:50), összehasonlítja Lengyelország és Magyarország korabeli viszonyait (25:28), végül röviden a rendszerváltoztatásról (27:02).
Interjúalany: Nánási Imréné
Felvétel időpontja: 2010. október 24.
Életkép a szocializmus árnyékában
Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról (0:33) és felsőfokú tanulmányairól (2:34), illetve kitér arra, hogyan lehet történelem tanárként objektívan tanítani a megélt történelmet (3:56). Hangsúlyosan szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, valamint elemzi a felelősség kérdését az eseményekkel kapcsolatban (7:04). Szól az 1956 utáni iskoláról (15:40), majd a rendszerváltoztatást és abban játszott szerepét elemzi (18:23). Végül az iskolai színjátszásról (29:04), és elismeréseiről, díjairól (32:05) beszél.
Interjúalany: Lehota János
Felvétel időpontja: 2011. január 20.
Hogyan lettem bányász
Hossz: 00:45:01
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobosról a mátrai Recskre, illetve hogy hogyan lett a mezőgazdasággal foglalkozó családba született gyermekből bányász. Beszél az édesapja II. világháborús hadifogságról és az 1950-es évekről. Elmondja az államosítással, illetve a téeszesítéssel kapcsolatos személyes emlékeit. Mesél a beszolgáltatásokról, 1956-ról, és egy sztrájkról, melyben maga is részt vett.
0:10--születés, család, nagyszülők és szülők foglalkozásai;
3:19--édesapja emlékei a nyugati fronton töltött hadifogságáról;
7:10--hogyan minősítik az anyai ágat kuláknak;
8:6--a háború utáni újrakezdés, apja munkája az építőiparban;
10:46--iskolái;
12:40--milyen volt az élet az 1950-es években;
15:45--hogyan hatott rájuk a téeszesítés, hogyan hatott ez a pályaválasztásra;
21:46--katonaság, házasság, munkája bányászként;
23:45--emlékei a Rákosi-korszakról és az 1956-os eseményekről, hogyan segíti a falu a felkelő munkásokat;
31:0--milyen forrásokból értesültek a különböző eseményekről;
34:12--az első fogyasztási cikkek megjelenése a lakóhelyén;
38:0--küldöldi utazások, az útlevelek;
41:8--a recski tábor hatása a recskiek életére
Interjúalany: Madár Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 10.
