Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
úttörőmozgalom
II. világháború
át- és kitelepítések

Iskolás éveim – Interjú Beer Miklóssal

2587 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy édesapja Budapest ostrománál halt meg (1:14), tanulmányairól (4:03), kitelepítésükről (11:49), majd visszatér tanulmányaira, a zebegényi iskolára (16:47), az egyházzal való kapcsolatának kezdetéről (18:49), az úttörőmozgalomról (22:36), a váci gimnáziumba való felvételéről (25:46). Elmeséli egy napját, majd kedvenc tantárgyait sorolja föl, és kitér a nyelvtanulásra is (29:04).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: DR. BEER MIKLÓS
Interjúalany lakhelye: Vác
Interjúalany született: Budapest, 1943
Interjúalany foglalkozása: megyéspüspök, pap
Felvétel időpontja: 2011. január 27.
Felvétel helyszíne: Vác
Interjút készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:52:00
00:00-02:13 gyerekkor, család. 02:14-08:08 zsidó családok. 08:09-11:08 a falu vezetői, grófok. 11:09-13:14 beszolgáltatások, feketevágások. 13:15-20:10 általános iskola évei, tanárok, csínyek, gyerekkor, tovább tanulás, erdőbényei foci csapat. 20:11-23:00 rabok az erdőbényei kőbányában. 23:10-26:39 felszabadító katonák Erdőbényén. 26:40-41:28 '56-os forradalom, miskolci események, Nagy Imre, megtorlások, Gáti Gyula és Freimann Lajos meglincselése. 41:29-48:25 szakmunkás vizsga utáni élet, munka, család, lakás viszonyok, szórakozási lehetőségek. 48:26-51:47 szocializmus kiépítése, párttagok. 51:48-52:58 Család.
Interjúalany: Gibárti Tibor
Felvétel időpontja: 2011. január 30.

Hossz: 00:45:00
1931-ben Pápán született, elemi és gimnáziumi tanulmányait is Pápán végezte. 1942-től MÁV alkalmazott. Az interjúalany a saját élettörténetén keresztül mutatja be a MÁV-nál végzett munkáját(0:30).1970-ben állomásfőnökhelyettes lett Pápán. Ezt a munkát 10 évig végezte(3:49).1980-ban Celldömölkre került üzemfőnöki pozícióba. Ennek a munkakörnek a jellemzőit mutatja be(5:01).4 év után visszakerült Pápára állomásfőnöknek, ahonnan 1990-ben nyugdíjba vonult(07:58).Születésétől kezdve meghatározta az életét a MÁV(8:24).A pápai református gimnázium büszke tanulója volt. Ezzel kapcsolatban történeteket mesél a tanárokról, a diákokról és az iskola légköréről(10:00).Az interjúalany bemutatja a családját és gyermekkori életkörülményeit(13:37).A második világháború alatt édesapja nem járta meg a frontot(mivel MÁV alkalmazott), de több rokona elesett a keleti hadszíntéren. Az interjúalany a pápai bombázásról is részletesen beszél(16:26).1944 őszén bezárt az iskola, de a rádióban a távoktatást is megszervezték(22:16).Az interjúalany a pápai gettóról és a zsidók bevagonírozásáról is mesél(22:52).Döbrönte Tibor a háború utáni magyar pénzromlásról és az általános gazdasági helyzetről (24:17).Azért iratkozott a református gimnáziumba, hogy majd később a lehető legjobb MÁV dolgozó legyen. A továbbiakban személyes iskolai élményeit adja elő(26:15).Az interjúalany Csoóri Sándor osztálytársa volt, róla hallhatunk pár rövid történetet(30:16).Döbrönte Tibor a MÁV-hoz kerülésének történetét meséli el(32:01).Budapesten volt katona, vasutas távírász képzettségét itt is kamatoztatni tudta(33:11). A Kádár-korszakban is megbecsült dolgozó volt, de igyekezett távol maradni a politikától(35:36).Az interjúalany a "Végrehajtó Bizottság" szerepkörét mutatja be, majd saját kitüntetéseiről, elismeréseiről beszél(37:00). Nagy Imre újratemetésével kapcsolatban egy kisebb zűrbe keveredett(42:34).
Interjúalany: Döbrönte Tibor
Felvétel időpontja: 2011. február 03.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról (0:06), majd rátér oktatására, különös tekintettel a négy nyelv oktatására és a nyelvoktatás hiányosságaira (1:40). Szól a háború utáni ujjáépítésről, az orosz katonák pusztításának eltüntetéséről (6:58). Szól arról, hogy kiszökött Bécsbe filozófiát és nyelvészetet tanulni (9:35), majd arról, hogy idegösszeroppanást kapott és emiatt hazaszökött az akkor már leereszkedett vasfüggönyön keresztül (11:28). Megemlíti a szerzetesrendek feloszlatását (14:15), majd beszél arról, hogy miként felvételizett magyar-német szakra, és arról hogy költő akart lenni, de már az egyetemen rájött, hogy a kommunista rendszerben ez kizárt (15:05). Elmeséli, hogy két értesítőt kapott, az egyikben felvették, a másikban nem, s ez utóbbit elégette. Elmondja, hogy 1951-ben tisztogatások voltak az egyetemen, és őt is majdnem kitették, mert kiderült, hogy élt Ausztriában (18:15). Szól az egyetemi magyar oktatás ideologikus és korlátolt jellegéről (22:35), majd első munkájáról a Kandóban (25:15). Szól arról, hogy az egyetemi előadásokon is felállva kellett tapsolni, ha Rákosi neve elhangzott (28:14), majd szól családalapításáról és arról, hogyan éltek meg pedagógusi fizetéséből (29:40). Az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeit is elmeséli: látta, ahogy katakombák után kutatnak a Köztársaság téren, illetve lemondatták a Kandó igazgatóját. Szól arról, hogy a felesége éppen ezekben a napokban szülte harmadik gyermeküket, illetve arról, hogy orosz nyelvű röpcédulákat terjesztett a szovjet katonák körében (34:15). Beszél a tanítás újraindulásáról és elmeséli, hogyan segített egy diákjának megkeresni a biológiai apját (39:26). Végül arról szól, hogy miként jelentették fel rendszerellenes oktatási tevékenysége miatt, hogyan távolították el és került a Hungária Vegyiüzembe mérgező anyagot pakolni (41:45).
Interjúalany: Gyimesi László
Felvétel időpontja: 2011. február 07.