0:08 Az interjúalanyt 1941-ben sorozták be a Honvédségbe, a bajai utászokhoz került. 1:43 Részletesen beszél kivonulásról a Donhoz és a közben elszenvedett partizántámadásról. 9:52 Szól a német élelmiszer-ellátásról, az adagokról, a ruházatról. 15:00 Kitér a doni katasztrófára, a visszavonulás körülményeire. 22:52 Beszél a hazajutás nehézségeiről, és arról, milyen ellenségesen álltak hozzájuk a német katonák. 23:43 Beszél Magyarország német megszállásáról. 24:35 Másodszor is bevonult Bajára, ezzel kerülve el a német sorozást.Alakulatát a Kárpátokba vezényelték. 29:22 Szlovákia területén orosz hadifogságba került 31:50 Az oroszok Auschwitzban gyűjtötték össze a magyar hadifoglyokat. 33:00 A kazahsztáni Akmolinszk hadifogolytáborba szállították. 39:40 A hazatérés utáni újrakezdés nehézségeiről beszél.

Szegény alföldi falusi családból származó interjúalany nehéz családi körülmények között nőtt fel(0:08). Apja hadifogoly volt, édesanyja a háborúban meghalt(1:21). Átmeneti árvaságot, sok nélkülözést élt át(3:52), majd pünkösdi házi istentiszteleteken vett részt, ahol egy húsvéti alkalmon önálló döntésből csatlakozott ehhez az egyházhoz. A hitével kapocsolatban elmeséli néhány személyes élményét(4:10).Az interjúalany a gyermekkori munkáiról is beszél(10:45). Az istentiszteleteket magánházaknál tartották(11:20), sokszor a helyi környezet gúnyolódásától kísérve, időnként kisebb munkahelyi (pl. párttitkártól jövő fenyegetés) zaklatásokkal tarkítva(13:05). A Kádár-korszakban viszonylagos mozgásszabadságot tapasztaltak meg, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan „hivatásos” besúgó is működött a felekezetükben(17:08). Nagy eredménynek tartja, hogy a Kádár-korszak végén saját gyülekezeti házat sikerült építeniük(23:29).

Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, az életről a tanyán (0:50). Rátér családalapítására (3:30) és az 1950-es évek nehéz körülményeire (7:00). Szól a II. világháborúról, amiben bátyái és édesapja is részt vettek (8:20, 20:55). Beszél arról, hogyan jöttek be az oroszok 1956-ban és miként élte ezt meg, mint kisgyerek (10:45), majd arról, hogyan szelidültek meg az oroszok, és milyen jó kapcsolatot alakítottak ki velük a Kádár-korszakban (12:52). Beszél arról, hogy őt nem zaklatták vallásos meggyőződésében (12:52), majd lakhelyváltoztatásáról és a megélhetésről (15:35). Kiemelten szól gyermekkorának körülményeiről, a tanya és a falu életkörülményeiről, így például az étkezésről és tartósításról (18:35), a hírekről való tájékozódás változásairól (25:20), vagy a jeles napok megünnepléséről (28:38). Szól még a továbbtanulás és a családalapítás nehézségeiről (30:00), végül pedig a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (35:30).