Az elbeszélés.Dunai hajózás történetével kezdődik. Az interjúalany beszél magáról, hajós édesapjáról, a család állandó vándorlásáról (0:16), arról, hogy emiatt szinte mindig magántanuló volt (1:51), édesanyja korai halála utáni életükről, nevelőanyjukról (3:53), visszatér a tanulmányaira (9:07), majd beszél a második világháború időszakáról (10:29), a kolozsnémai nyilas bíróról, aki a nyilas hatalomátvétel után totális mozgósítást rendelet el (13:20), második világháborús katonai élményeiről (14:52), a katonai egységének izgalmas németországi emlékeiről (16:03), koncentrációs táborba való szállításáról, ottani élményeiről (35:03), az 1956-os forradalomról, és a MUK-ról (41:21).

Az interjúalany beszél a Levente mozgalomról, a II. világháború helyi hatásairól, és saját katonáskodásáról. Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdaságot érintő átalakításairól, illetve a Kádár-korszak téeszesítő törekvéseiről. 0:27--születés, család, iskola, gyermekkori munka a mezőgazdaságban, Levente mozgalom, ennek működése (Levente oktató is lesz) 4:30--II. világháború, hogyan zajlott a sorozás, hogyan ússza meg a harckocsizó tanfolyamot, hogy szolgált a határőrségnél; az elcsatolt országrészek visszacsatolása (elmondja néhány ebből az alkalomból íródott dal szövegét) 11:00--háborús hétköznapok, légitámadások, bombázások, orosz bevonulás, harcok Jánoshalma környékén 15:43--a II. világháború után visszatért zsidók Jánoshalmán, zsidók deportálása 20:20--a forint bevezetése 20:15--sorsa a II. világháború után, munkája egy pesti kórházban 24:00--Rákosi-rendszer, beszolgáltatás, mezőgazdaság 26:50--feketevágás, hogyan jelentik fel miatta, milyen büntetést kap 28:53--a TSZ szervezése, hogyan folyt az ilyen irányú agitálás, háztáji, hogyan lesz brigádvezető 33:00--első TV, tévézési szokások, hogy jutnak az első hűtőhöz, mosógéphez

Rövid bemutatkozás után elmeséli, hogy az első iskolai osztályokat Belgiumba végezte(0:16), s ennek kapcsán kitér családja anyagi lehetőségeire(2:30). Ezután a 2. világháború emlékeit, főleg a légiriadókat idézi fel(4:45), majd arra emlékezik, hogyan menekítettek 80 fiatal leventét az orosz hadsereg elől(6:30). Beszél férje fogságba eséséről és a Szovjetunióba hurcolásáról(12:20). A következő részben munkahelyéről, a munkahelyi hangulatról szól(19:30), majd az 1956-os forradalom eseményeire tér át(21:16). A forradalom utáni megtorlások kapcsán visszakanyarodik a nyilasokhoz és a zsidók deportálásához(27:50). Felidézi, hogy jegyző férje hogyan tért ki a zsidók összegyűjtésére vonatkozó utasítás elől(30:16), majd újra az orosz katonákkal kapcsolatos emlékek kerülnek elő(37:20). Végül a polgári származásúakat ért hátrányos megkülönböztetéseket férje munkába állásának nehézségein keresztül illusztrálja(40:08).