Interjú
Gyűjteményhez ad
Gyermeki szemmel 1956-ról
2911 megtekintés
Hossz: 00:26:00
Leírás:
Az interjúalany 1945-ben született Szabolcsveresmarton. Elmondja földműves családjának történetét, gyermekkorának élményeit. A második világháború végén az orosz megszállás szörnyű volt, a katonák sokakat megerőszakoltak. Az interjúalany édesanyját és nővérét erdőben, bunkerban, gallyak alatt bújtatták. Édesapját meg akarták ölni, amikor a szomszédasszony védelmére kelt. A háború után is nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (02:56) 11-évesen, 1956-ban került fel Budapestre, iskola mellett nővére gyermekére vigyázott. Elmondja élményeit a forradalomról. A harcok alatt szinte végig a lakásban tartózkodott unokaöccsével. (06:10) A forradalom után nővére és sógora emigráltak, unokaöccsével együtt visszakerültek a faluba. Unokaöccsét később az apai nagyszülők visszavitték Budapestre tanulni. Azinterjúalany az általános iskola befejezése után elkezdte a gimnáziumot, de nem tudta befejezni, mert édesanyja betegsége miatt otthon kellett maradnia. Ekkor ismerkedett meg férjével, hamar összeházasodtak és családot alapítottak. (08:44) 1973-ban a helyi óvódában helyezkedett el dajkaként, 31 évet dolgozott le ott, mielőtt nyugdíjba ment. Tanácstag is lett, de nem volt valódi hatalom a kezében. Elmondja, hogy ebben az időszakban aszfaltozták le az utcákat, építettek új iskolát és óvódát. (11:14) Szülei mindvégig földművesek voltak, be kellett lépniük a TSZ-be. Édesapját a világháború után elvitték malenkij robotra. (12:52) Gyermek volt az 1956-os események alatt, csak emlékképei vannak. Emlékszik arra, ahogy a tankok bevonultak, látta, ahogy egy tank átgázol egy biciklisen, látott felakasztott, felgyújtott embereket. (14:54) Elmondja, hogy férje is a TSZ-ben dolgozott, de nagyon nehezen lehetett ebből megélni. Így nehézségekbe ütközött az is, hogy három gyermekét taníttathassa. (16:18) Beszél arról, hogyan élt nővére és családja, amikor 1956-ban hozzájuk költözött Budapestre. Nagyon kicsi pincelakásban nyomorogtak. Hajnaltól dolgoztak, nővére a hat hónapos gyerekkel járt munkába. Ezek a körülmények voltak a fő indodok, hogy 1956-ban az emigrációt választották és az NSZK-ban telepedtek le. A kemény munkának köszönhetően hamar talpra tudtak állni. (19:06) Elmondja, hogyan nézett ki a falusi családi ház. Kicsi volt, egy szobával, konyhával és kamrával. 1987-ben építette fel jelenlegi családi házát OTP kölcsönből. (20:46) Visszatérve mesél arról, hogy 1956-ban hogyan jutott vissza Budapestről Szabolcsveresmartba apja segítségével, aki öreg koldusnak álcázta magát. (23:00) Beszél a mostani fiatalok lehetőségeiről, kilátásairól. Úgy gondolja, nekik sokkal könnyebb tanulniuk, de jóval nehezebben szerezhetnek állást. (25:08) Elmondja, hogy1856-ban szívesen utazott fel Budapestre. Nagyon örült annak, hogy a határnyitás után Nővére hazalátogathatott. (26:26)
Említett időszakok, témák
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Lakó Lászlóné
Interjúalany lakhelye:
Szabolcsveresmart
Interjúalany született:
Szabolcsveresmart,
1945
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2010. október 16.
Felvétel helyszíne:
Szabolcsveresmart
Interjút készítette:
II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda
Kapcsolódó interjúk
Tanári pályám a történelem tükrében
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany személyes emlékeit történelem tanári pályájának tükrében eleveníti fel. Először a II. világháborúról beszél, Magyarország szovjet megszállásáról (2:09), majd az oktatásról az ötvenes években, beleértve az államosítást és a vallási oktatás eltörlését (8:30). Többször, hangsúlyosan szól az 1956-os forradalom budapesti és gyöngyösi eseményeiről (11:56, 23:26). Beszél továbbá az oktatás Kádár-kori helyzetéről (18:38), arról, hogy megfigyelték a Kádár-korszakban (30:00), illetve a rendszerváltoztatás és a reformkommunista elit tevékenységét is értékeli (33:14).
Interjúalany: Nagy Károly
Felvétel időpontja: 2010. november 18.
Beszélgetés Gizi nénivel
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany felvázolja a harmincas évektől a Kádár-korszakig a főbb állomásokat (0:30), majd megemlíti a beszolgáltatási rendszert (3:30). Szól arról, hogy a háború alatt iskolába járt (6:00), majd rátér a bombázásokra (7:30). Elmeséli, hogyan kellett édesapjának és a katonáknak kivinni a leventéket Németországba, és hogyan tudtak mégis visszafordulni (9:50). Szól az orosz megszállásról, arról, hogyan menekültek ki fiatal lányokként a pincéből az erőszak elől, valamint arról, hogy végül másokat erőszakoltak meg (13:50). Szól arról, hogy a később jövő kozákok már rendesebbek voltak, de később is ki kellett egyszer szaladniuk a rétre az erőszak elől. Arról is szól, hogy hány nőt becstelenítettek meg a faluban, hogyan lettek betegek, és arról, hogy még ők szégyellték magukat (17:15). Szól a hitéletről, a vallási nevelésről, és arról, hogy beléjük ivódott a becsület és a szüzesség eszméje (23:18). Szól az 1950-es évekről, a beszolgáltatási rendszerről és arról, hogy lehetett társulni is a beszolgáltatásban, kivéve, ha valakinek több földje volt (26:38). Szól a körülmények javulásáról a Kádár-korszakban, valamint a TSZ-ek megszervezéséről (32:05). Végül a munkákról és a házépítésről szól (37:00).
Interjúalany: Ferincz Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
"Mondd tovább fiadnak"
Hossz: 00:48:00
0:22--férje hadifogsága, részvétele Sztálingrád újraépítésében, milyen munkákat végzett itt, hogyan lopják be magukat a tábor vezetőinek a szívébe
0:10--mi volt a legmegrázóbb élmény férje számára a hadifogolytáborban
12:55--mit csinált az interjúalany az 1940-es években, hogyan lesz tanító és milyen körülmények között tanít
18:58--hogyan úszták meg a szovjetek bevonulását, hogyan viselkedtek az orosz katonák
Interjúalany: Dr. Béla Pálné, Villányi Éva
Felvétel időpontja: 2010. november 25.
