Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
Gulág - Málenkij robot
oktatás
tanács
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
emigráció
hétköznapi kommunizmus
'50-es évek
megszállás
Kádár-korszak
II. világháború
60-as évek
NSZK
'70-es évek
'40-es évek

Gyermeki szemmel 1956-ról

2921 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Témakörök: Mindennapi élet , 1956
Leírás: Az interjúalany 1945-ben született Szabolcsveresmarton. Elmondja földműves családjának történetét, gyermekkorának élményeit. A második világháború végén az orosz megszállás szörnyű volt, a katonák sokakat megerőszakoltak. Az interjúalany édesanyját és nővérét erdőben, bunkerban, gallyak alatt bújtatták. Édesapját meg akarták ölni, amikor a szomszédasszony védelmére kelt. A háború után is nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (02:56) 11-évesen, 1956-ban került fel Budapestre, iskola mellett nővére gyermekére vigyázott. Elmondja élményeit a forradalomról. A harcok alatt szinte végig a lakásban tartózkodott unokaöccsével. (06:10) A forradalom után nővére és sógora emigráltak, unokaöccsével együtt visszakerültek a faluba. Unokaöccsét később az apai nagyszülők visszavitték Budapestre tanulni. Azinterjúalany az általános iskola befejezése után elkezdte a gimnáziumot, de nem tudta befejezni, mert édesanyja betegsége miatt otthon kellett maradnia. Ekkor ismerkedett meg férjével, hamar összeházasodtak és családot alapítottak. (08:44) 1973-ban a helyi óvódában helyezkedett el dajkaként, 31 évet dolgozott le ott, mielőtt nyugdíjba ment. Tanácstag is lett, de nem volt valódi hatalom a kezében. Elmondja, hogy ebben az időszakban aszfaltozták le az utcákat, építettek új iskolát és óvódát. (11:14) Szülei mindvégig földművesek voltak, be kellett lépniük a TSZ-be. Édesapját a világháború után elvitték malenkij robotra. (12:52) Gyermek volt az 1956-os események alatt, csak emlékképei vannak. Emlékszik arra, ahogy a tankok bevonultak, látta, ahogy egy tank átgázol egy biciklisen, látott felakasztott, felgyújtott embereket. (14:54) Elmondja, hogy férje is a TSZ-ben dolgozott, de nagyon nehezen lehetett ebből megélni. Így nehézségekbe ütközött az is, hogy három gyermekét taníttathassa. (16:18) Beszél arról, hogyan élt nővére és családja, amikor 1956-ban hozzájuk költözött Budapestre. Nagyon kicsi pincelakásban nyomorogtak. Hajnaltól dolgoztak, nővére a hat hónapos gyerekkel járt munkába. Ezek a körülmények voltak a fő indodok, hogy 1956-ban az emigrációt választották és az NSZK-ban telepedtek le. A kemény munkának köszönhetően hamar talpra tudtak állni. (19:06) Elmondja, hogyan nézett ki a falusi családi ház. Kicsi volt, egy szobával, konyhával és kamrával. 1987-ben építette fel jelenlegi családi házát OTP kölcsönből. (20:46) Visszatérve mesél arról, hogy 1956-ban hogyan jutott vissza Budapestről Szabolcsveresmartba apja segítségével, aki öreg koldusnak álcázta magát. (23:00) Beszél a mostani fiatalok lehetőségeiről, kilátásairól. Úgy gondolja, nekik sokkal könnyebb tanulniuk, de jóval nehezebben szerezhetnek állást. (25:08) Elmondja, hogy1856-ban szívesen utazott fel Budapestre. Nagyon örült annak, hogy a határnyitás után Nővére hazalátogathatott. (26:26)
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Lakó Lászlóné
Interjúalany lakhelye: Szabolcsveresmart
Interjúalany született: Szabolcsveresmart, 1945
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Felvétel helyszíne: Szabolcsveresmart

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér 2:53 a háború alatt nagyon nehéz volt élelemhez jutni, mesél a gyermekkor háborús tapasztalatairól 7:22 az ostrom elől a szülei őket Svájcba menekítették, felidézi a család háborús emlékeit Budapest ostromáról 20:31 az ő házukba az NKVD-sek költöztek be, mindent kiraboltak 26:01 Svájcban nem érte el a nélkülözés, de itt nem volt ép ablaküveg, nem volt tüzelőjük 29:30 édesapját kirúgták az állásából, emiatt vesztette el a hitét Istenben, mesél a Rákosi-rendszer visszásságairól, ennek ellenére az ő korosztálya szabadnak érezte magát 41:30 a privilegizált orosz osztályból simán felvették az egyetemre, de ők 1953-as „Nagy Imre” évfolyam voltak, amiért a DISZ-gyűlésen gyanúsnak nyilvánították őket 44:40 1956-ban kitört a forradalom, és ő a forradalmi diákbizottság tagja lett, nem akarták a kapitalizmust visszaállítani, hanem egy normális többpártrendszerben működő szocializmust akartak 54:09 1956-ban csak a Köztársaság téren történt vérengzés, ami alapvetően nem jellemezte a forradalmat
Interjúalany: Dr. Szerdahelyi István
Felvétel időpontja: 2011. március 24.

Hossz: 00:24:15
Vajda István 1935-ben született az Alföldön, a Viharsarokban. Édesapja a Blaskovits-uradalom gépésze volt, a fiú azonban már Szegeden vegyészmérnöknek tanult, ahonnan 1954-ben a Salgótarjáni Szénbányákhoz került dolgozni. Az interjú két részre tagolódik Az első rész a második világháború Battonya-Csanádpalota térségében 1944 őszén zajló harcainak elbeszélése. A második rész az Alföld paraszti világáról ad leírást. Az interjú első felében Vajda István elmeséli édesapja eltűnését a Don-kanyarban, beszámol arról a három évről, amikor nap mint nap kiment bátyjával az érkező vonatok elé, hogy a hazatérő hadifoglyoktól apja után érdeklődjék. Beszél 1944 őszének harcairól, a Vörös Hadsereg és a magyar-német erők hetekig tartó küzdelmeiről. Kitér az oroszok és a németek civil lakossággal szembeni viselkedésére, a halott katonák temetésére. A második tematikai egység a paraszti élet leírása, mely során a gépesített nagybirtok és a tradicionális kisparaszti gazdálkodás kerül szembe egymással. Betekintést nyerhetünk az uradalmi cselédek, illetve a napszámosok mindennapjaiba, munkájába, illetve szórakozásába is. 0:14--születés, gyermekkor, szülők; 1:18--hogyan került ki apja a frontra és hogyan tűnt el a Don-kanyarban; 3:30--az orosz csapatok bevonulása, hogyan élték meg a környéken dúló harcokat; 6:42--a világháborút követő időszak, a foglyok hazatérése; 8:11--a szovjet katonák viselkedése; 10:55--a háborút követő újrakezdés, gyermekként végzett napszámosmunka, a továbbtanulás; 13:56--milyenek voltak ebben az időszakban a mezőgazdasági munkák, illetve a falusi élet; 22:38--a korabeli szórakozási lehetőségek falun
Interjúalany: Vajda István
Felvétel időpontja: 2010. december 16.

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél a családjáról és gyerekkori csínytevéseiről (1:11), szakmai képzettségéről, munkáiról (4:26), édesapja I.világháborús részvételéről, hadifogságáról (5:58), hazatéréséről (15:53), saját II.világháborús emlékeiről (17:30), a Don-kanyarbeli eseményekről, ahol többek között a bátyja is meghalt (24:44). Mesél a háború utáni újrakezdésről, a hatalmas inflációról és a forint bevezetéséről (26:52), a beszolgáltatásokról, jegyrendszerről (29:10), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (31:48), MADISZ-tagságáról (33:40), a 70-es évekről (35:47), tanulmányairól (37:00), a falu történetéről írt könyvéről, a falu többszöri leégéséről (37:35), szocialista rendezvényekről, ünnepségekről (43:48), fényképészi tevékenységéről (45:47).
Interjúalany: Bene László
Felvétel időpontja: 2011. március 16.