0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja tanár volt, édesanyja könyvelő 3:15 a kommunizmus alatt a vallási életet korlátozták 4:20 iskoláit a pécsi Miasszonyunk apácák iskolájában kezdte, majd nyolcosztályos gimnáziumba folytatta, később pedig visszatért a zárdában működő tanítóképzőn folytatta, tanító lett, és ott maradt a polgári iskolában tanítani 1948-ig, akkor azonban az apácákat összeszedték, teherautóra tették, és elvitték 9:52 a Horthy-korszakról mesél, ő lett a tankerületi leventelány-vezető lett, a leventelányok fővezére pedig Horthy István özvegye volt, a vezetők minden hónapban összegyűltek nála, az ő segítségével tudtak összeházasodni 16:57 a férjét kivezényelték a frontra, ahol az élelmezésről kellett gondoskodnia, ott az utasítások ellenére ugyanazt főzette a munkaszolgálatosoknak és a katonáknak is, ezért hazaküldik, 1944. okt. 14.-én tudtak végül összeházasodni 18:50 Pécsett 1944 novemberében kiürítik, elhatározták, hogy nem mennek nyugatra, de a férje parancsnoka miatt végül el kellett menniük Zalába, ahol 1945 áprilisig voltak, majd Ausztriába mentek, ott a magyar tiszteket lefokozták és elvették a fegyvereiket 21:17 angol hadifogságba kerültek, nagyon kevés élelmet kaptak, egy napra híg bablevest, vagy egy napra egy darab kekszet, később egy kicsi kenyeret, megtiltották azt is, hogy a közeli folyóban horgásszanak 24:50 hazajövetelkor Kaposvárott elválasztották őket, Pécsre mentek haza, a szülei házából az orosz katonák rekviráltak mindent 29:50 a férjét visszahívták katonának, de hazaküldik, mert nem írja alá a Mindszenty felakasztását követelő ívet 33:39 visszaemlékezik az elmúlt rendszerekre

Az interjúalany beszél családjáról, a Felvidék visszacsatolásáról, és azt azt kísérő örömünnepről (0:21). Szól arról, mit jelentett a felvidéki magyarság számára, mikor 1945-ben ismét visszakerültek Csehszlovákiához, és arról, hogy édesapja kihúzatta a nevét a szlovák iskolából, ami után megbélyegezték a családot (3:25). Részletesen leírja, hogyan telepítették ki apját és bátjyát, és hogyan próbálta megmenteni őket a községi orvos (5:55). Szól arról, hogy édesapja miként kerültek egyfajta modern "rabszolgavasárra", aminek révén egy cseh gazda birtokára kerültek ingyen dolgozni (10:15). Az interjúalany később felkereste a községi orvos családját (9:05). Szól arról, miként tartották a házukban házkutatást a csehszlovák hatóságok, és arra, hogyan kerültek Magyarországra (15:28). Rátér a Rákosi-rendszer értékelésére valamint az 1956-os forradalom eseményeire (22:30). Szól a Kádár-korszak lehallgatásairól, az egyházi szereplők megfigyeléséről (24:40), valamint arról, mit jelentett 1956 Győrben és a határsávban (26:05). Rátér a békepapság értékelésére, az egyház fennmaradásának kompromisszumára (29:30). Szól arról, hogyan szervezett szülőfaluja megemlékező rendezvényt a kitelepítések emlékére, és arról, hogy ő derítette fel az összes ottani család mai lakhelyét (32:05). Végül arról szól, hogyan fogadták a felvidéki kitelepítetteket Csobánkán (34:15), majd arról, hogy őt is majdnem börtönbe csukták az 1956 utáni megtorlások során (36:50).

1929-ben született Mérken, itt is járt óvodába, általános iskolába. A falusi iskolarendszerről és a korabeli egyházi oktatásról mesél Tircsi Zoltán(0:25).Az interjúalany sváb származású, édesapja be is lépett a Volksbundba, emiatt a háború után be is börtönözték(04:04).Tircsi Zoltán szabóinas lett, ezt a munkát maszekként végezte egészen addig amíg nyugdíjba vonult. Ezzel kapcsolatban mesél a feleségéről és a fiáról is(5:22).A bátyja SS katona volt(7:37).Az interjúalany a Horthy-korszakbeli a betelepült svábok öröklésről, a családfelépítésről stb beszél(7:41). A háború végén Németországba került, ahol a 3. osztályt is elvégezte. A bukás előtt álló Harmadik Birodalom mindennapjairól, az oktatásról, valamint a Hitlerjugendről is mesél(10:27).A Hitlerjugend-es egységét Ausztriában oszlatták fel, 1945 július 27.-én ért haza(14:05). Az interjúalany elmeséli, hogy személyes tapasztalatai alapján a KAPO emberei verték csak a zsidó civileket(15:36).A háború munkaszolgálatot is végzett, ennek keretében részt vett a taszári, kunmadarasi repterek építésében. (16:22).Szakmájában elismertnek számított, innen hurcolták el munkaszolgálatra(17:52).Németországban nem éltek rokonai, csak az USA-ban élt egy nagynénje. Volt egy barátja, akinek szintén az USA-ban éltek rokonai, emiatt őt is elvitték munkaszolgálatra(19:12).Az interjúalany sógorának öccse a Hunyadi SS hadosztályban szolgált, emiatt nem is mert hazajönni a háború után. A bátyja az SS múltja miatt 8 évig volt szovjet fogságban. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(20:31).A háború után továbbtanulásban, munkában szerencsére nem akadályozták, így szorgalmasan tudott gyarapodni(22:53).Később egyháztanács tag és világi elnök volt. Bár voltak kellemetlenségei, de mégis meg tudta beszélni a problémáit a hatóságokkal(25:21).1948-ban egy barátjával disszidálni akartak, de édesanyja balesete miatt az interjúalany nem hagyta el Magyarországon(27:39).A disszidáló barátja néhányszor hazalátogatott, ezzel kapcsolatban elmesél néhán története(30:04).