Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
MSZMP
oktatás
tanács
úttörőmozgalom
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
párttagság
Kádár-korszak
polgármester
II. világháború
tanácselnök

Képviselő is voltam

2453 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról (1:07), második világháborús emlékeiről (3:25), tanulmányairól (5:29), pályaválasztásáról (6:52), a szocialista ifjúsági mozgalmakról (8:09), a helyi politikában való részvételéről, tanácsi tagságáról, pártba való belépéséről, tanácselnökségéről (13:40), a rendszerváltoztatás előzményeiről és a rendszerváltoztatásról (18:08), polgármesterré választásáról (19:40), a helyi fejlesztésekről, beruházásokról (20:00), végül a temetéseken vállalt szerepéről (22:50).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Gubicza Tibor
Interjúalany lakhelye: Pusztaszabolcs
Interjúalany született: Cece, 1937
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 11.
Felvétel helyszíne: Pusztaszabolcs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél arról, hogy egy ortodox zsidó családban született (0:53), vall zsidóságáról és arról, hogy 16 éves kora óta párttag (3:54). Mesél arról, hogy két nagybátyja emigrált Palesztinába a 30-as években és megalapították az izraeli hadsereg elődjét (6:00), a koncentrációs táborbeli körülményekről (7:10), arról, hogy kinevették őket, mikor elvitték a gettóból (9:10), a mai magyar közéletben jelenlévő antiszemitizmusról (11:01), népművelő feladatairól (11:52), fia tanulmányairól (12:57), nyugdíjas éveiről (14:14), a zsidó szokásokról, a vallás sajátosságairól, az ünnepekről (15:24). Beszél férjéről (23:59), 1956-os emlékeiről (25:56), a Rákosi-rendszerről (29:22), Marosán Györgyről (30:16), a Kádár-rendszerrel és Kádár Jánossal kapcsolatos gondolatairól (31:41), az 1945-ös hazatérése utáni életről (33:45), tanulmányairól (37:25), nővéréről, aki szintén megjárta Auschwitzot (41:03), munkaszolgálatos édesapjáról (43:28).
Interjúalany: Baki Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. január 07.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél gyermekéveiről, oktatásáról (0:45), beszél családjának II. világháborút érintő emlékeiről (19:00), majd a ministrálásról és mezőgazdasági munkákról szól (07:48). Rátér a az egyetemi évekre és a KISZ-tagságra (15:41). Szól az 1956-os forradalomról (23:15), és elemzi a rendszerváltoztatás utáni munkakörülményeket, a munkaerőpiac átalakulását, a külföldi és magyar munkavégzési elképzelések közötti különbséget (25:45).
Interjúalany: Kerekes Miklós
Felvétel időpontja: 2010. november 18.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a faluról (Rozsály), amelyben felnőtt (0:28), családjáról (1:55), a szovjet megszállásról, a jegyrendszerről és a beszolgáltatásról (6:35), arról, hogyan dolgozott gyermekkorában napszámosként, ennek kapcsán kitér családja anyagi körülményeire (9:55). Megemlíti apja katonai szolgálatával kapcsolatos élményeit (12:05), majd sógoráról mesél, aki Recsken raboskodott (14:46). Ismét kitér a Rákosi-korszak beszolgáltatásaira, valamint a szovjet megszállásra (17:22). Beszél a család ünneplési szokásairól (20:05), férje munkájáról (20:57), a korabeli falusi temetkezési szokásokról (22:26), iskolai élményeiről (25:35), a vallási ellentétekről (26:36), majd összehasonlítja a Rákosi-, és Kádár-korszakot, és megemlíti, hogy a '70-es évektől szakácsnőként dolgozott (28:43), végül a korábbi falubeli körülményeket összehasonlítja a maiakkal (34:05).
Interjúalany: Petruska Jenőné
Felvétel időpontja: 2010. július 10.