Interjú
Gyűjteményhez ad
Egy sikeres TSZ elnökének visszaemlékezései
2585 megtekintés
Hossz: 00:39:00
Témakörök:
Mindennapi élet
Leírás:
Az interjúalany elmondja családjának történetét, gyermekkorát, iskolás éveit. Egy kis 200 fős faluban nőtt fel, mindenkit ismert. Az általános iskolában egy teremben volt minden osztály, ez rontott az oktatás minőségén. (02:30) Később Mohácsra került a Mezőgazdasági Technikumba. Elmondja a falusi életet, munkát. (06:14) Szülei a TSZ-esítésig saját földjükön dolgoztak, teheneket tartottak. (07:32) A Technikum elvégzése után a Kaposvári Állattenyésztési Főiskolát végezte el, majd a kátolyi TSZ-be került. Elmondja, hogy a környéken minden faluban volt TSZ, ezeket egyesítették és ágazatokra bontották le. Elmondja a TSZ működését, az elvégzett munkákat. (14:28) A TSZ egykori tagjai és dolgozói a mai napig tartják egymással a kapcsolatot. Az interjúalany elmondja a TSZ szabályait, felépítését. (17:56) A környék délszláv lakossága összetartott és megőrizte nyelvét, kultúráját is. Több hagyományőrző rendezvényen is részt vettek. (18:56) Az idő múlásával és a technika fejlődésével a TSZ is "szabadabbá" vált. Az újítások miatt szükség volt fiatal szakemberekre is. A TSZ díjakat nyert, Baranya megyében ez működött a legjobban. (28:00) A Kádár-korszak vége felé a TSZ sikeresebb tagjai már megengedhették maguknak az autó vásárlását, fürdőszoba építését, különböző fejlesztéseket. Az interjúalany elmondja az egyéni felemelkedés különböző lehetőségeit, a fizetések alakulását, a nyereségek szétosztását. (33:46) A rendszerváltoztatásnak többségében pozitív hatásai voltak, de az interjúalany szerint rosszul zajlott le a földosztás. a TSZ sikeresen még 2000-ig működött, utána Kft.-k alakultak. (36:18) Az interjúalany nyugdíjas évei is főleg munkával telnek. (38:42)
Említett időszakok, témák
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Szabó János
Interjúalany lakhelye:
Szellő
Interjúalany született:
Szellő,
1945
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas tsz-elnök
Felvétel időpontja:
2011. április 20.
Felvétel helyszíne:
Szellő
Interjút készítette:
Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Piarista diákból atomfizikus
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, piarista oktatásáról, magyartanárának, Bulányi Györgynek a hatásáról (0:05), majd rátér arra, hogy a piarista szellemet közvetítette az iskola, de mindenkinek meg kompromisszumra kellett jutnia a kommunista rendszerrel (4:55). Szól II. világháborús emlékekről, a bombázásokról, egy osztálytársa haláláról és temetéséről (9:45), valamint a zsidóüldözésről (13:03). Szól érettségi vizsgájáról (14:48), egyetemi felvételijéről és az egyetemi tanszabadság akkori magasabb fokáról (15:40). Szól arról, hogy miként került végül fizikus szakra (17:20), és arról, hogyan kezdett az egyetemen feladatokat vállalni (19:45). Szól arról, hogyan ütközött a kommunista rendszerbe az egyetemen: egy munkás barátjához intézett félreértett viccből botrány lett, egy társának pedig azt tanácsolta a tanulmányi osztály, hogy ne egy évfolyamtársat, inkább egy munkáslányt vegyen el (22:00). Elmondja, hogy a katolikus egyház akkoriban közeledni akart a munkássághoz, de későbbi felesége lelkiismeretvizsgálati papírját átkutatták és felreértették, így abból is botrány lett (24:20). Szól arról, hogyan döbbent rá arra, hogy 1948 után már csak "csendben" lehetett tanulni az egyetemen (26:00), valamint szól Sántha Kálmán munkásságáról és rendszerellenességéről (28:58). Beszél arról, hogy először rezignáltan, majd lelkesen fogadta 1956-ot (32:50). Végül szól a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak különbségeiről (34:42) és későbbi kutatói tevékenységéről (36:08).
Interjúalany: dr. Berényi Dénes
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Interjú Dubóczki Bélánéval, Ancika nénivel
Hossz: 00:29:00
Az interjúalany mesél arról, hogy milyen volt az élet a falujában a Horthy-korszak valamint a II. világháború alatt. Mesél az oroszországi kényszermunkára vitt helyiekkel kapcsolatban őrzött emlékeiről, házasságáról és az '50-es évek mindennapjairól is. Elmondja, hogy milyenek voltak a korabeli házasodási szokások, és milyen ruhákat hordtak az emberek.
0:35--születés, család, szülők, együttélés a helyi zsidókkal, hogyan mulatoztak és szórakoztak ebben az időben a fiatalok;
9:05--mi volt a csendőrök feladata, mit dolgoztak fiatalok a zsidóknak;
12:30--az oroszországi kényszemunkára vitt helyiekről őrzött emlékei, a háború utáni évek, mit dolgoztak;
16:46--család, házasság, mit dolgozott, férje munkája;
21:0--milyen volt a korabeli lakodalom, milyenek voltak a korabeli házasodási és udvarlási szokások;
25:9--milyen ruhákat hordtak
Interjúalany: Dubóczki Béláné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
Interjú Budai Jánossal
Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor
3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl
5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről
7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza
8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak
12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt
14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak
18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.
