Interjú
Gyűjteményhez ad
Sport egy életen át
2611 megtekintés
Hossz: 00:53:00
Leírás:
Az interjúalany 1933-ban született Szentesen. Apja kertész volt, anyja háztartásbeli. A négy testvér közül ő volt a legfiatalabb. (00:48) 1940-ben kezdett iskolába járni. Beszél a Klebelsberg által építtetett tanyasi iskolákról, amelyek egyikébe járt elemibe. 1942-ben vezették be a nyolcosztályos iskolát. Beszél az oktatás menetéről. Az egészséges életmód és a fűtés hiánya miatt sokat gimnasztikáztatták a diákokat. A háborús időszakban össze kellett vonni több osztályt. (07:52) A háború után kapott kedvet a sporthoz az iskolai testnevelőórák hatására. Elsősorban futott, úszott és gátat ugrott. (10:12) Beszél arról, hogyan élte meg gyerekként a II. világháborút. Apja katona volt, 1944-ben hazaszökött. A jegyrendszer miatt nehéz volt hozzájutni a szükséges élelemhez, árucikkekhez. Szentest nem bombázták, de hallotta és látta a szegedi légitámadásokat. Egy repülőgépet a közelben lőtték le, a néger pilótának sikerült ejtőernyővel kiugrania. Ez az akkor gyermek interjúalanynak maradandó élmény, mert akkor látott először lezuhanó repülőt, ejtőernyőt és négert. (16:26) 1944 szeptemberében érte el a Vörös Hadsereg Szentest és környékét, ez jelentette a harcok végét. Azonban a háború utáni évek sem voltak könnyebbek, többször éhezett a család, szinte mindenüket elvették. (18:06) Az iskolában előnyben volt, mivel mindig egy fejezettel a diáktársai előtt járt. Mire középiskolába került a háború után, már teljesen más volt az iskolarendszer szellemiségben és oktatási rendszerben is. Az interjúalany közgazdasági gimnáziumba került. Oroszt kellett hivatalosan tanulnia, de mivel nem volt képzett orosz szakos tanár, sok esetben latint oktattak. (24:22) 1948-ban lehetett már egyértelműen tudni, hogy Magyarország a szocialista táborba kerül. Innentől kezdve a hangulat is háborús volt, főleg a jugoszláv-szovjet konfliktus miatt. (27:02) Hogy a fiatalok készek legyenek a háborúra már a sorkatonaság előtt, elindult az MHK (Munkára Harcra Kész) Mozgalom. Azonban valódi célját a mozgalom nem érte el, hanem a magyar sport utánpótlásbázisa lett. Elsősorban atlétika gyakorlatok voltak, sok futót nevelt ki a Mozgalom. Az MHK versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtókat kiemelték, így került az interjúalany a Szegedi Vasutas Sportegyesülethez, mint atléta. (32:40) Az interjúalany 1952-ben döntötte el, hogy testnevelőtanár lesz. Elmondja, hogyan jutott be a Testnevelési Főiskolára. Beszél a TF-en zajló oktatásról. A TF viszonylag konzervatív iskolának számított, elsősorban jó testnevelőtanárokat akartak képezni, nem a szocialista embertípust létrehozni. Kiváló szakemberek oktattak, nem a párthűség volt az elsődleges. (41:10) Sok élsportolót személyesen is ismert. Egyesek tanították, többekkel együtt tanult. Az iskola elvégzése után nem dönthetett arról, hova kerül, így nem mehetett haza Szentesre. Végül olimpikon barátjának a segítségével Vácra került. (44:46) Az interjúalany beszél az OTHS-ról (Országos Testnevelési Sporthivatal). Nem volt külön minisztériuma a testnevelésnek, hanem ez a társadalmi szervezet intézte az ügyeket. Ide tartozott a testnevelés, szabadidő- és versenysport. Amikor testnevelést tanított, még másképp zajlottak az órák. A gyerekek sokkal lelkesebbek voltak és órán kívül is sportoltak, mivel nem vette el a szabadidejüket a TV, számítógép. Jó baráti társaságok alakultak ki, amelyek együtt dolgoztak. (47:34) Az interjúalany testnevelői munkájáért több kitüntetést is kapott. Beszél a kollégiumi nevelőtanárként végzett munkájáról, a diákönkormányzatok létrejöttéről. (52:36)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Bodnár Ferenc
Interjúalany lakhelye:
Vác
Interjúalany született:
Szentes,
1933
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas testnevelő tanár, edző
Felvétel időpontja:
2010. december 09.
Felvétel helyszíne:
Vác
Interjút készítette:
Madách Imre Gimnázium, Vác
Kapcsolódó interjúk
A cserkészet az életem
Hossz: 00:46:00
0:00 a cserkészet eredetéről mesél, és arról, hogy hogyan került be a cserkészmozgalomba, különböző túléléshez szükséges dolgokat tanulnak, sokat túráztak
3:18 a háború után 1948-ig megmaradt a cserkészet, akkoriban nem voltak edényeik, vagy sátraik, mert a háború elvitte őket
4:09 az édesapja harcolt az első világháborúban, orosz katona volt, és a hadifogság után Magyarországon telepedett lett
6:21 1945-ben, mikor elfoglalták Gyöngyöst, az édesapja után az orosz állampolgárságot is elvállalhatná, de nem teszi, nem éri emiatt retorzió, édesapja a világháborúban tolmácsként dolgozott
11:20 a szovjet katonák nem nagyon tisztelték a törvényt, sok volt az atrocitás, dugdosták előlük a lányokat, mesél a Gyöngyös körüli harcokról is
15:11 a német megszállást alig vették észre, a szovjet megszállásnak sokkalt több nyoma maradt, ugyanakkor a zsidók, akik ott laktak, sárga csillagot viseltek
17:40 a zsidókat azonban 1944 május elején kiköltöztették, az édesanyja zsidó házakhoz járt mosni, de ezt szintén megtiltotta egy rendelet
20:58 a közelben volt a gettó, mesél arról, hogy sorrendben hogyan történt a zsidóság ellehetetlenítése, a gettóba bejárt dolgozni, de titokban
24:19 1944-ben felkerült Pestre, a nagynénjéhez vitt élelmet, átélt Budapesten is bombázást is, ami sokkal erősebb volt, mint a gyöngyösi
29:59 a háború után alig volt élelem
31:15 a Rákosi-korszakban a kinevezett emberek üldözték el a korábbi szakembereket, Gyöngyösön a hatalom a keresztény egyesületeket üldözte, Kis Szalézt és a KEDIM nevű egyesületet gyilkossággal vádolták meg
37:59 1956-ra emlékezik vissza
40:32 a megtorlás idején összeszedték az embereket, elvitték őket, gyakran csak a rosszakaróik feljelentése miatt
Interjúalany: Berecz József
Felvétel időpontja: 2010. december 09.
Interjú Szathmáry Judittal
Hossz: 00:33:00
0:00 családi háttér, gyermekkor
1:14 édesanyja családja erdélyi volt, de a családját kitoloncolták, mert nem akartak hűségesküt tenni a román államnak, így kerültek Szolnokra
3:03 gimnáziumba csak külön engedéllyel mehetett, mert a családja politikailag osztályidegennek számított, egyetemre nem vették föl, ezért zenei pályára került
5:20 mesél az osztályidegen kategória meghatározásáról
5:52 a háború alatt Budapestre költöztek a nagybátyjához, mert édesapja akkor már katona volt a fronton, a Nyugati pályaudvar környékén laktak, amit gyakran bombáztak
8:30 két német katona húzta meg magát náluk, ők ellenálltak, ezért a pincében lelőtték a magyar katonákat és a nagybátyját is, a nagyapja pedig szívinfarktust kapott ennek hallatára
12:31 a bátyja részt vett politikai megmozdulásokban már diák korában, versei miatt görbe szemmel nézett rá, a Pázmányon bekerült egy mozgalomba, koncepciós per volt belőle, 15 évet kapott 1952-ben, másodfokon pedig 12 évre csökkent a büntetése
15:24 a bátyja Tatabányán volt börtönben, de nem bírta az ottani munkát, ezért a váci fegyházba került, ott ült 1956 júniusáig, amikor is szabadon engedték, az ottani cellákban több költővel találkozott, de oda zárták be a pálos rend tagjait, vagy korábbi diplomatákat és vadászpilótákat
20:04 a bátyja végül bárzongorista lett, mert nem kapott máshol állást
22:37 ő részben találkozott azokkal, akik együtt raboskodtak a bátyjával
23:50 a börtönlátogatásokról mesél
25:50 az édesanyja nem tudott elmenni óvónőnek, mert „ilyen fiút nevelt föl”, az édesapjának pedig a politikai ünnepek előtt utcát kellett söpörnie
28:45 korabeli vicceket mesél
30:24 a bátyja a börtönből való távozása után nem írt többet verset, és sajnos azt sem érhette meg, hogy a perújrafelvétel során semmisnek nyilvánítsák az ítéletet
Interjúalany: Szathmáry Judit
Felvétel időpontja: 2011. február 26.
Hadifogoly mindennapok
Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, kisparaszti családból származik, de édesapja eladta a földjét, és Szolnokon dolgozott
1:33 1943 októberében bevonult katonának Debrecenbe, majd tartalékos tiszti iskolába került
3:00 1944 júniusában nyugatra indultak, az első megállójuk Ausztriában volt, amerikai hadifogságba estek
5:52 teherautókon Csehországba viszik őket, ahol átadják őket az oroszoknak, de az orosz katonák szívesen fogadták őket
9:36 de onnan marhavagonokban elindítják őket Budapestre, majd Szolnokra, ahol a szüleit még látta
16:08 továbbindítják őket, majd egy romániai gyűjtőtáborba vitték a hadifoglyokat, onnan pedig a Szovjetunióba transzportálják őket, a romániai gyűjtőtábort maguk között csak haláltábornak nevezték, nem volt tábori vécé, nem kaptak ennivalót
19:28 őket Izsevszkbe vitték, ami az Urál nyugati oldalán volt, az udmurt autonóm régióban
21:43 ők, mivel tisztek voltak, nem dolgoztak eleinte, de maguk kérték, hogy mehessenek dolgozni, velük volt Imrédy János, Imrédy Béla fia is hadifogságban
23:42 az oroszok nem is láttak még almát, csodálkoztak rajta, nagyon szegény volt a térség; a hadifoglyok nagyon lefogytak, és a hasuk felpuffadt, a halálos beteg foglyok egy részét hazaküldték, hogy ne rontsa a statisztikát, nagyon kevesen tértek haza onnan
26:43 a békeszerződés megkötése után változtak a körülmények, pl. nem kellet őrrel bemenniük a városba
28:05 1949-ben jöttek haza, Imrédy Jánost nem engedték haza
29:42 a bátyja két héttel később ért haza, mint ő, nekiláttak az álláskeresésnek, Szolnokon az építőiparban helyezkedett el, majd később a vízügynél dolgozott, és onnan vonult nyugdíjba
31:23 be akarták léptetni a pártba, de nem lépett be, a Rákosi-korszak szörnyűségeit idézi fel
35:04 1956-ban a vízügynél is voltak megmozdulások, őket elvitték a forradalom leverése után
37:10 a Kádár-korszak enyhébb volt a Rákosi-rendszerhez képest, nem kellett félelemben élni, de a vallásosság például hátrányt jelentett
Interjúalany: Csomor István
Felvétel időpontja: 2011. február 04.
