Interjú
Gyűjteményhez ad
Visszaemlékezés a szécsényi cserkészmozgalomra
2321 megtekintés
Hossz: 00:48:00
Leírás:
Az interjúalany beszél a Horthy-korszak negatív vonásairól, II. világháborús élményeiről. Mesél a magyar, illetve a szécsényi cserkészmozgalom megalakulásáról és további történetéről.
0:4--családja, szülei, milyen körülmények között éltek;
2:3--milyen emlékei vannak a Horthy-korszakról, az időszak negatív vonásai;
4:40--a zsidók deportálása Szécsényből;
7:13--emlékei a szovjetek bevonulásáról Szécsénybe, hogyan menekültek előlük;
9:45--milyen volt a szécsényi polgári iskola;
17:51--a magyar cserkészet újjáalakítása a forradalom után, milyen volt a cserkészet;
21:00--a Levente Mozgalom és a cserkészet, hogyan nevelte a cserkészet a katonaság igényei szerint a fiatalokat, milyen kapcsolat volt a Levente Mozgalom és a cserkészet között;
27:5--II. világháború hatása a cserkészetre;
30:6--milyen céllal alakult a legelső cserkészmozgalom;
31:57--mikor, hogyan alakult meg a szécsényi cserkészmozgalom, milyen szerepet játszottak ebben a helyi ferencesek;
36:00--Teleki tevékenysége a cserkészmozgalomban, a gödöllői dzsembori;
40:36--hogyan építik újra majd szüntetik meg a II. világháború után a cserkészmozgalmat;
45:24--hogyan zajlott le a rendszerváltoztatás után cserkészet újjászervezése
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Politika és egyház viszonyáról
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Kolosi Tibor
Interjúalany lakhelye:
Szécsény
Interjúalany született:
Szécsény,
1933
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2011. március 07.
Felvétel helyszíne:
Szécsény
Interjút készítette:
LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény
Kapcsolódó interjúk
Szegény világba születtem bele...
Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél a Levente Mozgalomról, a II. világháború előtti oktatásról. Elmeséli a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, beszél a német, az orosz és a román katonák bevonulásáról. Említést tesz az 1956-os salgótarjáni eseményekről is.
0:35--születése, szülei fogalalkozása;
2:5--iskolái, a korabeli oktatás, hitoktatás;
3:10--milyen szakmát tanult, mi befolyásolja a szakmaválasztásban;
3:50--emlékei a Levente Mozgalomról;
8:43--emlékei arról, hogy a németek hogyan készülnek a háborúra;
10:20--emlékei a felvidék visszacsatolásáról;
14:28--emlékei a világháború kezdetéről, Kassa bombázásáról, a magyar hadüzenetről, és a világháborúban harcoló édesapjáról, a harcoló magyarokról, az orosz front eseményeiről;
28:0--a román katonák bevonulása a környékükre, viselkedésük;
35:48--hogyan került haza az édesapja a háborúból, hogyan vonult át rajtuk a front, hogyan kezdődik újra az élet a háború után;
38:0--emlékei az 1956-os eseményekről
Interjúalany: Borkovics Pál
Felvétel időpontja: 2010. október 06.
Lovastúrák a Kádár-korszakban
Hossz: 00:45:58
Az interjúalany elmeséli, hogy származása, illetve későbbi 1956-os tevékenysége miatt miért nem sikerült hosszú időn keresztül megfelelő állást találnia, és hogy hogyan sikerült az 1970-es években beindítania egy lovastúrák szervezésével foglalkozó vállalkozást.
0:12--születés, család;
1:15--továbbtanulása, miért nem sikerült tengerésznek lennie és hogyan tanult tovább, és milyen nehézségekkel kellett szembenéznie származása, illetve 1956-os tevékenysége miatt;
4:2--hogyan kezdett az 1970-es években idegenforgalmi tevékenységbe;
14:37--hogyan működtek a szocializmusban a lovastanyák, milyenek voltak a lovastúrák
Interjúalany: Molnár Pál
Felvétel időpontja: 2011. május 04.
A Kádár korszak gyermeke voltam
Hossz: 00:52:16
Az interjúalany mesél diákéveiről, az úttörőmozgalomban, illetve az úttörőtáborokban szerzett élményeiről. Beszél a makói Medicorban esztergályosként töltött éveiről, a Medicor Klub megalapításáról, illetve a makói úttörőházban végzett tevékenységéről. Elmondja, hogy a rendszerváltoztatás idején hogyan vett részt a helyi KISZ lebontásában, és mihez kezdett ezt követően.
0:9--születése, szülei, gyermekkor, az úttörőmozgalomról és úttörőtáborokról őrzött emlékei;
3:43--az 1970-es árvíz;
4:35--nagyapja II. világháborús katonai szolgálata;
5:35--családja vallásossága;
6:25--hogyan jutottak le úttörőként a Balatonra;
8:2--örsvezetői tevékenysége, milyen örsi programok és tisztségek voltak;
9:29--a háztájizás, maszekolás, fusizás, milyen munkákat végzett gyermekként;
11:30--hova került az általános iskola után, milyen szakmákat tanult, hogyan került kapcsolatba a fotózással;
16:53--munkája esztergályosként, tevékenysége a gyári KISZ klubban;
25:41--munkája a makói úttörőházban;
29:27--a Medicor Klub megalapítása és működése;
37:27--katonaság;
39:13--a Makói Videóművészet Műhely megalapítása;
39:50--hogyan alakult az élete a rendszerváltoztatást megelőző időszakban;
45:16--látogatása Nyugat-Berlinbe;
48:57--hogyan lett KISZ-bizottsági elnök, részvétele a helyi KISZ lebontásában;
50:32--mit csinál manapság
Interjúalany: Czibolya Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. április 11.
