Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
egyház
katonaság
Néphadsereg
rendszerváltoztatás
Hit Gyülekezete
ÁEH

Voltak idők, amikor a rendes emberek börtönben ültek

2743 megtekintés

Hossz: 00:27:57
Témakörök: egyházak
Leírás: Köves Tivadar baptista családban nőtt fel. A Kádár-korszakra jellemző kettős gondolkodást a családjában figyelhette meg, mert voltak vélemények, amiket csak családi, szűk baráti körben hangozhattak el, például az Állami Egyházügyi Hivatal megalkuvó, a hatalom által korrumpált tisztviselőiről. A baptista egyházról szólva Köves Tivadar megemlíti, hogy a baptista lelkipásztorok között is voltak, akik nem alkudtak meg a hatalommal, de ezeket elöljáróik nem védték meg. Tanulmányi évei alatt nem volt KISZ-tag, első munkahelyén sem lépett be a Pártba. Amikor bevonult a hadseregbe, hogy teljesítse sorkatonai szolgálatát, lelkiismereti okból megtagadta a katonai eskütételt, és ezért több hónapos vizsgálati fogságba került, ahol igazi nehézfiúkkal volt alkalma együtt ülni. Egy karizmatikus csoportba belépve megtapasztalhatta, hogy milyen érzés rendszerellenesnek minősített összejöveteleken részt venni. A csoportot megfigyelték, a telefonjaikat lehallgatták. 0:7--miben tapasztalta meg a vallásszabadság hiányát az 1970-es és az 1980-as évek Magyarországában; 2:0--hogyan viszonyult a környezete a Kádár-rendszer egyházpolitikájához; 4:40--milyen viszonya volt gyermek- és fiatalkorában a rendszerhez; 8:28--hogyan szabadult ki a börtönből, ahova a katonai szolgálatmegtagadás miatt került; 11:36--mit gondolt a rendszerváltoztatás korának idejében a rendszerről; 13:8--hogyan próbálták meg elkerülni az istentiszteletek során a rendőrség figyelmét; 16:43--hogyan talált rá a Hit Gyülekezetére, milyen hatással volt ez az életére, hogyan szolgált más emberek számára példaként a börtönben
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Köves Tivadar
Interjúalany lakhelye: Nyíregyháza
Interjúalany született: Budapest, 1967
Interjúalany foglalkozása: vállalkozó
Felvétel időpontja: 2011. március 20.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:57:00
Az interjúalany beszél családjáról, tanulóéveiről (1:20), valamint arról, hogy jegyző édesapját üldözték a nyilasok, bújdosnia kellett (3:58). Szól arról, hogy az ott maradt kisnyilasok megalapították a kommunista pártot, így tovább folytatódott édesapja üldöztetése. Bár a népbíróság felmentette, az egészsége ráment az üldöztetésre, nem kapott érte nyugdíjat, és a lakását is elvették (6:35). Szól arról, hogy a megszálló orosz katonák elvették édesapja zsebóráját (11:05), majd arról, hogy édeasnyja rokonai meghaltak a Don-kanyarban (12:50). Szól a zsidók gettóba tömörítéséről és elhurcolásáról (13:12), majd a református kollégium államosításáról, a változásokról, a tandíj eltörléséről és a tanári kar megváltozásáról, valamint a sportéletről (16:10). Szól arról, hogy osztályidegennek számított "népnyúzó jegyző" édesapja miatt, a felvételijét pedig elvágta a párttitkár (28:05). Egy állami gazdaságnál helyezkedett el, ahová katonai szolgálata után nem akarták visszavenni (30:25). Elmeséli, hogy egyszer nem fogadták el az aratási jelentését, mert nem írt bele hazug adatokat a túlteljesítésről (31:58). Szól katonai szolgálatáról, ami épp 1956 október végén ért volna véget, és ahol rádiósként teljesített szolgálatot (36:45). Beszél arról, hogy nem örültek az 1956-os forradalomnak, mert nem szerelhettek le, hanem készültségbe álltak (38:45), valamint arról, hogy el voltak készülve Zalaegerszeg megvédésére, de a szovjet túlerő miatt megadták magukat (41:45). Az ezredparancsnok "árulása" miatt a lakosság megvetette a katonákat (44:35). Visszatért a civil életbe, a textilgyárban helyezkedett el és esti iskolában érettségizett (47:08). Végül arról szól, hogy miként állt ellen a pártba való belépésnek, miként lett üzemvezető, és hogyan működött az üzem (51:02).
Interjúalany: Böröczky Dezső
Felvétel időpontja: 2011. április 08.

Hossz: 00:37:00
Tárgy: egyházak
0:00 családi háttér, gyermekkor 1:28 14 éves kora óta nem élt a szüleivel, mert Budapesten tanult,majd a Zeneakadémia kollégiumában lakott 2:20 a szülei hívők voltak, ő pedig ötödik gyermekként jött világra 5:18 beszél a fiatalkori megtéréséről 9:30 a szülei hitéletéről beszél, amely még a rendszerváltoztatás előtti időszakra esett, mindketten vidéken voltak tanárok 19:42 számára az elmúlt rendszerben már komoly hátrányt nem jelentett a hívő mivolta 20:34 mesél édesapja erdélyi szolgálatáról és az ottani tapasztalatairól 25:02 a szülők és a saját hitéleti bizonyságairól beszél
Interjúalany: Pánczél Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 19.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél: 0:00 -tól családjáról, származásáról 02:25-től a vidéki református lelkészek életéről 07:15-től a Nátusról 09:17-től a második világháborús élményeiről 10:15-től az osztályidegen lelkészek és kulákok 1945 utáni körülményeiről 12:28-tól a Nátus háború utáni állapotáról 15:22-től a kisasszondi tanítónőségről 23:58-tól a kántorok lemondatásáról 25:55-től a balatonendrédi nehézségekről 28:32-tól a Pápára kerülésről 30:38-tól arról, hogyan lett matematikatanár 32:50-től a nátisták mindennapjairól 39:42-től a továbbtanulásáról a Kádár-korban
Interjúalany: Varga Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. december 08.