Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
megszállás
munkaszolgálat
zsidóság
II. világháború
'40-es évek

Anya és két lánya a frontvonalban

2416 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: A Mohácsról származó Scháffer Stefánia megélte a II. világháború borzalmait: (03:10) származásuk miatt kitelepítés, a háborús front mozgása miatt menekülés, bujkálás volt osztályrészük. (05:54) Állandó bizonytalanságban, szorongásban, de az őket körülvevő polgárok, zsidó munkaszolgálatosok, helybéliek emberséges, segítőkész közösségében éltek Nagybajomban, ahová kerültek (07:00, 08:45). A család 1945 januárjában a padlásról jól látható frontvonalak, lövészárkok ellenére, a lövöldözések ellenére a házban maradt, amely óvóhelyként is szolgált másoknak (09:59, 11:19) A harcok során édesanyja súlyos fejsérülést, nővére maradandó kézsérülést, a riportalany arcsérülést szenvedett el. (17:53) A nagykanizsai kórházban ápolták őket, német (!) segítséggel kerültek oda, összesen öten. Emberségesen bántak velük (20:05). Bolgár katonatisztek jóvoltából, szerencsésen jutottak haza Mohácsra (23:40), ám az akkor 16 éves riportalany és 18 éves nővére, Mária végül elvesztették édesanyjukat, aki igen fiatalon, 42 évesen hunyt el (27:31).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gábor Gergelyné
Interjúalany lakhelye: Gyömrő
Interjúalany született: Mohács, 1929
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. május 15.
Felvétel helyszíne: Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Iskolák - 01:25, Katonaság - 03:35, Vasúti szolgálatok 05:20, front, rádiós kiképzés - 5:30-13:23, Kórházi körülmények 13:25-14:50, Háborús újítások 14:00-20:22, Felszerelés, ellátás, gyakorlatozás 20:30-24:48, Háborús hétköznapok 25:16-31:33, Kapcsolattartás a családdal 32:00-33:34
Interjúalany: Érdélyi Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 20.

Hossz: 00:44:52
Az interjúalany kitagadott apa gyermekeként született. Polgári iskoláját nem fejezi be, hogy ne legyen osztályidegen, és munkásként dolgozik. A világháború kapcsán beszél a zsidőüldözésről, az elgázosításról, az orosz katonák zaklatásairól, valamint a háború utáni munkanélküliségről, a munkaszerzés lehetőségeiről. Mesél az 1956-os makói eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:11--születés, család, apja és bátyja halála; 6:17--iskolája, gyermekkora; 13:30--a makói zsidók és elszállításuk; 19:59--emlékei a II. világháborúról; 28:31--mit csináltak a háború után, milyen volt az újrakezdés; 31:55--az oroszok által bántalmazott lányok; 34:17--emlékei az 1956-os makói eseményekról; 41:44--mi változott a rendszerváltoztatás után az azelőtti időszakhoz képest, milyen volt a munka a Kádár-korszakban
Interjúalany: Frankó Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:35:00
1928-ban született Pálmonostorán, ahol 1952-ig lakott. Szegény családból származik, róluk mesél az interjúalany(0:08).6 osztályt járt ki, nővére végzett egy "ismétlőisklát" is - erről szól pár mondatot(3:46).Az iskola után a szülei egyből befogták a gyerekeket dolgozni. Mindezek mellett a korabeli falusi oktatásról, szórakozási lehetőségekről is hallhatunk néhány történetet(5:09).Az iskolában kiemelt fontosságú volt a hittan és a templombajárás(9:00).A férje dolgozott, de az interjúalany csak kivételes esetekben, amikor jól megfizették. Egyébként a gyerekekre kellett vigyáznia. Ez férje halála, 1963 után változott meg. Erről mesél(9:30).Munkájáért több kommunista kitüntetést, elismerést is kapott(12:53).Az interjúalany a kommunista szombatokról is beszél(14:29).A második világháborús harcok átvonulását testvéreivel egy bunkerban élték át. Ezekről a zavaros időkről meséli el személyes és családi történeteit(15:27).Az egyik rokonát a háború után Szegeden egy olyan táborban tartották, ahol a katonák egészségi állapotát fel tudták javítani(24:16).Az interjúalany legidősebb bátyja a második világháború alatt sofőr volt, innen pedig Ausztráliába került(25:00).A háború után nehéz volt az élet, de akik a földekből éltek, azok elő tudták teremteni az élelmiszert(26:55).Az interjúalany a parasztságot keményen sújtó beszolgáltatásról is beszél(28:50).A falusi fiatalság munkával egybekötött szórakozási lehetőségeiről (kukoricafosztás, napraforgóverés, stb) stb hallhatunk történeteket(30:44).
Interjúalany: Huszka Ferencné Boldog Margit
Felvétel időpontja: 2011. március 23.