Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
megszállás
munkaszolgálat
zsidóság
II. világháború
'40-es évek

Anya és két lánya a frontvonalban

2401 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Témakörök: kettős megszállás, szovjet megszállás
Leírás: A Mohácsról származó Scháffer Stefánia megélte a II. világháború borzalmait: (03:10) származásuk miatt kitelepítés, a háborús front mozgása miatt menekülés, bujkálás volt osztályrészük. (05:54) Állandó bizonytalanságban, szorongásban, de az őket körülvevő polgárok, zsidó munkaszolgálatosok, helybéliek emberséges, segítőkész közösségében éltek Nagybajomban, ahová kerültek (07:00, 08:45). A család 1945 januárjában a padlásról jól látható frontvonalak, lövészárkok ellenére, a lövöldözések ellenére a házban maradt, amely óvóhelyként is szolgált másoknak (09:59, 11:19) A harcok során édesanyja súlyos fejsérülést, nővére maradandó kézsérülést, a riportalany arcsérülést szenvedett el. (17:53) A nagykanizsai kórházban ápolták őket, német (!) segítséggel kerültek oda, összesen öten. Emberségesen bántak velük (20:05). Bolgár katonatisztek jóvoltából, szerencsésen jutottak haza Mohácsra (23:40), ám az akkor 16 éves riportalany és 18 éves nővére, Mária végül elvesztették édesanyjukat, aki igen fiatalon, 42 évesen hunyt el (27:31).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gábor Gergelyné
Interjúalany lakhelye: Gyömrő
Interjúalany született: Mohács, 1929
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. május 15.
Felvétel helyszíne: Gyömrő
Interjút készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Tárgy: Mindennapi élet , 1956, szovjet megszállás
00:15 - Nagyszülők, szülők 03:10 - Szovjet megszállás (Eger) 04:25 - Az apa osztályidegen 08:00 - '56, házkutatás 12:43 - Gimnázium, úttörő, KISZ, ünnepségek 17:22 - Egyetem 18:50 - Családi változások, munka 22:30 - Kádár-korszak, vallás, szórakozás 27:10 - Rendszerváltoztatás 29:36 - Utazás 31:35 - Történelem tanítás a Kádár-korszakban 33:23 - Életmód a rendszerváltoztatás előtt
Interjúalany: Rozsnyai Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. május 13.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Hossz: 00:25:00
Tárgy: szovjet megszállás, Kádár-korszak, rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról (0:0) a cigányokat ért atrocitásokról a II. világháború alatt, elmondja, hogy nagyanyjáékat hogyan figyelmeztették a csendőrök, hogy meneküljenek (1:50). Szól arról, hogy később hogyan tudták megvenni a házukat (5:30). Beszél dédanyjáról és arról, milyen volt a cigány-magyar együttélés a Horthy-korszakban (6:08). Szól a cigányság szerepéről 1956-ban (8:54), valamint dunapataji gyermekkoráról (11:00). Beszél a Kádár-korszak foglalkoztatás-politikájáról, a cigányság integrációjáról, valamint arról, hogy vetett ennek véget a rendszerváltoztatás (12:26). Beszél a rendszerváltoztatás nagy várakozásairól és csalódásairól, a vagyon elprivatizálásáról, a zöldbárókról (16:00). Elmeséli, hogy nem lépett be az MSZMP-be, belépett viszont a dunapataji újraalakuló FKGP-be, valamint azt, hogy miként került az önkormányzatba (18:45). Felháborodott a cigány önkormányzat kisstílű vitáin, ezért elindult a választáson. Később a Lungo Drom megyei elnöke lett (21:00).
Interjúalany: Ajtai Tibor
Felvétel időpontja: 2011. május 02.
Készítette: Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest

Hossz: 00:42:00
Tárgy: kettős megszállás
Az interjúalany beszél a családjáról (1:21), Magyarország 1919-es román megszállásáról (1:45), a trianoni békeszerződés aláírásáról (3:59), édesapja munkájáról (4:40), származásáról, a székelység történetéről (7:27), szülei szegénységéről (13:19). Mesél tanulmányairól, rövid ideig visszatér a székelység történetére, majd folytatja a tanulmányairól szóló beszámolót (14:19). Kitér a beszolgáltatásokra és a kulákrendszerre (27:05), Észak-Erdély visszatéréséről (29:50), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a rekvirálásokról, a szovjetek viselkedéséről (38:37).
Interjúalany: Bányász Viktorné
Felvétel időpontja: 2011. január 22.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen