Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
NDK

Így rúgtuk mi

2194 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: Az '50-es években nőtt fel, nagyon rossz körülmények között. Miskolcon járt általános iskolában kezdte a tanulmányait. Eme iskola korabeli állapotáról beszél(0:54).1956-ban egy másik iskolába került, de ez az iskola nem volt olyan színvonalon, mint a korábbi(02:11).Több teremsportot is űzött, pl foci, kézilabda(3:20). Később gimnáziumba került - itt viszont a kosárlabdát is kipróbálta(4:31). 1964-től igazolt futbalista lett. Emellett a korablei ifjúsági, mozgalmi szervezeteket és programokat mutatja be(5:56). Mivel ekkoriban szinte senki sem élt normális körülmények között - ezt a hangulatot tárja fel az interjúalany(8:34).1962-ban KISZ tag lett, Szabó László elmeséli, hogy működött a KISZ(11:14). A versenyszerű futballra későn állt rá, mert az interjúalany úgy gondolja, többre is vihette volna. A korabeli sportéletről is mesél(13:22).Az érettségi után nem szeretett volna továbbtanulni, inkább sportolni szeretett volna(17:08).A sport mellett elment szakmát tanulni, a szakmunkásvizsgát sikeresen le is tette, majd be kellett vonulnia. Itt is kapcsolatba került a sporttal. Emelett az interjúalany a katonaéletről is beszámol(18:57).Bár több csapat is kereste, de az édesanyja miatt nem ment messzi városba futballozni. Szabó László a munkalehetőségekről és a sport kapcsolatáról beszél(25:39). A kommunizmusban a futball szinte monopolhelyzetben volt a szórakozási lehetőségek között. Emiatt is jártak annyira sokan a futballmeccsekre(29:30). Akkorban szégyennek számított az, hogy ha valaki nem volt alkalmas a katonaságra. De az ilyen embereknek adót kellett fizetniük(33:20). Kb nem tudok semmilyen time kódot írni, mert 35 perce ugyanarról beszél:D(36:54).A futball, a munka és a család mellett megszerezte a diplomáit. A továbbiakban a sporttársairól, munkájáról mesél(38:17). Aktív pályafutása után nemzetközi kapcsolatok kiépítésében segédkezett, így a csapatával több környező országban járt. Valamint elmondja, hogy az öreg fiúk csapatával nagyon jól érzi magát(40:57).A német csapatokkal nagyon jó viszuk volt, ezzel kapcsolatban a rendszerváltoztatásról és annak hatásairól hallunk pár személyes élményt(43:39).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szabó László
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Ibrány, 1948
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 20.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Cseh Bertalan beszámol a második világháború alatti tapasztalatairól, a német és román katonák viselkedéséről. Kiemelte, hogy a román hadsereg katonái több alkalommal erőszakoskodtak a civilekkel,vagy házakat fosztogattak, stb. (4:30) Az '56-os forradalom és szabadságharc idején vidéken tartózkodott, bár párttag volt (kényszerítették rá), ennek ellenére Ő is üdvözölte a forradalmat. A fegyveres ellenállásban nem vett részt.(22:32) Már az 1956-os év tavaszán TSZ-be kényszerült adni földjeit és jószágait (16:25), de eme TSZ a forradalom előtt nem sokkal meg is szűnt. Viszont 1960-ban új TSZ-t szerveztek, amibe Cseh Bertalan be is lépett és annak 1990-es megszűnéséig ott is dolgozott. A rendszerváltoztatással kapcsolatban megjegyzi,hogy a '80-as években a TSZ már egészen jól működött (10:25), de a '90-es években, a rendszerváltoztatás után a mezőgazdasági tevékenység nehézkesebb lett, sokan veszítették el vagyonukat, földterületeiket, jószágaikat (11:44).
Interjúalany: Cseh Bertalan
Felvétel időpontja: 2011. március 12.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a cserkészetről (1:01), családjáról, gyerekkoráról (3:53), a leventemozgalomról (5:28), katonai bevonulásáról (8:43), bevetéséről, második világháborús részvételéről (14:31), hadifogságáról (21:21), hadifogságból való hazatéréséről (26:38), visszatérése utáni munkájáról (34:47).
Interjúalany: Farkas István
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).
Interjúalany: Seprényi Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 01.