Interjú

Gyűjteményhez ad
Csendőrség
Securitate
önkormányzat
holokauszt
kolhozosítás
II. világháború
zsidóság
új gazdasági mechanizmus
óvóhely
besúgó
TSZ
osztályharc
FIDESZ
rendszerváltoztatás
Nagy Imre
úttörőmozgalom
oktatás
katonaság
beszolgáltatás
államapparátus

A tudás fegyver a kommunizmus ellen

2198 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról (0:42), tanulmányairól, X-es származásáról (3:37), édesapja csendőr múltjáról, a zsidóknak nyújtott segítségről (7:38), a besúgókról és a kontraszelekcióról (9:28), a téeszesítésről, a mezőgazdasági termelésről, beszolgáltatásról (10:20), Nagy Imre november 4-i rádióbeszédéről (15:52), a Kádár-rendszer konszolidációjáról, melynek következtében az emberekben kialakult egy képzet a rendszer megváltoztathatatlanságáról (17:03). Mesél arról, hogy annak ellenére elvégzett több felsőfokú iskolát is, hogy ezt meg akarták akadályozni (19:43). Beszél a katonaságról (23:36), első munkahelyeiről (29:09), a rendszerváltoztatás előtti enyhülésről, a gazdaságban már korábban elkezdődött változásokról, az új gazdasági mechanizmusról, a gazdasági munkaközösségekről (33:46), a rendszerváltoztatásról, a romániai forradalomban való részvételéről (36:37), arról, hogy a FIDESZ alapító tagja volt, valamint tatai önkormányzati képviselő (41:35). Végül beszámol jelenlegi munkájáról (43:54).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Tóth István
Interjúalany lakhelye: Tata
Interjúalany született: Zsuk, 1942
Interjúalany foglalkozása: cégvezető, közgazdász
Felvétel időpontja: 2011. április 03.
Felvétel helyszíne: Tata

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél az 50-es, 60-as évek sportéletéről és focistaként befutott karrierjéről. 0:45--születés, család, iskolák 2:10--a II. világháborúval és a megszállással kapcsolatos emlékei 4:54--hogyan került kapcsolatba a labdarúgással, milyen volt a korabeli sportélet, hogyan támogatták a sportban tehetséges gyermekeket az iskolák 8:44--hogyan figyeltek fel arra, hogy tehetséges a fociban, hogyan lesz a Honvéd tartalékos játékosa, milyen csapat volt akkoriban a Honvéd 12:50--házassága, hogyan jut lakáshoz, milyen munkát végez, milyenek voltak a korabeli focisták, kikkel került kapcsolatba közülük 17:05--volt-e lehetősége arra, hogy külföldön játszon, a politika és a futball kapcsolata, foci a mindennapokban 19:45--milyen szakmát tanult a foci mellett, milyen egyéb sportokat űzött 23:30--hogyan kezdett rajzolni
Interjúalany: Bokodi Árpád
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 01:03:04
Az interjúalany mesél gyermekkoráról, iskolás éveiről, a KISZ-ről, illetve az építőtáborokról. Beszél erdő-, illetve vízmérnöki munkájáról, és részvételéről az 1970-es árvíz elleni védekezésben. 0:13--gyermekkora, családja, a II. világháború hatása családjára, a hortobágyi tankcsata, emlékek az óvóhelyről; 9:40--kórházi élményei az 1945 utánról; 13:13--iskolás évei, pályaválasztása; 19:50--hogyan választották meg az iskola úttörőtanácsának elnökévé; 23:20--kapcsolata az irodalommal, humángimnáziumban töltött évei; 29:01--hogyan emlékszik az 1956-os eseményekre; 32:01--a Kádári megtorlás időszaka, hogyan lépett be a KISZ-be; 38:02--milyenek voltak a nyári építőtáborok; 40:16--egyetemi felvételije, egyetemi évei; 42:40--első munkahelyei; 45:00--részvétele az 1970-es árvíz elleni védekezésben, és az azt követő újáépítésben; 58:48--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást, hogyan lett újra erdőmérnök
Interjúalany: Kovács Gábor
Felvétel időpontja: 2011. március 10.

Hossz: 00:50:00
0:00 családi háttér, szülei földművesek voltak Csehszlovákiában, a pozsonyi magyar reálgimnáziumban tanult tovább 5:20 beszél a korabeli csehszlovák politikai életről, a pozsonyi várból látták azt, amikor Ausztriába bevonultak a németek 7:14 mesél a Benes-dekrétumokról, és a korabeli csehszlovák politikai vezetésről 9:42 katonaéveit már akkor kezdte el, amikor Magyarország visszakapta a területeit, ezért érettségi után 1941 októberében bevonult a Magyar Honvédségbe 12:04 utászkiképzést kaptak, ő tiszti iskolába került 16:02 1944-ben került ki a frontra 17:42 visszaemlékezik a győri bombázásokra 21:25 felidézi a fronton szerzett tapasztalatait 30:51 egy éjjel a Garam mellett lepték meg a partizánok a csapatát 43:10 Kassára tért vissza a fogságból, ott értesül a magyarok várható kitelepítéséről 45:44 az 1956-os események idején már bíró volt, elmeséli a vele történteket
Interjúalany: Sárkány Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 12.