0:00 családi háttér, édesapja egy állami gazdaságban volt könyvelő, a nagyszülei gazdálkodók voltak, és kuláknak minősíttettek 1:11 mesél az 1956-os családi emlékekről, az áramszüneteket észlelték leginkább, gyerekként pedig látja az utcán vonuló orosz tankokat, édesapja részt vesz a forradalom helyi szervezésében, jöttek is érte november második felében, de a megtorlást sikerül megúsznia 4:59 Sopron abban az időben határsáv volt, állandóan igazoltatták az ide utazókat 6:18 volt úttörő, és KISZ-tag is, de járt hittanra, édesapja nem tiltotta, pedig cserkész volt, azonban abban az időben az úttörőkön kívül nem volt más gyerekközösség, a középiskolában pedig mindenki automatikusan KISZ-tag volt 10:48 orvosi pályára akart menni, bár a szülőknek nem ez volt a szándéka, elsőre nem vették föl az egyetemre, ezért Pécsre ment segédnővérnek 13:20 később idegenvezető lett Fertődön, télen tudott mellette tanulni, így sikeresen felvételizik a pécsi orvosi egyetemre 14:30 márc. 15.-én a háromfős egyetemistákat is igazoltatták a rendőrök, a házakon nem voltak kint a zászlók; az egyetem után Sopronba került, és azóta ott dolgozik 18:53 az itteni pszichiátriára nem vittek politikai foglyokat 20:04 gyermekkorában egyszer volt külföldön, egy lengyelországi buszos kiránduláson, nagyon sokáig tartott, mire sikerült elintézni a kiutazást, síelni is eljutottak Csehszlovákiába 24:25 a 80-as években már lehetett zászlókat kitenni a középületekre, és szünet volt az iskolákban 27:10 Lakitelek után megtörténik az ellenzékiek helyi zászlóbontása is, meghívnak előadókat, pl Csóóri Sándort, Lezsák Sándort, Csurka Istvánt stb. 32:50 a Páneurópai Piknik szervezéséről beszél, az ötlet eredetileg Debrecenből eredt, de a soproniak szervezték meg ezt a tömeget, kellett áramot, vizet, vécét biztosítani, akkor még nem sejtették, hogy az NDK-sok itt lépik át a határt 36:28 az NDK-sok kihasználták a helyzetet, és átmenekültek Ausztriába, de két nappal később látta, hogy a határőrök lőttek a menekülő németekre

Az '50-es években nőtt fel, nagyon rossz körülmények között. Miskolcon járt általános iskolában kezdte a tanulmányait. Eme iskola korabeli állapotáról beszél(0:54).1956-ban egy másik iskolába került, de ez az iskola nem volt olyan színvonalon, mint a korábbi(02:11).Több teremsportot is űzött, pl foci, kézilabda(3:20). Később gimnáziumba került - itt viszont a kosárlabdát is kipróbálta(4:31). 1964-től igazolt futbalista lett. Emellett a korablei ifjúsági, mozgalmi szervezeteket és programokat mutatja be(5:56). Mivel ekkoriban szinte senki sem élt normális körülmények között - ezt a hangulatot tárja fel az interjúalany(8:34).1962-ban KISZ tag lett, Szabó László elmeséli, hogy működött a KISZ(11:14). A versenyszerű futballra későn állt rá, mert az interjúalany úgy gondolja, többre is vihette volna. A korabeli sportéletről is mesél(13:22).Az érettségi után nem szeretett volna továbbtanulni, inkább sportolni szeretett volna(17:08).A sport mellett elment szakmát tanulni, a szakmunkásvizsgát sikeresen le is tette, majd be kellett vonulnia. Itt is kapcsolatba került a sporttal. Emelett az interjúalany a katonaéletről is beszámol(18:57).Bár több csapat is kereste, de az édesanyja miatt nem ment messzi városba futballozni. Szabó László a munkalehetőségekről és a sport kapcsolatáról beszél(25:39). A kommunizmusban a futball szinte monopolhelyzetben volt a szórakozási lehetőségek között. Emiatt is jártak annyira sokan a futballmeccsekre(29:30). Akkorban szégyennek számított az, hogy ha valaki nem volt alkalmas a katonaságra. De az ilyen embereknek adót kellett fizetniük(33:20). Kb nem tudok semmilyen time kódot írni, mert 35 perce ugyanarról beszél:D(36:54).A futball, a munka és a család mellett megszerezte a diplomáit. A továbbiakban a sporttársairól, munkájáról mesél(38:17). Aktív pályafutása után nemzetközi kapcsolatok kiépítésében segédkezett, így a csapatával több környező országban járt. Valamint elmondja, hogy az öreg fiúk csapatával nagyon jól érzi magát(40:57).A német csapatokkal nagyon jó viszuk volt, ezzel kapcsolatban a rendszerváltoztatásról és annak hatásairól hallunk pár személyes élményt(43:39).

00:00 A család bemutatása, különös tekintettel az édesapjára, aki katonatiszt volt 07:00 Az ormánsági egykézésről 13:15 Életmód a két világháború között 16:04 A család sorsa 1945 után 18:55 A kitelepítésről (1950-től) 44:53 A kitelepítés utáni életről 47:00 1956-os szerepéről 47:44 Konszolidáció a Kádár-korban